Érettségi Portál 2018

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848-as forradalom vívmányai és 1848. március 15-e eseményei!

A párizsi forradalom (1848. február 22.) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén általános támadást indított az abszolutizmus rendszere ellen. Felirati javaslatban követelte a kötelező örökváltságot. Új alkotmányt követelt nemcsak a magyaroknak, hanem a birodalom többi népének is. Követelte még a népképviseletet, a független nemzeti kormányt, a jobbágyfelszabadítást és a törvény előtti egyenlőséget.

Március 13-án kirobbant a bécsi forradalom. Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. István nádort Bécsbe rendelték, hogy ne tudja összehívni a felsőtáblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult. Arra bátorította őket, hogy követeléseikkel gyakoroljanak nyomást az országgyűlésre.

A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Pozsonyban a felsőtábla elfogadta a Felirati javaslatot. Másnap küldöttség vitte a föliratot Bécsbe. Március 15-én kirobban a pesti forradalom. A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János még március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak hangot.

A „forradalmi csarnokból” kilépve legföljebb tizenöten lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin soha nem látott, húszezres tömeg hömpölygött. Petőfi és társai elindultak az egyetemre. Az egyetemi ifjúság csatlakozása után mintegy ezren folytatták útjukat Landerer Lajos nyomdájához. A tömegben az egyetemi ifjúság, a pesti polgárok mellett ott voltak a József-napi vásárra érkező parasztok ezrei is. Itt Irinyi József „a nép nevében” lefoglalt egy gépet és kinyomtatták a „Nemzeti dal”-t és „12 pont”-ot, ami forradalmi jellegű memorandum. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, az ellenzéki nemesekből megalakult a Közcsendi Bizottmány, majd a tömeg megindult Budára, hogy a legfontosabb kormányszékkel is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Helytartótanács nem mert katonai erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a „12 pont”-ot és szabadon bocsátotta Táncsicsot. Pest forradalma – ellentétben Párizséval és Bécsével – vértelen forradalom volt. Este a Nemzeti Színházban a tömeg kérésére eljátszották a Bánk bánt.

Polgári átalakulást és nemzeti függetlenséget követeltek

  • Közös teherviselés
  • Úrbéri viszonyok megszűntetése
  • Törvény előtti egyenlőség
  • Jobbágyfelszabadítás
  • Nemzeti Bank
  • Cenzúra eltörlése
  • Nemzeti őrsereg
  • Felelős minisztérium
  • Évenkénti országgyűlés Pesten
  • A politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása
  • Gazdasági függetlenség
  • A katonaság esküdjön meg a magyar alkotmányra…
  • Unió

Bécsben március 17-én V. Ferdinánd jóváhagyja a Felirati javaslatot első félelmében, de már március végén próbálkozik az udvar visszavonni a javaslat önálló hadügyre és pénzügyre vonatkozó pontjait.

Március 30-án tömegtűntetést szerveztek Pesten, ahol Habsburg-ellenes jelszavak is elhangzottak, majd V. Ferdinánd április 11-én szentesíti a törvényeket.

(Kiegészítés)

Az áprilisi törvények tehát biztosították a polgári átalakulásnak és a nemzeti függetlenségnek feltételeit. Intézkedések:

  • Az önkéntes örökváltság következtében mindössze a parasztság 1%-a vált szabaddá. Az új törvény értelmében a kötelező örökváltságnak köszönhetően a parasztság felszabadult, és 40%-a földtulajdonossá vált (a többi zsellér volt). Eltörölte a földesúri adókat, a terményjáradékot, a pénzjáradékot, a robotot valamint a dézsmát. A parasztok tehát telkeik tulajdonosai lettek. Meghatározták továbbá a kárpótlás összegét is, ami a telek egyévi jövedelmének húszszorosa volt. [9-12. törvénycikk]
  • Kimondta a közteherviselést. [8. törvénycikk]
  • Eltörölték az ősiség törvényét [15. törvénycikk]
  • Kimondták a keresztény felekezetűek egyenjogúságát
  • Eltűntek a származási előjogok, amely egyfajta jogegyenlőséget alakított ki.
  • A politikai rendszer is megváltozott, és ezentúl a törvényhozás a népképviseleti országgyűlés kezébe került. [5. törvénycikk].

A népképviseleti országgyűlés:

A népképviseleti országgyűlés szintén két házból állt: az egyre jelentéktelenebb felső-házból és az alsóházból, ahol ténylegesen megvalósult a népképviselet.

Működése:

Az országgyűlés évenként ülésezett Pest-Budán, és hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni, valamint tagjait (a követeket) 3 évenként választották. A választójog az áprilisi törvények értelmében cenzusos lett, vagyis a korábban választójoggal rendelkezők megtarthatták ezen jogukat, továbbá választójogot nyertek azok a húsz év feletti férfiak, akik minimum egy telekkel rendelkeztek, vagy minimum egy segéddel dolgozó üzem tulajdonosai voltak, vagy egy legalább 300 forintot érő ingatlannal rendelkeztek. Választhatók azon a 25 év feletti férfiak voltak, akik rendelkeztek választójoggal, és tudtak magyarul. Ez a rendelet kifejezetten liberális szemléletre utalt, s így az ország 7-9%-a vált választóvá, ami Európai szinten is kiemelkedő volt ebben az időben.

Politikai rendszere:

A végrehajtói hatalom élén a kormány állt. Székhelye Pest-Budán volt. Az uralkodó továbbá nem adhatott, hirdethetett ki törvényt addig, amíg azt a szakminiszter aláírásával ellen nem jegyezte. Kimondták továbbá Erdély és a Partium csatlakozását Magyarországhoz [6.-7. törvénycikk], és eltörölték a cenzúra intézményét. A parlamentben és a megyegyűléseken folyó tanácskozásokról korlátlanul lehetett tudósítani, és zárt ülésen nem lehetett érvényes határozatot hozni.

Rendeletet hoztak továbbá a nemzetőrség felállítására, amely a polgárok ideiglenes fegyveres szolgálatán alapuló katonai egység volt, és az alkotmányos rend védelmére szerveződött.

Az állami önállóság kérdése:

A magyarok körében az az elképzelés volt jellemző, miszerint Magyarország és az Osztrák Császárság tiszta perszonáluniós kapcsolatban áll. Ez volt ugyanis a nemzeti önállóság záloga. Ezt az elképzelést csak erősítette a szakminiszterek ellenjegyzési joga, és az, hogy az uralkodó távollétében az államfői jogokat István nádor gyakorolta, aki magyarbarát politikát folytatott (nem is Bécsben élt, hanem Budán volt háza).

Külügy: ennek intézése továbbra is az uralkodói felségjog maradt. A magyar országgyűlésnek nem volt joga beleszólni, hogy a Habsburg birodalom milyen külpolitikát folytat, és mivel Magyarország is a Habsburg Birodalom része volt, ezért azonosulnia kellett a külpolitikájával, sőt támogatnia kellett azt. Ez komoly befolyást biztosított az uralkodónak a magyar ügyekbe.

Hiányosságai:

  • Az áprilisi törvények nem rendezték egyértelműen Magyarország és az Osztrák Császárság viszonyát.
  • Nem szervezte át kellően az igazságszolgáltatás rendszerét: eltörölte ugyan az úriszéket, ám az igazságszolgáltatásban még mindig sok feudális maradvány jelentkezett.
  • Az úrbéri viszonyok eltörlése is okozott némi problémát, ugyanis a felszabadult jobbágyságnak csupán 40%-a lett telkének tulajdonosa, ugyanis a törvény nem rendelkezett egyértelműen a földterületek állapotáról. A közhasznú területeket nem sorolták a telekállományba (ezt ugyan a parasztok megpróbálták elfoglalni, de nem sikerült nekik), a majorsági területeken dolgozó parasztság sem kapta meg az általa művelt parcellát, ugyanis az a földesúr magán kezelése birtoka volt, és nem tartoztak a telki állományba az irtásföldek és a telepített szőlők sem. Ezen kívül megmaradtak egyes földesúri kiváltságok is, mint például az italmérés, a mészárszéktartás, stb. kiváltsága, és bizonyos szolgáltatásokat sem töröltek el, mint például a szőlődézsmát, ugyanis ezt nem a telek után fizették a parasztok.
  • Az áprilisi törvények nem rendezték továbbá a nemzetiségi kérdést sem, és tovább élt az az illúzió, hogy a nemzetiségek megelégedve az egyéni jogokkal, elfogadják majd a magyar vezetést, és asszimilálódnak

1848. április 7-én megalakult a felelős magyar kormány, a kijelölt miniszterelnök gróf Batthyány Lajos lett. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki

  • Kossuth Lajos – pénzügyminiszter
  • Széchenyi István – közmunkaügyi miniszter
  • Deák Ferenc – igazságügyi miniszter
  • Mészáros Lázár – hadügyminiszter
  • Klauzál Gábor – földművelés- és iparügyi tárca
  • Szemere Bertalan – belügyminiszter
  • Esterházy Pál – császár személye körüli miniszter
  • Eötvös József – vallás- és oktatásügyi miniszter

A kormány programja a rend és béke volt. Konszolidálni kellett a forradalmat, azaz erőt gyűjteni, hogy aztán továbbfejlesszék a vívmányokat. Pénzre volt szükség és hadseregre.

1848. szeptember 11. Jellasics 35000 fős sereggel átlépi a Drávát
1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc halála
1848. szeptember 29. Pákozd és Sukoró között magyar győzelem
1848. október 4. V. Ferdinánd berekeszti az országgyűlést
1848. október 6. Bécsben újabb forradalom
1848. október 30. A schwechati vereség
1848. december 2. Menesztik V. Ferdinándot és a 18 éves Ferenc József lett a császár
1848. december A császári haderők koncentrált támadása
1848. december 25. Bem József bevonul Kolozsvárra
1849. február 5. Branyiszkónál Guyon Richárd áttöri az osztrákok védelmi vonalát
1849. február 9. Bem Piskinél Győzelmet arat
1849. március 11. Bem Nagyszebennél győz
1849. február 26-27. Dembinski csatavesztése
1849. március 4. Olmützi alkotmány, okrojált alkotmány
1849. április 2. Hatvan, győzelem
1849. április 4. Tápióbicse, győzelem
1849. április 6. Isaszeg, győzelem
1849. április 14. A Habsburg – ház detronizációja
1849. május 9. I. Miklós cár kiáltványa Ausztria megsegítésére
1849. május 21. Felszabadul Buda
1849. június 16. Zsigárd, vereség
1849. június 20-21. Pered, vereség
1849. július 2. Görgei megütközik Haynauval Komáromnál
1849. július 31. segesvári csata
1849. augusztus 3. Klapka elfoglalja Győrt
1849. augusztus 9. A temesvári vereség
1849. augusztus 11. Kossuth lemond, Görgei teljhatalmat kap
1849. augusztus 13. Feltétel nélküli fegyverletétel Világosnál
1849. augusztus 19. Lázár Vilmos fegyverletétele
1849. augusztus 21. Vécsey Ernő tábornok fegyverletétele
1849. augusztus 26. Munkács megadja magát
1849. szeptember 5. Pétervárad is megnyitja kapuit
1849. október 2. Komárom átadása
1849. október 6. Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A folyamvölgyi társadalmak műveltsége   » Középkori egyetemek, szerzetesrendek   

Nem hasznosHasznos (+34 pont, 62 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor