Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az Anjou kor gazdasága a magyar királyságban

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

1301–ben kihalt az Árpád – ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot gyakran nevezik interregnumként. (király nélküli uralom) A trónra azonban igényt tartott a bajor Ottó, a cseh Vencel és az Anjou-dinasztiából származó Károly Róbert is. 1301-ben Károly Róbertet az esztergomi érsek koronázta meg, míg Vencelt Székesfehérváron koronázták meg. Ő azonban – apja halála után a cseh trónra kerülve – átadta a koronát a bajor Ottónak.
Az ország jelentős része a tartományurak (oligarchák) kezében volt, akik királyként viselkedtek (pénzt veretnek, adót vetnek ki, hadsereget tartanak fenn): Csák Máté: észak-nyugat, Abák: észak-kelet, Kőszegi Henrik és fiai: Nyugat-Dunántúl, Borsa Kopasz: Tiszántúl, Kán László: Erdély, Rátótok: ország középső része.
A pápa mindvégig támogatta Károly Róbertet. Háromszor koronázták meg: 1301 Esztergomban, 1308 Pesten, és 1310 Székesfehérváron.
Csák Máté ellen az első ütközetet 1311 őszén vezette Károly Róbert. A király az új arisztokráciára támaszkodhatott csak. A döntő csatára 1312 júniusában került sor Rozgonynál. A rozgonyi csatát a királyhoz hű nemesek és egyháziak, valamint a szepességi városok, főként Kassa polgárai nyerték meg. Csák Mátéval csak a halál tudott leszámolni 1321-ben. Ezután tehette át Károly Róbert székhelyét Temesvárról Visegrádra 1322-ben. Zách Felícián Visegrádon 133-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a király ellen, amit az uralkodó igen keményen megtorolt.
A megerősödő királyi hatalomnak az új feudális nagybirtokosság lett a támasza. A most fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. A földeket honorárium gyanánt adományozta. Ezek a honorbirtokok voltak, nem örökbirtok. be Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális hadsereget (bandérium – zászlóalj szóból) A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok és a zsoldoskatonák. Erős királyi hatalmat biztosított. Megalapította a Szent György lovagrendet.
Gazdaságpolitikája
Magyarország gazdag volt ásványkincsekben, ezért Károly elsősorban támogatta a nemesfémbányászat fejlődését. Kialakultak a bányavárosok. Lényegesen megnőtt a regálék szerepe. A regálék között legfontosabb volt a megreformált bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma, valamint a harmincadvám. Megjelent a jobbágyok első állami adója is: a kapuadó. A pénzverés monopoliuma jelentős volt. Jó minőségű aranyforintot és ezüst dénárt veretett. A király intézkedése szerint a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura egyharmadát. (az urbura az aranynak egy tizede, az ezüstnek egy nyolcada volt) A kibányászott nemesércet be kellett váltania a király által veretett pénzre.(35-40%-os haszon) 35 féle pénz volt forgalomban, firenzei mintára Károly Róbert értékálló aranyforintot veretett. A kamarai szervezet ellenőrzi a pénz verést, az adóbehajtást és a nemesfémforgalmat élén a kamaraispánnal. A kamaraispán felett a tárnokmester állt. Károly Róbert idejében ezt a tisztséget Nekcsei Dömötör töltötte be.
Külpolitika
A XIV. században kibontakozó fejlődés hatására megélénkült a külkereskedelem. A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát már a XIV. század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Az 1335. évi visegrádi királytalálkozón, ahol Károly Róbert meghívására a cseh Luxemburgi János és a lengyel III. (Lokietek) Kázmér vett részt, a három ország kereskedelmi megállapodást kötött. A cél Bécs árumegállító jogának kiküszöbölése egy új útvonallal: Buda, Esztergom, Brünón át Nürnberg, Köln, illetve Kassán keresztül Krakkó felé. Megállapodta, hogy ha a lengyel király fiú utód nélkül hal meg akkor Károly fia örökli a lengyel trónt.
Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be. A külkereskedelmi vámokból is jelentős haszna volt a királyi kincstárnak. Nyugat felé a harmincadvámot, balkán felé a huszadvámot vezették be.
Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi és a lengyel uralkodóházzal. Kisebbik fiát, Andrást a nápolyi király unokájával jegyezte el. Arról pedig már a visegrádi kongresszuson megállapodtak, hogy idősebb fia, Lajos a lengyel trónt is örökli III. Kázmér halála után.
Károly Róbert politikája kedvezett a gazdaság fejlődésének. Az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek. Károly Róbert német bányászokat hívott be a szomszédos cseh területekről. A Felvidékre ruszin, Erdélybe szász és román bevándorlók jöttek. Tehát átrendeződött a népességszerkezet.
Károly Róbert 1342-ben meghalt, utóda I. Nagy Lajos a magyar és a lengyel király is.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig   » A versailles-i és a washingtoni békerendszer   

Nem hasznosHasznos (+40 pont, 46 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor