A görög társadalom

Thézeusz Kre. 13. sz-ban élt, és ő egyesítette és szervezte erős állammá Athént.  Kre. 8-6. sz-ig az ipar és a kereskedelem (Athén központi fekvése miatt) fejlődött, és az árutermelés és pénzhasználat kialakulása növelte az arisztokrácia gazdasági és politikai hatalmát, viszont megnehezítette a parasztság helyzetét:

az egyre jobban elaprózódó kisparaszti birtok már nem győzte az arisztokrata nagybirtokokkal a versenyt és egyre jobban eladósodott. Ám az arisztokraták –bekapcsolódva az árutermelésbe- mohón növelni akarták birtokaikat és biztosítani a megművelésükhöz szükséges munkaerőt. Ezért a fizetni nem tudó adósaiknak nemcsak a földjét foglalták le, hanem az adóst is rabszolgájukká tették-> adósrabszolgaság. Akinek a földjét elvették, elvesztette polgárjogát is. Az eladósodás nagy mértékű volt és így a föld nélkül maradtak tömege kénytelen volt kivándorolni. Így létrejöttek telepek a – Fekete- és Égei-tenger partvidékén

• Szicíliában
• Dél-Itáliában

Ez a mozgalom volt a görög gyarmatosítás (8-6) melynek során a kitelepülők megint földhöz és polgárjoghoz jutottak.

Ez az arisztokráciának jó volt, mert megszabadult a nincstelen tömegektől. Ám a gyarmatosítás fejlesztette az ipart és a kereskedelmet. Így mivel a politikai hatalom az arisztokrácia kezében volt, összefogtak az iparosok és kereskedők a parasztsággal az arisztokrácia ellen: ez a része a társadalomnak a démosz. Az egyre erősebbé váló démosz (mind gazdasági mind katonai szempontból) a politikai egyenjogúságért küzdött az arisztokráciával szemben.

Athén

Kre. a 7. sz-ban az örökletes királyságot felváltja az arisztokratikus köztársaság.

9 arkhont, azaz tisztviselőt választottak az állam élére akik a politikai, gazdasági és vallási ügyeket intézték, és foglalkoztak a hadüggyel, és az igazságüggyel is. Évente váltották őket. Őket ellenőrizte és melletük állt az Areiospagos nevű testület ami volt arkhónokból állt. A politikai hatalmat itt is az arisztokrácia tartja kézben.

Kre. 621 – Drákón (arkh)törvényei: a démosz nyomására törvényeket alkot: végre leírják a szokásjogokat. Ezek a törvények szigorúak voltak és főként az arisztokrácia érdekeit szolgálták, de némileg korlátozta is az arisztokrata bíróságok önkényét. Az adós rabszolgaságot nem törölte el, így a társadalmi harcok egyre élesedtek.

Kre. 594 – Szolón (7 bölcs 1ike,arkh.)  

• eltörölte az adós rabszolgaságot
• elengedték az adósságokat (földet visszakapták az eladósodottak, akiktől azt elvették)
• a külföldre eladott rabszolgákat visszavásárolta
• politikai jogokat kiterjeszti a legszegényebbekre
• a lakosságot vagyonbecslés alapján 4 osztályba sorolta-> 500 mérősök (leggazdagabbak)

                              ->500 mérősök ()                             

                              ->300 mérősök (lovagok)

                              ->200 mérősök (zeugitészek/örökfogatosok)

                              ->thészek (béresek és napszámosok)

A vagyoni beosztással Szolón a démosz gazdagabb rétegeinek érdekeit szolgálta.

• családvédelmi rendelkezéseket hozott …
• az esküdtbírósághoz lehetett fellebbezni(cserép)

Ez teremtette meg a demokrácia alapjait.

A türannisz

Ezek után kialakult egy egyensúlyi helyzet:

                  Arisztokrácia: birtokolja a földet és  a politikai hatalmat

                  Démosz: birtokolja a gazdasági hatalmat-> ipar és kereskedelem.

Az arisztokrácia már nem tudta a politikai hatalmat a kezében tartani, míg a démosz még nem volt olyan erős, hogy gazdasági súlyánál fogva meg tudja ragadni azt. Ekkor jöttek létre a türannisz rendszerek:

Ezt az egyensúlyi helyzetet kihasználva, egyes arisztokraták (akik érdekeltek voltak az ipar és kereskedelem fejlődésében) a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat, és uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták. A rendszer élén álló személy a türannosz.

Athénban Szolón halála után a kialakult egyensúlyi helyzetet kihasználva Peiszisztratosz (Kre. 560-527)teremtette meg a türanniszt.

• véget vetett a belső harcoknak és ezzel a gazdasági élet felvirágzását segítette.
• munkalehetőséget biztosított a szegényeknek, iparosoknak: építkezések
• támogatja a kereskedelmet (Fekete-tenger)
• külpolitikájának köszönhetően Athén sok polisszal jó viszonyt alakított ki
• vallás-> első drámák a Dionüszosz-ünnepek alatt

Ahhoz, hogy a démosz gazdaságilag tovább fejlődhessen, szüksége volt a politikai hatalomra is. A türannoszok azonban nem akarták átadni a hatalmukat, így a démosz fejlődésének útjában álltak. A türannisz rendszernek el kellett ezért buknia. Peiszisztratosz utódjai alatt egyre nagyobb lesz a feszültség, és végül az athéniak Kre. 510-ben elűzték a türannoszokat.

Kre. 508-ban Kleisztenész szervezte újjá az államot.

Attika lakosságát területi alapon 10 phülébe (kerület) osztotta. Minden phülé 3 részből állt                    

• városi
• szárazföldi
• tengerparti

Így mindenféle lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember jelen volt.

Minden phülé 50-50 tagot küldött az 500ak tanácsába:

• a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat megvitatják, és gondoskodnak a népgyűlés (eklézia) döntéseinek végrehajtásáról is.
• 1 évig voltak hivatalban a tanács tagjai és a tisztségviselők (kaptak fizut)

A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, melynek minden teljes korú athéni polgár tagja volt. Ez           

• hozta a törvényeket
• választotta a tiszviselőket
• döntött háború és béke kérdésében

Az athéni nép tehát önmagát kormányozta, és polgárai nemcsak szabadok, de lényegében egyenjogúak is voltak, habár Kleisztenész hagyta, hogy az Areiospagos a politikai ügyekben bíráskodjék és ellenőrizze a tisztviselőket. Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.

A görög-perzsa háborúk (Kre. 492-449)

Kre. 7-6.sz-ban a Perzsa Birodalom nyugati irányú terjeszkedésében elérte Kis-Ázsiát, és a célja a gazdasági szempontból jelentós Égei-medence vagyis a göröt föld meghódítása volt. Ürügyet szolgáltatott, hogy Athén segítette a iónok perzsaellenes felkelését felbátorodva azon, hogy a perzsák nem tudták legyőzni a Kszítákat.

Kre. 490- ben az athéniek a perzsa harcmodort jól ismerő  Miltiadész vezetésével Marathón mellett legyőzték a túlerőben lévő perzsa sereget (Dareiosz).

Ekkor két eltérő vélemény létezett

1. legyen Athén szárazföldi hatalom: arisztokrácia és parasztság-> Ariszteidész
2. legyen Athén tengeri hatalom: kereskedők, iparosok  és a legszegényebbek (hajón szolg.) Themisztoklész

A 2. verzió valósul meg, óriási flotta épül.

Kre. 480-ban Leónidász spártai király a Thermopülai szorosnál 300 katonájával együtt hősi halált hal.(megcselekedtük amit megkövetelt a haza)

Kre. 480-ban a szalimiszi csata során a görögök leverik a perzsákat, majd 1 év múlva szárazföldön is megverik őket.

Déloszi szövetség Kre. 478

Spárta kivált a háborúból mert gazdasági érdekei nem kívántak terjeszkedést, míg Athén azonban az iparra és kereskedelemre fektette a hangsúlyt, így kellett a domináns pozíció az Égei-medencében. Ezért egy perzsaellenes védelmi szövetséget hívott létre: tagjai közösen védekeztek a perzsák ellen, ám 1 idő után a védelmet Athén oldotta meg a tagok pedig adóztak neki.

Athén és Spárta közt feszültség kerekedett, és mikor az arisztokrácia Spárta-barát politikája kudarcot vallott Athénban, a demokrácia hívei új reformokat vezettek be-> megszüntették az Areioszpagosznak azt a jogát, h a tisztviselőket ellenőrizze. A demokratikus irányzat élén Periklész állt. Ezzel a reformmal a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban: demokrácia 100%-ig.                                       

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!