A polgári forradalom kiváltó oka:

I. Károly (1625-1649): I. Jakab utóda, erőszakos uralkodó. Monopólium árusításába kezdett, önkényesen emelt adót a parlament megkérdezése nélkül. Mindent megtett a puritánok üldözéséért. 1629-től nem hívta össze a parlamentetèabszolutizmus. 1640-ben viszont kénytelen összehívni, melynek oka az 1638-ban kirobbant skóciai felkelés az anglikanizmus miatt. Legyőzik az angol seregeket és anyagi csődbe jut az uralkodói udvar. Az adózás miatt össze KELL hívni a parlamentet. Elindul az angol polgári forradalom.

Az első felvonás (1640-1642):

Fegyveres összecsapás nem volt, minden a parlamentben folyt. Az uralkodó három hét után feloszlatta a parlamentet (=rövid parlament). De újra össze kellett hívni, mert meghátrált az ellenzéktől. Ez a hosszú parlament időszaka, ami 1653-ig tartott. A Felső-házban a királypártiak voltak többségben, az Alsó-házban pedig a polgárság és az újnemesség, akik a puritánokhoz álltak közelebb. A parlament tovább szorította a királyt. Törvénybe iktatták, hogy adót csak a parlament jóváhagyásával lehet kivetni; a parlament ellenőrizte a hadsereget és a minisztereket; törvénybe iktatták a presbiteri egyházszervezetet, vagyis ők vezették a gyülekezeteket. Az uralkodó folyamatosan meghátrált, aláírta a törvényeket, de szervezkedett is az ellenzék ellen. 1642-ben egész London ellene fordult, ami miatt el kellett menekülnie. Ezzel véget ért az abszolutizmus és az ország két részre szakadt:

• A király, az őt támogató nemesek és az anglikán egyház (=gavallérok)
• Parlamentet támogatók: újnemesség, polgárság, jómódú parasztság (=kerekfejűek)

A második szakasz (1642-1649):

Ez a polgárháború időszaka. Kezdetben a királypártiak voltak fölényben, de csak egy ideig. A kerekfejűeknél szakadás figyelhető meg: a presbiterek ki akartak egyezni az uralkodóval, de az independensek (akik az egyházi hierarchiát elvetették és a gyülekezetek önállóságát hirdették) erre nemet mondtak. 1644-re a kerekfejűek irányítását az independensek vették át. Céljuk a köztáraság kivívása. Vezetőjük Oliver Cromwell.

Cromwell nemes származású, politikusnak készült, nagy küldetéstudatú, megszállott ember volt. Jelszava: „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”. Új típusú hadsereget (lovasság) akart kialakítani jómódú katonákból, akiket fegyelemre kényszerített, fizetést adott nekik, megtiltotta a zsákmányolást. Pácélzatuk vasból voltèvasbordájú sereg. Sorozatos győzelmeket arattak. 1644-ben Marton Moornál győztek a királypárti seregek felett, majd 1645-ben Nasebynél. 1646-ban fogságba ejtették a királyt és két év múlva kivégezték. 1648-ban a skótokat Prestonnál győzték le. Cromwell összefogott a levellerekkel (=egyenlősítők), akik minden területen egyenlőséget követeltek; a jogokat és a kiváltságokat el akarták törölni. Cromwell kivégeztette őket.

1648-ban Cromwell csapatával bevonult Londonba, elzavarták a presbiteriánus képviselőket a parlamentből (=csonka parlament). Megszüntették a Felső-házat, 1649-ben kivégeztette I. Károlyt. Ezzel véget ért a királyság időszaka és a köztársaság vette át a helyét.

A harmadik szakasz (1649-1660):

Ez a köztársaság időszaka, Cromwell hatalmának csúcsa. Leszámolt a levellerekkel, 1651-ben meghódította Skóciát és Írországot, vagyis létrejön Nagy-Britannia. 1651-ben kiadta a hajózási törvényt: Angliába árut csak angol vagy a termelő ország hajója hozhat. Ez Hollandia ellenes megmozdulás volt, ami háborút vonzott maga után, amelyből az angolok jöttek ki győztesen. 1653-ban szélnek eresztette a parlamentet Cromwell és saját embereiből állította össze az újat (=szentek parlamentje). Felvette az ország védnöke címet (=Lord Protector), ami egyeduralmat jelentett. 1658-ban meghalt, hatalmát fia, Richard örökölte. 1658 és 1660 között következett a forradalom legvéresebb időszaka.

A negyedik felvonás (1660-1688):

A restaurálást időszaka következett. 1660-ban visszatértek a Stuartok és

II. Károly vette át a hatalmat (1660-1685). Feladata a rend helyreállítása volt. Kiásatta Cromwell holttestét, majd felakasztotta. Amnesztiát hirdetett: büntetlenséget ígért a Cromwell mellett állóknak; vallásszabadságot adott. A parlamentet háttérbe akarta szorítani. A franciák támogatását élvezte, XIV. Lajos pénzelte. Megerősödött a katolikus vonal. 1666-ban a londoni nagy tűzvészben leégett a város, ami véget vetett a pestisnek. Londot újjáépítették.

II. Jakab (1685-1688) követte a trónon II. Károlyt. A katolicizmus tovább erősödött, csökkent a parlament jogköre. 1688-ban a parlamenti pártok kiegyeztek egymással, a parlament védelmének érdekében lemondatták a királyt. Helyére Orániai Vilmost hívták meg, aki Hollandia kormányzója volt (1689-1702). Ez a dicsőséges forradalom szakasza.

1689-ben kiadták a Jognyilatkozatot, amely az új államforma, az alkotmányos monarchia alapjait fektette le. Tartalmazta, hogy:

• a király a parlament nélkül nem hozhat törvényt,
• nem vehet fel kölcsönt, nem irányíthatja a hadsereget,
• évente össze kell hívni a parlamentet,
• szabad választásokat kell tartani,
• szólásszabadság.

A három hatalmi ág:

• A., Törvényhozó hatalmi ág: feladata a törvényhozás, jogköre a katonaságra és az adóra terjed. A képviselőket választják; a választásokon önállóan vagy pártban indulnak. Angliában a legfontosabb párt a Tory (konzervatív) és a Whig (liberális).
• B., Végrehajtó hatalmi ág (kormány): a választásokon győztes párt egyedül vagy koalícióban kormányt alakít. A győztes párt adja a minisztereket és a miniszterelnököt. Az országgyűlés ellenőrzi a kormányt, a kormány az országgyűlésnek felelős. A végrehajtó hatalmi ág alárendeltje a törvényhozónak.
• C., Igazságszolgáltató hatalmi ág: mindentől, mindenkitől független. Az ügyészség képviseli a vádat, elindítja az ügyet. Az ügyvéd védi a vádlottat.

Források

Az uralkodó cselekedeteiről és személyéről kizárólag Isten ítélhet. Akarata törvény az alattvalók számára. A parlament kiváltságai őseink kegyelméből és engedélyéből erednek.

(I. Jakab az uralkodó és a parlament viszonyáról)

A parlament szabadságai, előjogai, kiváltságai és hatásköre az angol alattvalók ősi és elidegeníthetetlen születési jogaihoz és örökségéhez tartoznak. A parlamentnek teljes mértékben jogában áll megvitatni mindazokat az ügyeket, amelyek az ország királyát, az ország és az anglikán egyház állapotát és védelmét érintik, vagy a törvények megalkotására és megtartására, a bajok és sérelmek orvoslására vonatkoznak, s e viták során mindenki szabad kinyilváníthatja véleményét.

(A parlamenti képviselők reakciója I. Jakab fenti véleményéről)

Semmi kétség, ki vagyok választva és a gondviselés bélyege lesz minden tettemen.

(Oliver Cromwell)

Tegnap a király utána nyomultunk, aki előttünk ment Daventryből Harboroughba; és letáboroztunk körülbelül hat mérföldnyire tőle. Ma feléje meneteltünk. Ő kivonult, hogy szembeforduljon velünk. A két sereg összecsapott. Három órai igen kétséges küzdelem után végül szétszórtuk seregét; megöltünk és elfogtunk mintegy 5000-et, igen sok tisztet, de hogy milyen rangúakat még nem tudjuk. Elfogtunk körülbelül 200 kocsit is, mind amije volt, minden ágyúját, szám szerint 12-őt, amelyek közül kettő 30 fontos, kettő 10 fontos, a többi, azt hiszem mozsár. Három érfölddel Harborough előtt kezdtük üldözni az ellenséget s követtük azon túl kilenc mérföldön át, egészen addig, míg meg nem pillantottuk Leicestert, ahová a király bemenekült.

(Oliver Cromwell jelentése a Naseby melletti csata után, 1645.)

1. Hogy a vallás ügyei és az Isten imádásának módjai nem tartoznak semmiféle emberi hatalomra, mivel ezt illetően egy szemernyit sem tudunk sem hozzátenni ahhoz, sem elvenni abból, amiről a lelkiismeretünk azt mondja, hogy ez Isten akarata, anélkül, hogy szándékos bűnt ne követnénk el.
2. Hogy szabadságunkat sértené az, ha közülünk bárkit is kényszerítenének vagy erőszakkal tartanának attól, hogy háborúban vegyen részt. Ezért nem engedjük ezt meg képviselőinknek. Annál is inkább, mivel hogy, tekintettel arra, hogy pénz (a háború mozgató ereje) mindig rendelkezésükre áll, soha sem lehetnek híján olyan embereknek, akik hajlandók arra, hogy igazságos ügyben elkötelezzék magukat.
3. Hogy a jelenlegi Parlament felosztása után senkit se vonhassanak kérdőre semmiért, amit mondott, vagy tett az előző nyilvános nézeteltérések során, csupán azoknak a határozatoknak a végrehajtásáért, amelyeket a jelenlegi képviselők vagy az alsóház hozott.
4. Hogy minden már meglevő vagy azután hozandó törvény előtt mindenki egyforma legyen, és hogy sem birtok, sem vagyon, sem oklevél, sem rang, sem születés vagy hely ne képezhessen kivételt a jogi eljárások szokásos menete alól, amelynek mások alá vannak rendelve.
5. Hogy a törvények mindenkire nézve egyformák legyenek, azoknak jóknak kell lenniük, nem pedig ártalmasnak a nép biztonságát és jólétét illetően.

Az itt elmondottakat velünk született jogainknak nyilvánítjuk.

(A levellerek programja)

Ha nem állítjuk a királyt törvény elé, semmivé lesz a háború minden gyümölcse és nagyon valószínű, hogy minden visszafordul oda, ahol volt, vagy rosszabbra.

Kötelességünk volt, hogy Stuart Károlyt, e véres kezű embert felelősségre vonjuk a kiontott vér és azon gonosztettek miatt, amelyeket Isten ügye és e szegény ország népe ellen elkövetett.

(Oliver Cromwell)

A felső- és alsóháznak Westminsterben összegyülekezett egyházi és világi tagjai, kik törvényesen, teljes számban és szabadon képviselik ezen birodalom népességének minden rendjét, 1689. február 13-án őfelségeik jelenlétében, kiket akkor még Vilmosnak és Máriának, orániai hercegnek és hercegnének hívtak, egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki, melyet a felső- és az alsóháznak összes tagjai fogalmaztak, amint az itt következik:

1. Hogy a bitorolt hatalom, tudniillik a törvényeknek ideiglenesen hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen.

4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármily ürügy vagy kiváltság alapján a parlament hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy meg fogja szabni, törvénytelen.

6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és tartása törvénytelen.

8. Hogy a parlamenti választások szabadok.

9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát, a parlamenten kívül semminemű hatóság, semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti.

12. Hogy minden pénzbírság törvénytelen és érvénytelen, mielőtt a vádlottra a bűnt rá nem bizonyították.

13. És hogy a sérelmek orvoslására és a törvények javítására, megerősítésére és megtartására a parlamentet össze kell hívni.

(Az angol Jognyilatkozat)

Anglia jelenleg a világ legszabadabb országa, mert az uralkodónak nem áll módjában jogtalanságot elkövetni senkivel szemben, mivel hatalma korlátozott és ellenőrzött.

(Montesquieu)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!