TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A márciusi forradalom és vívmányai | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A márciusi forradalom és vívmányai

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A márciusi forradalom és vívmányai

A párizsi forradalom és a pozsonyi országgyűlés:

Kossuth Fölirati javaslatában –amelyet az alsótábla ellenvetés nélkül elfogadott- jobbágyfelszabadítást, a terhek közös vállalását és független nemzeti kormányt követelt.

Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. Hogy időt nyerjenek, István nádort és helyettesét Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre. Március 14-én Kossuth indítványára a továbbfejlesztett felirati javaslatot a főrendek elfogadták. Másnap reggel két hajó vitte a fényes küldöttséget a fölirattal Bécsbe.

Március 15-e Pest-Budán:

A bécsi forradalom hírére a „márciusi ifjak” (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János) a Pilvax kávéházban 14-én elhatározták, hogy követeléseiknek másnap utcai tüntetéssel adnak nyomatékot.

A tüzérek égő kanóccal állottak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben akadálytalanul vonult át a hajóhídon, föl a Várba.

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.
  2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
  3. Évenkinti országgyűlést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés.
  7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék. képviselet egyenlőség alapján.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Unio.

Egyenlőség, szabadság, testivériség!

A forradalom törvényesítése:

A magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánd jóváhagyta. Az országgyűlés elsőnek az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe. A megyék pedig, a királyi szentesítést meg sem várva, azonnal kihirdették azt. Március végén az udvar megpróbálta a jobbágyfelszabadítást elodázni, és a magyar kormány jogkörét a legfontosabb területen, a had-és pénzügyekben korlátozni. A mérleg nyelvét ismét a radikálisok mozgósította pesti nép jelentette.

Az utolsó rendi országgyűlés lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király április 11-én szentesítette. Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság. A kártérítést az állam vállalta magára. A választójogot vagyoni határhoz, cenzushoz kötötték. A lakosság nagyobb hányada szavazott: a férfiak ¼-ed része. Megszűnt az előzetes cenzúra. A parlamentben, a megyegyűlésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani. A parlamentben zárt ülésen nem is lehetett érvényes határozatot hozni.

Voltak persze nyitva hagyott kérdések. Az országgyűlés nem rendezhette például egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatokat, hiszen a dinasztia trónja csak megingott, de nem omlott össze. Nem fejezte be a parasztság terheinek fölszámolását. Nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. Az általános szabadságjogokban mindenki egyenlően részesült. Forradalmi alaptörvény született: Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom.

Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány:

Batthyány Lajos gróf, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök, április elejére megalakította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés –és iparügyi tárcát kapta. Kossuth Lajos pénzügy-, Széchenyi István pedig közmunkaügyi miniszter lett. Mészáros Lázár huszár ezredes lett a hadügyminiszter, Esterházy Pál herceg, az ország leggazdagabb földbirtokosa pedig a király személye körüli miniszter lett. (ez helyettesítette a külügyminisztert)

A kormány programja a rend és a béke megteremtése és fenntartása volt. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség, és hadseregre.

Az áprilisi törvények csoportosítása

A polgári átalakulást szolgáló intézkedések:

  • közteherviselés
  • Az ősiség törvényének eltörlése
  • Urbéri viszonyok eltörlése
  • Úriszék eltörlése
  • Tized eltörlése

Az ország intézményrendszerének átalakítása:

  • független minisztérium a kancellária helyett
  • miniszteri ellenjegyzés (a király által hozott rendeleteket legalább egy miniszternek alá kell írnia)
  • évenkénti országgyűlés Pesten
  • Az országgyűlési követek népképviselet alapján való választása
  • nemzeti őrsereg, nemzeti szín és címer
  • Unio Erdéllyel, Partium visszacsatolása (Erdély és Magyarország közötti részek)
  • A népképviselet egy táblából áll, a nép választja a képviselőket
  • Az ország 10%-a választó (Angliában 6%), a régi választók megmaradnak (2%)
  • vagyoni cenzus: 300 ezüstforint
  • 20 év felett választó, 24 év felett választható
  • a parasztoknál ¼-ed föld felett választó. Kistelkesek, zsellérek, proletárok, inasok, segédek nem

Az egyéni emberi jogokat szolgáló intézkedések:

-Vallás -, sajtó -, és tanszabadság

Ezek törvények, de alkotmányként funkcionálnak.

Az, hogy nincs külügyminiszter, jelképezi Magyarország birodalmon belüli létét. Nem képes még függetlenül fennmaradni.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Határváltozások a XX. században   » A magyar társadalom a XIV - XV. században   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor