TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A rendi állam kialakulása Európában | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A rendi állam kialakulása Európában

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában

Alapfogalmak:

  • rend:

a 13. századtól az azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkezők csoportja. Franciaországban: papság, nemesség, polgárság; Angliában: lordok (főnemesség+főpapság), nemesség, polgárság.

  • rendiség:

Nyugat-Európában a 13. századtól, Közép-Európában a 15. századtól a gazdasági és politikai fejlődés következtében az egyes társadalmi csoportok rendekbe szerveződtek, s érvényesítették akaratukat a helyi önkormányzatban és a rendi gyűlés révén az országos politikában. Ezáltal a hűbéri kapcsolatok helyett a rendekre és azok szerveire épült a társadalom és az állam.

  • rendi monarchia:

a rendiség kialakulásával létrejött államforma. A hűbériséghez képest az uralkodó hatalma jogilag csökkent a hatalommegosztás révén. A rendek és a király együttes kormányzását rendi dualizmusnak is nevezik.

  • rendi gyűlés:

a rendi állam legfőbb hatalmi szerve, fontos jogköre volt az adók megszavazása. A központi fekvésű országokban (a volt Frank Birodalom területén) kuriális (rendenként ülésező) formája alakult ki. A peremterületeken általában kétkamarás felépítésűek voltak a rendi gyűlések: a felsőházban (Mo.-n felsőtábla) a főnemesség és a főpapság személyesen érvényesíthette akaratát, az alsóházban (Magyarországon alsótábla) a nemesség és a polgárság képviselői útján.

A rendi állam kialakulása

  • Az ezredforduló után: igen jelentős változások Nyugat-Európában!

    • MEZŐGAZDASÁGI FORRADALOM!

      • a kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés (technikai és módszerbeli újítások) kiteljesedése és egyre nagyobb területen való térhódítása

      • időbeli keretei: 11-12. század

      • népességnövekedés => a különböző népmozgások miatt duplájára nőtt a megművelt területek aránya + technikai fejlődés => nő a termelékenység => állandó terményfelesleg => újra szétválhat egymástól a mezőgazdaság és a kézművesség => újra beindul az árutermelés és a kereskedelem => újra megerősödhet a pénzgazdálkodás

    • A VÁROSOK FORRADALMA:

      • a mezőgazdasági forradalom hatására

      • rengeteg új város születik

    • JOGI ÁTRENDEZŐDÉS – EGYSÉGESEDÉS:

      • a fentiekkel összefüggésben, azok következményeként

      • parasztok:

        • minden föld földesúré, így mindegyikük földesúri joghatóság alá kerül

        • egyenlő jogaik lesznek (szabad költözés, szabadon örökítheti a földjét, jobbágytelek /parcella; ház, kert/, szolgáltatások /a pénzgazdálkodás révén jórészt pénzben szedett adó, robot; tized az egyháznak; az uralkodónak/)

        • belép adószedőként az uralkodó

      • városok:

        • önállósodás

        • pénzadó – csak a királynak

      • felső réteg:

        • bevételeik nőnek

        • a hűbéri lánc különböző szintjein lévők felismerik érdekeik közösségét

    • NÖVEKVŐ KIRÁLYI ÉS ÁLLAMI BEVÉTELEK:

      • A hűbériség idején:

        • a hűbéri lánc maga volt az állam

        • az uralkodó hatalma akkora volt, amekkora a sajátja és a hűbéreseié összesen

        • De – a hűbériség problémái:

          • csak a hűbéresek hűségére támaszkodni nem lehet, (ld. invesztitúra-háború), a rendszert stabillá kell tenni

          • a hűbéri láncok országhatárokon nyúlnak át

            • pl. angol hűbérbirtok Franciaországban

      • Most: regálék: az uralkodó már tud adót szedni királyi felségjogainál fogva) => megnőtt bevételei révén működtetheti az államszervezetet úgy, hogy a hűbéresektől függetleníti magát:

        • tőle függő hivatalrendszer kiépítése

          • az írástudók száma megnő (oktatás), és az egyháztól is kissé függetlenebbé válnak

        • zsoldossereg

          • nem szorítja ki rögtön a nemeseket és bandériumaikat, nekik is hadba kell vonulniuk

      • De: a helyi hatalmakat visszaszorítani akaró központi hatalom megerősödése ütközik bizonyos társadalmi rétegek érdekeivel!

        • a helyi hatalmak célja: megakadályozni a központi hatalmak megerősödését => szövetségekbe tömörülés

        • kialakuló nemesség: a szövetségre lépő helyi hatalmak ellenében ők is szövetséget kötnek egymással

        • mindez!

= KIALAKUL A RENDI ÁLLAM!

Ettől kezdve hosszú ideig így működik Európában a feudális állam!

Csak a mi civilizációnk fejlődésére jellemző!

A rendi állam működése

  • Rendi állam: a feudális állam működtetésének egy formája

  • Hatalom: megosztott, mindig az erőviszonyoknak megfelelően

    • király: csak a legfelső szint

      • pénzügyek, felső bíráskodás, hadsereg: a rendeknek is van beleszólásuk, de a király a domináns

      • ennek működtetéséhez ekkor már megfelelő szakértelem szükséges (értelmiségiek alkalmazása)

    • közép-és alsó szint: minden a rendek kezében

  • A hatalomban részesedők aránya az egyes országokon belül változó, kb. 5-7%

      • Az állam legfőbb hatalmi szerve: rendi gyűlés (ld. fent)

  • Ez elvileg korlátozta a király hatalmát, a gyakorlatban azonban lehetővé tette az uralkodó számára a hatalom megszilárdítását, a nemesekre és a polgárokra támaszkodva a főnemesség hatalmának visszaszorítását.

Megvalósulása a gyakorlatban:

a, Franciaország

A rendiség kialakulása:

  • A Karolingok kihalása után utódaik: Capetingek

  • a 13. század elejére:

a széttagolt Franciaországot a Capetingek szívós munkával megerősítették, és az ország jelentős részén tényleges hatalmat gyakoroltak. A Német-római Birodalom hanyatlásával párhuzamosan Fro. fokozatosan Eu. vezető hatalma lett.

      • XI. sz. eleje: a Capetingek előbb saját tartományaik lovagjait fékezik meg, majd a nagyobb hűbéresekkel is elismertetik hatalmukat

      • De: II. Plantagenet Henrik (1154-1189) angol király, nőül véve VII. Lajos elvált feleségét, annak tartományait mint a fr. király hűbérese megszerzi

      • II. Fülöp Ágost (1180-1223): a királyi hatalom megerősítése

        • megtöri a nagyhűbéresek uralmát és az angol királyok franciaországi befolyását

          • 1202: Földnélküli Jánost a nagyhűbéresek bíróságával megfosztatja fro.-i birtokaitól

          • a köv. években egy sor tartomány (köztük Anjou, Normandia) elismeri urának

          • 1214: Bouvines-i csata:

            • a lovagokból és városi gyalogságból álló fr. seregek győzelme az angol és német lovagok felett

          • a déli albigensek hatalmának megtörése

            • itt a lakosság jel. része, a jobbágytól a nagyhűbéresig, albigens volt

            • III. Ince keresztes hadjárata

        • támaszai: kishűbéresek, egyház, erősödő városok

          • a kormányzást is polgári és egyházi emberekre bízta

  • IX. (Szent) Lajos (1226-1270)

      • a királyi bíróságok szerepének növelése

      • a helyi pénzverés gátolása

      • erős, zsoldosokból álló testőrség felállítása

  • IV. (Szép) Fülöp (1285-1314)

      • meg akarta szerezni Angliától Flandriát (posztóipara révén fejlett tartomány)

        • 1302: az erős városok zsoldosai Courtai mellett tönkreverik Fülöp lovagi seregét

      • a háború folytatásához pénz kell!

        • a király szembefordul az egyházzal: meg akarja adóztatni, visszatartja a péntekfilléreket

      • 1302: a király a háború miatt fellépő pénzhiány és a pápasággal szembeni támogatás érdekében összehívja a rendi gyűlést!

        • ez korábban tartományi szinten itt már működött

        • a rendi gyűlés a király mögé állt

          • eredménye:

            • a király Flandriában megszerezte Lille-t

            • a pápa alulmaradt a kibontakozó rendi állammal szemben

            • a király fő hitelezőinek, a templomosoknak, perbe fogása, vezetőiknek máglyára küldése, a rend feloszlatása (vagyonukat az ispotályosok örökölték)

A francia rendi állam működése:

      • rendi gyűlés:

        • a papság, a nemesség és a polgárság külön rendet alkot

        • egykamarás országgyűlés: az országgyűléseken együttesen hozták döntéseiket

      • nagyon megerősíti a fr. királyt

        • pl.: 1309-1377: a pápaság avignoni „fogsága”

          • a pápa maga helyezkedett a fr. nagyhatalom védőszárnyai alá, vállalva a francia befolyást, hogy annak árnyékában még inkább megerősítse az egyházon belüli főhatalmát

Anglia

Az angol rendiség kialakulása:

      • 11-12. század – előzmények:

        • 1066: az egykori Britannia angolszász királyságát Vilmos, Normandia hercege meghódítja

          • 1066: hastingsi csata – a szászok legyőzése

          • fokozatosan az egész ország meghódítása

          • az angolszászok sorsa:

            • az angolszász előkelők elvesztették birtokaikat

            • a hűséget fogadó kisbirtokosok megtarthatták földjeiket

            • a parasztok függésbe kerültek

            • a normannok rátelepedted az őslakosságra, és sokáig nyelvileg is megőrizték különállásukat

        • 1066-1087: I. Vilmos – erős hűbéri állam kiépítése!

          • minden vazallus közvetlenül a királynak fogadott hűséget

            • ezt a hódítás fokozatossága segítette: a birtokadományokat kisebb egységekben nyerte el a nemesség, így a főnemességnek sem voltak összefüggő, országrésznyi birtokai, és nem építhetett ki tartományokat

          • szilárd királyi hatalom

            • a nagyhűbéresek nem tudták a kisebb birtokosokat maguk mellé állítani

        • Vilmos utódai: az erős központi hatalom megőrzése

          • az államszervezet kiépítése:

            • királyi tanács

            • különváló főbírói, kancellári, kincstartói hivatal

            • az egyes megyék élén: a király által kinevezett seriffek

          • stabil belső viszonyok => a gazdaság fejlődésének segítése:

            • a városok megerősödése (Canterbury, Nottingham, Oxford, London)

            • a kivitel növekedése

              • Flandriába szállított gyapjú; ólom (az ókor óta jelentős)

        • 1154-1189: II. Plantagenet Henrik: a királyi hatalom megnövelése:

          • a helyi bíróságok helyett minden szabad ember fordulhatott a királyi bíróságokhoz is

            • 12 fős helyi esküdtszék

            • utazó királyi bírák

          • a hűbéresektől katonai szolgálat helyett birtokaik arányában pénzbeli juttatást követelt

      • 13. század – a rendiség kialakulása:

        • gazdasági fejlődés => ez ekkorra a főnemesség mellett újabb társ. csoportok (rendek), a polgárok és a lovagok számára is lehetővé tette, hogy hallassa a szavát a politikában!

          • ezzel párhuzamosan jelentkező új eszmék:

            • az uralkodói hatalom korlátlanságának kétségbe vonása

            • eszerint az „országlakosok”, vagyis a grófok, főpapok, majd később a lovagok és a polgárok is képviselik az országot, azért felelősséggel tartoznak, és így az uralkodóra rákényszeríthetik akaratukat

        • Földnélküli János: a királyi hatalom tekintélyének megingása

          • 1202: a király elveszti fro.-i birtokait

          • 1215: Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél)

            • a főnemesség kényszerítette a királyt ennek kiadására

            • a lordok számár biztosította a beleszólást a hatalomba, és felruházta őket az ellenállás jogával

              • tiltotta adó kivetését a királyi tanács beleegyezése nélkül

            • lovagok: jogbiztonságukat növelte azáltal, hogy bírói ítélet nélkül nem foghatták le őket

            • polgárok: kiváltságai megerősítése

        • 1264.: Simon de Monfort-féle felkelés

          • oka: a királyok nem tartották be a Magna Charta pontjait

        • 1265.: a S. de M.-f. felkelés résztvevői a mozgalom támogatása érdekében összehívják az országlakosok „megbeszélését”, parlamentjét

          • meghívottak:

            • a főnemesség tagjai

            • a lovagok és a polgárság képviselői

          • a felkelést hamarosan leverték, de ez adta a mintát a későbbi parlamenteknek!

        • 1295: I. Edward (1272-1307) összehívja a parlamentet!

          • oka: Wales meghódításához pénzre volt szüksége

        • 1295-től: a parlament rendszeresen működött!

Az angol rendi állam működése:

        • angol parlament:

          • kétkamarás: az egyes rendek, az azonos jogállású és érdekű csoportok, eltérő módon vettek részt munkájában

            • lordok háza:

              • születés vagy tisztség alapján

              • személyesen

            • alsóház:

              • a lovagok és jómódú polgárok képviselői

              • választás útján

Magyarország

  • az Elbától keletre eső régióra jellemző módon

  • időbeli csúszás a Nyugathoz képest

  • nem a hűbériségből nő ki (nálunk nem ez volt, hanem: földesúri királyság)

    • A magyar rendiség kialakulása:

      • 13. sz. második fele: kiépülő tartományúri hatalom

        • Ezek ellensúlyozására – nyugati mintára – már ekkor születnek kísérletek a rendi jellegű szervezkedésre, de ezek sikerét az ország társadalmi-gazdasági szintje még nem tette lehetővé.

        • Korai próbálkozások:

          • 1277: nyugaton tanult egyháziak az ott megismert rendi szerveződést követve Rákos mezejére összehívták az országlakosok (főpapok, bárók, nemesek, kunok, szászok) gyűlését

            • célja: a nagykorúsított IV. /Kun/ Lászlót a nagyúri hatalmaskodások miatt felborult rend helyreállítására kötelezték

          • 1298: III. András országos gyűlést hívott össze, ahol esküt tett a mögéje felsorakozó egyházfők és nemesek jogainak tiszteletben tartására, ill. törvényben növelte a nemesek jogait a vármegyében és a királyi tanácsban

      • 14-15. század: a mi régiónkban az érett feudalizmus időszaka

        • Érett feudalizmus Magyarországon:

          • nálunk is beindul a feudális árutermelés és pénzgazdálkodás, fellendül a kereskedelem

          • a 13. század közepétől:

a volt királyi vármegye helyén fokozatosan kialakul a nemesi vármegye

            • ld. pl. 1232. kehidai oklevél

          • 14. század: intenzív városfejlődés, mely kisebb mértékben, de a 15. században is folytatódik

          • 14. sz. közepére:

bekövetkezik az alapvető társadalmi csoportok jogi egységesedése (végpont: 1351. Nagy Lajos törvényei)

        • Luxemburgi Zsigmond (1387-1437):

          • külföldről jött uralkodó => tapasztalatok, de a kezét erősen megkötő bárók is!

          • a királyi hatalom támogatása érdekében igyekszik elősegíteni a nemesség renddé szerveződését:

            • bevonja képviselőiket az országgyűlés munkájába

            • elküldi a törvényeket a megyékhez szentesítésre

            • növeli a nemesség szerepét a vármegyékben

              • a vármegyét az úriszéki ügyek fellebbviteli bíróságává teszi

              • megnöveli a megyei törvényszékek hatáskörét a hatalmaskodások visszaszorításában

          • a királyi hatalom támogatása érdekében ösztönzi a városok rendi szerepvállalását is:

            • a városfejlődés támogatása

            • gazdasági könnyítések (kiváltságok, egységes súly-és mértékrendszer, vámkönnyítések)

            • 1405: meghívja a városok képviselőit az országgyűlésre

        • 1439: az első magyar rendi gyűlés (4 rend)

          • a trónra lépésekor tett ígéreteit be nem tartó Habsburg Albert (1437-1439) politikája ellen az ellenzéki bárók, maguk mögé állítva a nemességet, országgyűlést harcolnak ki.

          • a bárók és a magyar nemesek fellépése a rendiség kialakulását jelzi!

        • 1439-1458: bárói ligák harcolnak a hatalomért

          • a nemesség nagyrészt a Hunyadi-liga oldalár állva vesz részt ebben

        • Hunyadi Mátyás (1458-1490)

          • már túl is haladja az éppen kialakult rendiséget!

          • uralkodásának egyes időszakaiban másképp viszonyul a rendekhez:

            • 1458-1464:

              • el kell magát fogadtatnia

              • támaszkodás a rendiségre:

                • trónra jutása: bárói liga

                  • de aztán tőlük megszabadul

                • köznemesség:

                  • új bárók felemelése közülük

                  • jogaik megerősítse

                  • igényei (pl. török elleni harc) kiszolgálása

                  • igen sok országgyűlés

            • 1464-1471: központosító törekvések

              • Ehhez meg is voltak az eszközei:

                • a gazdasági fejlődést és a fenyegető török veszélyt kihasználva növelhette adójövedelmeit

                • tőle függő zsoldossereg

                • államszervezeti reformok => fizetett, szakképzett hivatalnokok

              • 1464-1471: már csökkenteni próbálja a rendek szerepét; centralizációs törekvések

                • igényeiket egyre kevésbé veszi figyelembe

                • államszervezeti reformok

                • 1471: főúri összeesküvés – őt magát is megrendíti

              • 1471-1482 k.: abszolutisztikus törekvések

                • egyre kevésbé bízva környezetében, akaratát feltétlenül végrehajtó emberekkel veszi magát körül.

            • 1482-1490: visszatérés a rendi kormányzáshoz

              • házasságon kívül született fia, Corvin János örökösödése érdekében

              • 1485: nádori törvények (a nádor a rendek érdekeinek képviselője lesz az udvarban)

              • 1486: a nemesek helyzetének megerősítése a vármegyékben

              • a maradék honorbirtokok szétosztása nemesi származású bárók között, cserébe a fia támogatására tett esküért

      • Jagelló-kor (1490-1526): gyakorlatilag rendi anarchia

        • idegen, majd fiatalkorú király

        • a tényleges hatalom a királyi tanács, a bárók kezébe került, akikkel szemben az egyetlen szervezett erő a nemesség volt, ami a nemesség két pártjának folyamatos küzdelméhez vezetett

        • 1514: Werbőczy István Hármaskönyve:

          • a korabeli szokásjog összefoglalása

          • az alapvető nemesi szabadságjogokat a korábbi törvényekből (Aranybulla, 1351-es törvények) vezeti le, de ezeket a rendiség korának megfelelően értelmezi

          • Szerinte az országot a Szent Korona testesíti meg, amit a rendek és az uralkodó közösen alkotnak. A rendek a király javára lemondtak jogaik egy részéről, aminek fejében joguk van törvényeket alkotni és szabadon királyt választani

      • 1526 után: rendi dualizmus a Habsburg Birodalomban

        • a rendi állam ténylegesen ekkortól működik Mo.-n

    • A magyar rendi gyűlés:

      • kétkamarás:

        • felsőtábla:

          • személyes meghívással

          • főnemesek, főpapok, egyes országos tisztségviselők

        • alsótábla:

          • képviseleti

          • a nemesi vármegye, az alsópapság és a szabad királyi városok választott követei

      • 4 rend: főnemesség, köznemesség, papság, városi polgárság

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Széchenyi István és a reformkori társadalom    » A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 14 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor