Károly Róbert

• 1301-tõl interregnum (király nélküli állapot), de ez nem teljes mértékben igaz, hiszen három követelõje is volt a magyar trónnak
• az ország a tartományurak, oligarchák kezében volt; õk önálló hadsereggel, adó- és vámszedési lehetõséggel, törvényekkel, pénzzel és külpolitikával rendelkeztek
• a tartományurak: Csák Máté (ÉNy), Aba Amádé (ÉK), Kán László (Erdély), Borsa Kopasz (É-Alföld), Csák Ugrin (D), Kõszegiek (Ny)
• Anjou Károlyt a pápa és a magyar fõpapság támogatásával 1301-ben megkoronázták, de nem a szent koronával
• A cseh Premysl Vencel szerzimeg a koronát, de miután cseh királlyá választják, a magyar koronát átadja Wittelsbach Ottónak, aki Kán László leányát szerette volna feleségül, hogy megszilárdítsa hatalmát à a korona Kánhoz került, Ottót túszul ejtették, majd Halicson át hazamehetett
• 1307-ben Károlyt elfogadják a rákosi gyûlésen, majd 1308-ban Budán megkoronázzák, még mindig nem a szent koronával
• ügyes politikával letörte a tartományurak ellenállását, 1310-ben már a szent koronával koronázták meg
• 1312-ben legyõzte az Abákat a rozgonyi csatában, ezután egyre inkább nõtt támogatóinak köre; 1321-ben Csák Máté halálával az egész ország az uralma alá került
• elsõként lett tervezett gazdasági politikája az országnak, Nekcsei Dömötör volt a pénzügyek irányítója
• megszüntették a kamara hasznát, értékálló aranypénzt vertek firenzei mintára
• az új bevételt a kapuadó (jobbágytelkenként) jelentette – 1 aranyforint
• urbura – bányabér -: ha eddig a földesúr nemesfémet talált, igyekezett eltitkolni, mert ez esetben a föld a királyra szállt és esetleg rosszabb birtokkal lett a nemes kárpótolva
• az új rendszerben megnõtt a nemesfém szerepe:
• a földesúr megtarthatta a földet, a bányában a király emberei ellenõrizték a kitermelést, amelyet elvittek és a kibányászott nemesfém 1/3-át vert pénz formájában visszaadták à a király pénzverési monopóliumot alakított ki
• a kereskedelem megvámolása is a bevételeket növelte – harmincadvám

Külpolitika:

• Nándorfehérvár és Galambóc elfoglalása a szerbektõl
• 1335, Visegrád: hármas királytalálkozó; a cseh és a lengyel uralkodó kibékítése; megállapodás egy új kereskedelmi útvonalról Bécs árumegállító joga miatt; perszonálunió kialakítása Lengyelországgal à ha Lokietek Kázmérnak nem születik fiúutóda, Károly Róbert fia lesz a lengyel király (perszonálunió: a király közös, de két önálló állam van teljes önrendelkezéssel)
• megteremtette az árutermelés és pénzgazdálkodás stabilitását; stabil gazdaságot és politikai helyzetet hagyott fiára

Nagy Lajos

• lovagkirálynak is nevezik; összesen 3 békeév volt uralkodása során
• az elsõ hadjárat bosszúhadjárat volt öccse, András haláláért, akinek a nápolyi trónt „vásárolta meg” 6 t ezüstért és 5 t aranyért, de Andrást felesége megfojtatta
• a második nápolyi hadjárat után a pápa kérte, hogy térjen haza; nem tudta megtartani a területet
• Velencétõl visszavette az interregnum alatt elveszített Horvátországot és Dalmáciát
• Hadjáratot vezetett Havasalföldre is
• 1370-ben elfoglalta a lengyel trónt, helyette azonban Lokietek Kázmér testvére, Erzsébet kormányzott
• 1351: õsiség törvénye
• ez az Aranybulla megerõsítését jelentette
• egy és ugyanazon nemességet biztosított – azonos nemesi jogok jártak nekik
• a kilenced törvénybe foglalásával létrejött az egységes jobbágyság
• az öröklési rend megváltoztatása: csak nemzetségen belül és csak apáról fiúra szállhat a föld, ha nincs fiúutód, a háramlási jog végén a birtok a királyra szállt vissza
• a föld örökíthetõ, de nem elidegeníthetõ
• 1848 áprilisáig érvényben marad a törvény, Széchenyi a Hitel c. mûvében ennek eltörlésére szólít fel (a tõkés gazdaság kialakításáért; nem fogadták el földjeit hitelfedezetül; továbbá a föld nem kerülhetett polgári tulajdonba)
• megnõtt a városok száma; megjelentek a céhek

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)

• véres harcok után került trónra
• egyszerre magyar és cseh király, illetve Német-Római császár
• erõsítette a nemesség szerepét a vármegyékben
• 1404-tõl királyi tetszvényjog: a pápai bullák kihirdetésének joga
• 1417-tõl fõkegyúri jog: az egyházi méltóságok kinevezésének joga (invesztitúra)
• harc a török ellen (vesztes nikápolyi csata, 1396); telekkatonaság, végvári rendszer
• 1437, Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés – a magyar nemesség, a székely elõkelõk és a szász polgárok a kápolnai unióban egyesülve leverték
• harc a huszitákkal: 1415-ben a konstanzi zsinaton kivégzik az eszméjét megvédeni akaró cseh Husz Jánost; a huszita csapatok Mo. északi területeit megszállják

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!