Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az Anjou-kor gazdasága Magyarországon

Beküldő: Látogató
Történelem tételek

Az Anjou kor gazdasága Magyarországon

1) Térben és időben való elhelyezés:

I.Károly Róbert 1308-1342 között uralkodott Magyarországon. A 14.század az érett feudalizmus korszaka Magyarországon. A rendi monarchia is ekkor alakult ki, illetve fejlett pénzgazdálkodás és árutermelés volt jellemző ekkoriban.

KÁROLY RÓBERT HATALOMRA KERÜLÉSE

  • 1301: III.András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, s
  • leányágon megkezdődtek a trónharcok.

A TRÓNHARCOK RÉSZTVEVŐI:

  • cseh Vencel
  • bajor Ottó
  • nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbert (Károly Róbert IV. Béla leszármazottjaként tartott igényt a trónra.)

Amíg ők hárman viaskodtak, addig a hatalom a “kiskirályok”(=oligarchák, tartományurak) kezében volt.

A LEGHÍRESEBB “KSIKIRÁLYOK”: Csák Máté, az Aba család, Kán László és Borsa Kopasz. Az ország a tartományurak között volt felosztva.

A TARTOMÁNYÚRI HATALOM JELLEMZŐI:

  • A “kiskirályok” függetlenek voltak a királyi hatalomtól,
  • királyi jogokat gyakorolhattak( bíráskodhattak, adókat, vámokat szedhettek, saját hadseregük lehetett, s pénzt verettek).

1301-1308: Ezt az időszakot legitimitási válságnak, másnéven interregnumnak (király nélküli uralom) nevezzük.

A trónért való küzdelemből végül Károly Róbert került ki győztesen,
a pápa támogatásával.

A NÁPOLYI HERCEGET 3X IS MEGKORONÁZTÁK:

  1. 1.) 1301, Esztergom
  2. 2.) 1308, Buda
  3. 3.) 1310, Székesfehérvár

A 13. sz.-ra kialakult egy ún. koronázási rend, miszerint az számít igazi királynak, akinek az esztergomi érsek teszi fejére a Szent Koronát. Károly Róbert eleinte csak az ország déli területeit tudhatta magáénak (aminek székhelye Temesvár volt), s egy nagy feladat várt még rá: le kellett győznie a “kiskirályokat”, akik az ország többi tartományát uralták. A tartományurakkal szemben a király az egyházra(pápára), a városokra és a familiaritásból szabadulni akaró köznemesekre támaszkodott.

  • 1312: ROZGONYI CSATA, ahol a kassai polgárokkal legyőzték az Abákat, s szépen lassan a többi tartományurat is (Csák Mátét nem sikerült, így az ő területét csak halálakor sikerült megkaparintani (1321!))
  • 1321: Csák Máté halála, Károly Róbert az egész ország ura lett

Ezután Károly Róbert újjászervezte a FEUDÁLIS MONARCHIÁT:

  • visszaszerezte a királyi birtokok egy részét
  • a tartományuraktól elvett uradalmakat szétosztotta híveinek, s a familiárisokból(támogatói) létrehozott egy új BÁRÓI RÉTEGET (Báthoriak, Laczfiak, Garaiak)

A bárók MÉLTÓSÁGOKat kaptak:

  • nádor(király helyettese)
  • vajda(Erdély kormányzója)
  • bán(Horváto. kormányzója)
  • tárnokmester(regálék kezelője)

Méltóságuk idejére HONOR BIRTOKOKat is kaptak ( bizonyos várak
és földek birtoklása) Károly Róbert hadserege a királyi, bárói, vármegyei bandériumokból tevődött össze + kun könnyűlovasságból

2.) KÁROLY RÓBERT GAZDASÁGPOLITIKÁJA, GAZDASÁGI REFORMJAI

A királynak a regálé jövedelmeket(királyi jogon járó jövedelem) kellett megreformálnia.

  1. BÁNYABÉR(URBURA): Királyi monopólium. A király a bányából származó jövedelem 1/3-át átengedte a földesúrnak. Ennek hatására bányanyitási láz kezdődött. a 14.sz.-i Magyarország Európa legnagyobb arany-, és 2. legnagyobb ezüstkitermelőjévé vált.
  2. KAMARA HASZNA(PÉNZVERÉS): Királyi monopólium. A kamara a nemesfémet vert pénzre cserélte, s az ebből származó hasznot nevezzük így.
  3. ÉRTÉKÁLLÓ ARANYFORINT(firenzei módra): Ahhoz, hogy az arany értékálló lehessen, meg kellett szüntetni a kamara hasznát, és a pénzrontást. Váltópénz az ezüstdénár és az ezüstgaras.
  4. KAPUADÓ(1336): A jobbágyság 1. állami adója. Akinek kapuján befért egy szénásszekér, annak telkenként, évente 18 dénárt kellett fizetnie.
  5. HARMINCADVÁM: Kereskedőknek kellett fizetnie a határoknál az országba bejövő áru értékének 1/30-át.
  • Városok alakultak: bányaváros, szabad királyi városok, mezővárosok.
  • Új központok jöttek létre: Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztecebánya)
  • Kibontakozott az árutermelés és a pénzgazdálkodás.
  • 1 összegben történő adózás volt jellemző.
  • Mo. NY-Európával kereskedett. Oda mzg.-i cikkek, vissza iparcikkek. (Volt, hogy Mo. aranypénzzel és élelmiszerrel is fizetett.)

1335: VISEGRÁDI KIRÁLYTALÁLKOZÓ.

  • Résztvevők: magyar Károly RÓbert
  • lengyel III. Lokietek Kázmér
  • cseh Luxemburg János

K. Róbert kibékítette a cseh és lengyel királyt.

  • A cseh királlyal megállapodott egy Bécset elkerülő, árumegállító joggal rendelkező kereskedelmi útvonalról.
  • A lengyel királlyal pedig abban állapodtak meg, hogy ha nem lesz Jánosnak törvényes trónörököse, akkor K. Róbert fia, Nagy Lajos kapja a trónt. Így is lett. Lajos idején megalakult a lengyel-magyar perszonálunió.
  • -Kisebbik fiát, Andrást pedig házassági szerződésre alapozva elősegítette a nápolyi trónra jutását.

A TÉTELT KIDOLGOZTA: VÁCI ILDIKÓ (SALGÓTARJÁN)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A Hidegháború   » Anjouk   

Nem hasznosHasznos (+24 pont, 32 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor