TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után

Mi az, ami hiányzott?:

Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásához hiányzott a hazai pénztőke, amely hazai pénzintézetekben összpontosulva fedezni tudta volna a modern közlekedés kiépítésének, a mezőgazdaság korszerűsítésének, a gyáripar megteremtésének hatalmas költségeit.

Magyarországon az ipari forradalmat csak a XIX. Század második felének technikai szintjén lehetett megvalósítani. Ez olyan szakmai tudást igényelt, melyet hazai forrásból nem lehetett fedezni. A kiegyezést követő években a Magyarországon dolgozó szakmunkások 25%-a külföldi illetőségű volt.

Az előfeltételek megteremtése viszonylag gyorsan ment, a fejlődés üteme az átlagnál gyorsabb (Németországéval azonos) volt. A behozott tőkék hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez fokozatosan csökkent.

A kereskedőtőke elsősorban a terménykereskedőknél halmozódott fel, s nagy szerepet játszott a vasútépítésben, hitelintézetek alapításában, majd az élelmiszeripar fejlesztésében. A fém- és fafeldolgozó ipar akadt példa arra, hogy a kisüzem saját magát fejlesztette gyárrá.

Milyen következményekkel járt az Ausztriával való együttélés?:

A kiegyezés után a vezető politikusok az Ausztriával közös vámterület mellett döntöttek. Ez biztosította az élelmiszeripar és a mezőgazdasági nyersanyagok piacát. A biztosított piac jelentősége a tengerentúli gabona megjelenésének idején mutatkozott igazán.

Másrészt a piac megakadályozta, hogy a viszonylag kis befektetést és szaktudást igénylő, a beruházásokat pedig gyorsan visszafizető könnyűipar váljék uralkodóvá. Az osztrák és a cseh könnyűipar versenye továbbra is leküzdhetetlen volt.

A hitelszervezet megerősödése:

A kiegyezés megkötésekor igazi nagybank még nem működött hazánkban. 1867 után azonban osztrák, angol és francia tőkével 5 nagybank is alakult.

A nagy vállalkozási kedvet az 1873-as tőzsdekrach lehűtötte: a nagyok közül a válságot csak a bécsi Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank vészelte át, s korszakunk vezető hitelintézete maradt. Már hazai tőkével alakult például a Jelzáloghitelbank, és a reformkori alapítású, a Kossuth – bankókat kibocsátó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.

A lakosság számához viszonyítva egész Európában nálunk volt a betétkönyvek száma a legkisebb, az egy könyvre jutó betét összege viszont a legnagyobb.

A szállítás forradalma:

A vasútépítést az állam a külföldi és hazai magántőke kamatbiztosításával ösztönözte. Ez azt jelentette, hogy amennyiben az új vonalak nem jövedelmeznének, az állam a befektetett tőke kamatát megfizeti. A vasútépítés így biztos üzletté vált. Többek között ez is hozzájárult, hogy az állam fokozatosan saját kezelésébe vette a vasutakat. Baross Gábor minisztersége idején a Magyar Államvasutak az ország legnagyobb vállalatává fejlődött.

A vasútépítéssel együtt fejlődött a hídépítés (Margit híd, 1877), a távíró- és a postaszolgálat. 1871-től jelent meg a magyar postabélyeg. A belső hajóforgalom háttérbe szorult a vasútépítési láz miatt, de fejlesztették Fiumét, és 1882-ben megalakult az Adriai Tengerhajózási Rt.

A vasútépítés üteme:

1867 1890

Km: 2160 11 246

Befektetett tőke (millió Ft.): 193 915

A gyáripar születése:

Az élelmiszeriparon belül malomipar fejlődött a leggyorsabban. Magyar találmányok sora (acélhengerszék, sík- és centrifugálszita, stb.) és a tiszai búza minősége Budapestet a 70-es évek végére a világ legnagyobb malomipari központjává tette. A balkáni búza egy részét is őrölték. A malomiparban felhalmozott tőkék más élelmiszeripari ágakba áramlottak. Nagy jelentőségre tett szert a szesz- és cukorgyártás is.

A közlekedés és az ipar elsőrendű szükséglete a szén. A legnagyobb vállalattá a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. fejlődött. A szén- és vasérctelepekhez kapcsolódtak az első nagy nehézipari központok.

Az állam Diósgyőrben alapított vasércfeldolgozó üzemet. 1881-ben több vállalat egyesüléséből megszületett a Rimamurány – Salgótarjáni Vasmű. A budapesti gépgyárak között az Államvasutak Gyára, az Óbudai Hajógyár, a Ganz hajó-, Vagon Gyár (később Ganz hajó- és Villamossági Gyár) és a Láng Gépgyár voltak a legnagyobbak.

A termelés növekedése tartóssá és rendszeressé vált. Magyarországon az 1880-as évek derekán bontakozott ki az ipari forradalom.

A bőr-, pamut-, üvegiparban csak egy-egy korszerű üzemmel rendelkeztünk.

A mezőgazdaság fejlődése:

A mezőgazdaság fejlődését a folyamatosan bővülő Lajtán túli piacok ösztönözték. A búza vetésterülete ezekben az években kiterjedt, így a vetésforgók kezdtek általánossá válni, a nyomásos gazdálkodás helyett. A hagyományos szőlőkultúra filoxéra pusztítása következtében hanyatlott, viszont terjedt a gyümölcs- és zöldségtermesztés.

A magyar szürke marhát kezdték kiszorítani a hízékonyabb, jól tejelő színes fajták. A bakonyi sertést a mangalica váltotta fel, de megjelent az angol hússertés is.

A szántóföldi technika nagyot lépett előre. Általánosan használták a vasekét, de az aratást az aratógépek alacsony száma (4000) miatt többnyire kézzel végezték. A cséplés gépesítése viszont teljessé vált.

A magyar mezőgazdaság egésze a porosz utas fejlődést választotta, de a parasztgazdaságok az amerikai út elemeit hordozták. (szakosodott termelés)

A nemesek nem modernizáltak, mert a sok kisparaszti birtokon inkább megérte a zsellérek, sommások alkalmazása. 2000 nagybirtokosé a magyar föld 25%-a. A kisparaszti birtok csak önellátásra, vagy kevés piacra törekszik. A kisparaszt egy rossz termésű év után eladósodik, és hitelt vesz fel. Még egy rossz év esetén pedig eladósodik, és zsellérré lesz.

TSZ: Magyarországon szovjet mintára alakult. A belépés kötelező volt, így sok előnyét elvesztette ez a kapcsolat, mivel az ember földjének tulajdonjogát is elvették.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A 1848-as forradalom vívmányai   » A német fasizmus és az amerikai demokrácia   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 8 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor