Az antik görög osztálytársadalom kialakulása

Az első görög törzsek – Akhájok – az i.e. II. évezredben foglalják el a Balkán-félsziget déli részét, Kréta-szigetét, az Égei-tenger szigetvilágát és Kis-Ázsia nyugati partvidékét. Központjuk Mükéné lesz.

Felbomlik az ősközösség, és rétegződik a társadalom. A felső réteg az uralkodó és a fegyveres arisztokrácia, az alsó réteg a köznép és a rabszolgák (számuk kevés).

Az akhájok hódító, zsákmányszerző háborút fojtattak, ők igázták le Tróját is. A trójai háború történetét Homérosz írta meg Iliász című eposzában, másik híres műve az Odüsszeia. Henrik Schliemann tárta fel Tróját a IXX. században.

Az i.e. XII. században úgynevezett „Égei népvándorlás” söpör végig a Földközi-tenger keleti medencéjén. Ekkor újabb törzsek a dórok foglalják el Peloponnészosz-félsziget déli részét és Krétát. Véget vetnek a mükénéi kornak. Utánuk érkeztek az aiolok és a ionhok. Ők az Égei-tenger szigetvilágát és Kis-Ázsia nyugati részét foglalták el.

I.e. XI. században elterjed a vas használata, kisparaszti gazdaságok jönnek létre, amelyek földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ipar és a kereskedelem még fejletlen. Az arisztokrácia megszerzi a hatalmat az uralkodótól, és így ő fog uralkodni a köznépen.

Kialakul a görög városállam a polisz, ez egy-egy kisebb területi egység központi települését és a környező falvakat foglalja magában. Lakossága a nagybirtokos arisztokrácia és a kisbirtokos parasztság, a hatalom alapja a föld.

I.e. VIII. században megváltozik a poliszok összetétele. Iparosok és kereskedők jönnek ñ fellendül az ipar és a kereskedelem, kialakul az állattenyésztés és a pénzgazdálkodás.

A terjeszkedő nagybirtok veszélyezteti a kisbirtokosokat. Így megnő a földtelenek és az eladósodottak száma. Aki nem tud fizetni, az rabszolga lesz, ez az adós rabszolgaság.

I.e. VIII. századtól i.e. VI. századig tart a görög gyarmatosítás. Ezzel újabb területek kapcsolódnak Görögországhoz. Pl.: a Fekete-tenger vidéke, a Nílus torkolata, Líbia, Szicília és Itália déli része.

A gyarmatosítás okai: az egyes nyersanyagok hiánya (réz, ón, vas), a nagybirtok terjeszkedése.

Ezek a gyarmatok főként mezőgazdasági települések, amelyek az anyavárosokat látják el gabonával és nyersanyaggal.

Több mint 300 városállam alakul ki. Minden városállamnak 3 közös jellemzője volt:

1. Vallás
2. Közös nyelv
3. Az olimpiai játékok

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!