Az erőviszonyok és főbb hadműveletek alakulása az I. világháborúban (1914 – 1915 – 1916)

A háború haditervével a központi hatalmak rendelkeztek, az úgynevezett Schlieffen-terv a központi hatalmak helyzetét alapul véve villámháborút és egyfrontos háborút tervezett. Az antant a háború elhúzódásában és a többfrontos küzdelem kikényszerítésében érdekelt.

1914

Keleti front: Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának és ezzel megnyitotta a kettőjük közötti frontot, a várakozástól eltérően a szerbek erősebbek voltak, s így már augusztusban állóháború alakult ki közöttük (lövészárkok). Oroszország is gyorsabban mozgósított, és Galíciában megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az Osztrák-Magyar Monarchia kétfrontos háborúra kényszerült. Az orosz fölény kialakulását megakadályozandó augusztus végén (augusztus 28 – 30 között) Németország Tannenbergnél legyőzte Oroszországot, majd szeptember 3-án a Mazuri-tavaknál is, ezzel elérték, hogy az oroszok galíciai előrenyomulása leálljon, de ugyanakkor Németország is kétfrontos háborúba keveredett. Azért, hogy a balkáni frontot előremozdítsák a holtpontról, októberben a központi hatalmak oldalán belépett a háborúba Törökország.

Nyugati front: Németország Belgiumon keresztül lerohanta Franciaországot, az állóháború a Párizs közeli Marne-folyónál alakult ki (szeptember). Az angolokkal szemben a németek torpedókat vetettek be, az angolok aknazárral védekeztek, majd novemberben Helgolandnál megverték a német flottát.

1915

Keleti front: márciusra felszámolták az oroszok az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb galíciai erődjét, a Przemyśl várat, itt esett el a legtöbb magyar. Májusban az osztrák-német haderő Gorlice-nél törte át az orosz frontot. Szintén májusban az antant oldalán belépett a háborúba Olaszország, részvételéért megígérték neki Dél-Tirolt, Isztriát, Dalmáciát és Albániát protektorátusként. Az olasz részvétellel újabb front nyílik meg az Isonzó-, Piave-folyó és Doberdo között (álló háború). A balkáni helyzet megváltoztatására ’15 októberében bevonják a háborúba a központi hatalmak oldalán Bulgáriát. Az év végére Lengyelország egész területe és Szerbia a központi hatalmak kezére kerül.

Nyugati front: jelentősebb változás nem történt.

Ebben az évben tartották az első háborúellenes kongresszust a svájci Zimmerwaldban.

1916

Keleti front: júniusban az oroszok támadásba lendültek (Bruszilof-offenzíva), amely kiegészült volna a románok hadba lépésével. Románia agusztus 17-én lépett az antant oldalán a háborúba, s cserébe megígérték neki Erdélyt, Bukovinát, Partiumot és a Bánságot. A románok agusztus végén fegyverszünetet kötöttek, így az orosz hadműveletek is értelmüket vesztették.

Nyugati front: februártól támadták a németek Verdun-t, itt bontakozott ki a háború legvéresebb csatája. A németek nem érték el céljukat. A Somme-folyónál, angol kezdeményezésre, júniusra kibontakozott az antant ellentámadása. A német flotta Jütlandnál végképp megsemmisült.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!