Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az Európai Unió

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Az Európai Unió

Bevezetés:

Az egységes Európa gondolata már az újkor hajnalán felmerült, Nagy Szent Albert és Rotterdami Erasmus írásaiban, majd a XIX. században Victor Hugo adott hangot ennek az elképzelésnek, elsősorban kulturális közösségre hivatkoztak érvelésükben. A XX. században új lépést jelentett Richard Coudenhove-Calergi gróf elképzelése, melyet Páneurópa c. könyvében fejtett ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a keleten megalakult Szovjetunió és az első világháborúból győztesen kikerült Egyesült Államok véget vethetnek a világpolitika több száz évig tartó ˝európai˝ korszakának, ezért az európai országoknak minél hamarabb sokkal szorosabb kapcsolatra kell lépniük egymással. A kor körülményei között, a gazdasági világválság, majd a totalitárius rendszerek kialakulásával ez nem volt lehetséges. A második világháború pusztítása alatt a megszállás és fajgyűlölet elleni harc különleges intenzitással kapcsolódott az európai szellemiség alapelveihez. Hollandiában, Lengyelországban, Norvégiában, Dániában, Svájcban ellenállási mozgalmak alakultak, melyek az európai közösségre hivatkozva követelték a háború befejezését. Roosevelt elnök nem támogatta ezeket az elképzeléseket, szerinte a jövendő békének nem garanciája újabb szövetségi rendszerek kiépítése.

Az Európai Unió intézményei és döntéshozatala:

  1. Európai Tanács (Council of Europe) A legjelentősebb, legátfogóbb döntések, stratégiai határozatok ezen a fórumon születnek, tagjai a tagállamok részéről a miniszterelnökök vagy köztársasági elnökök (Németországból a kancellár). A legfőbb döntéshozó szerv. Elnökségét rotációs rendszerben az előző és a következő elnökkel együttműködve egy-egy tagállam adja, félévente váltva egymást (jelenleg Luxemburg, 2005 második felében az Egyesült Királyság).
  2. Miniszterek Tanácsa (korábbi nevén Európai Unió Tanácsa) A tagállamok kormányainak szakminiszterei ülnek össze az intézményben, az Európai Parlamenttel különböző eljárások során együttműködve öntik végső formába a közösségi politikákra vonatkozó jogszabályokat. Szavazás során a tagállamok lakosságuknak megfelelően súlyozott szavazással vesznek részt. Összesen 345 szavazat van, ebből 12 szavazatot ér Magyarország voksolása. Székhelye Brüsszel.
  3. Európai Bizottság (European Commission) Az Európai Unió végrehajtó szerve (gyakran titulálják az EU kormányának). A közösség motorja, minden tagállamból egy szakembert delegálnak az intézménybe, a tagok azonban nem hazájuk érdekeit, hanem közösségi szempontokat tartanak szem előtt, szaktárcák szerint dolgoznak. Jogszabályok javaslatait készítik elő, az elfogadott jogszabályokat pedig végrehajtják. Jelenlegi elnöke a portugál Jose Manuel Durrao Barosso, Magyarország delegáltja Kovács László, korábbi külügyminiszter, aki adópolitikával foglalkozik a Bizottság tagjaként. Korábbi biztosunk Balás Péter volt, regionális politikával foglalkozott. Székhelye Brüsszel
  4. Európai Parlament (European Parliament) A népképviselet elvét testesíti meg az intézményrendszerben, tagjai 1979 óta közvetlen választással választják a tagállamok polgárai, 5 évenként. 732 tagja van, az egyes országok delegáltjainak számát hazájuk népessége határozza meg, Magyarország 24 képviselőt delegál. A képviselők nem hazájuk, hanem pártjuk szerint tömörülnek frakciókba. Legnagyobb frakciót a 2004-es választásokat követően az Európai Néppárt alakított (Magyarországról a FIDESZ-MPSZ és az MDF delegál ide 13 képviselőt), második legnagyobb frakció az Európai Szociáldemokrata Párt (MSZP 9 képviselőt küldött), végül az Európai Liberális Párt (SZDSZ 2 képviselővel van itt jelen). Korábban komoly gondot jelentett az un. demokratikus deficit. A kifejezés azt jelzi, hogy az Európai Parlament aránytalanul kis szerepet kapott a döntéshozatali eljárásban a Bizottság és a Tanács mellett. A Nizzai Szerződés, valamint az Európai Alkotmány ezen a helyzeten változtat, szélesítve az Európai Parlament jogkörét, növelve az együttdöntési eljárások számát. A plenáris üléseket a franciaországi Strasbourgban tartják, a bizottsági ülések Brüsszelben vannak.
  5. Európai Központi Bank 1998. június 1. óta működik a Központi Bankok Európai Rendszerével együtt (utóbbi a tagállamok nemzeti bankjait jelenti) Feladatai: Az euroövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása, Devizaműveletek végzése, Fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, Székhelye Frankfurt
  6. Európai Bíróság Székhelye Luxemburg. A közösségi joganyag betartását felügyeli, vitás jogi ügyeket orvosol intézmények, vállalatok és intézmények, intézmények és állampolgárok között. Munkanyelve francia. Két fórumból áll: Felső Bíróság és a fellebviteli fórum, az Európai Bíróság. Mindkét testületnek 25 tagja van, 6 éves mandátumra minden tagállam egy bírát küld (Magyarországról az egykori brüsszeli nagykövet, Juhász Endre), a bírák felét 3 évenként cserélik.
  7. Egyéb intézmények
  • Európai Számvevőszék
  • Régiók Bizottsága
  • Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Európai Beruházási Bank

 

 

 

Az Európai Unió rövid története:

  1. Európai szén és acélközösség (Montánunió): Konrad Adenauer, Robert Schumann és Jean Monnet kidolgozzák a Ruhr vidéki szén és feldolgozási szupranacionális problémájának a megoldását. Megalakították a Montánuniót. Három szerződés határozza meg a lehetőségeit. 1951-ben 50 éves hatállyal létrejön Párizsban az NSZK, Olaszország, Franciaország, Belgium, Luxemburg és Hollandia részvételével az első ilyen együttműködés. A Nyugat–Európai Unió védelmi együttműködését írták alá Rómában. A Montánunió tagjai felléptek az együttműködés bővítéséért.
  2. Európai Gazdasági közösség: 1957. március 25-én Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom létrehozásáról szóló szerződés.
  3. Európai Beruházási Bank (1959 – European Investment Bank)
  4. Európai Közösség: 1965-ben egyesítették a három közösség intézményrendszerét, az integráció az Európai Közösségek elnevezést kapta és ezzel új korszakába lépett.
  5. Nagy-Britannia, Dánia és Írország (Norvégia népszavazáson a csatlakozás ellen dönt)
  6. Európai Tanács megalakulása (European Council, nem tévesztendő össze az Európa Tanáccsal [Council of Europe] ).
  7. 1974-es kérelme alapján 1981-ben Görögország csatlakozott az EK-hoz.
  8. Spanyolország és Portugália 1986
  9. Egységes Európai Okmányt (Single European Act) 1986. A Bizottság döntéshozatali mechanizmusának egyszerűsítésével, a Parlament jogkörének bővítésével, az Európai Tanács működésének intézményesítésével az Okmány jelentős reformot jelentett, előkészítette a későbbi Maastrichti Szerződést.
  10. Európai Megállapodások (elsőként Magyarországgal és Lengyelországgal), a Szovjetunió útód államaival partnerségi és együttműködési megállapodások
  11. 1993 végén rögzítették a koppenhágai kritériumokat (politikai kritériumok), melyeknek teljesítése lehetővé teszi a csatlakozást.
  12. Európai Unió: 1992. II. 07-én a hollandiai Maastrichtban írták alá azt a szerződést, mely az Európai Közösségeket Európai Unióvá alakította és a 80-as évek során felmerült kérdések sokaságára választ adott
  13. Európai Központi Bank 1999
  14. Ausztria, Svédország és Finnország 1995 (Norvégia azonban ügydöntő népszavazás során ismét elvetette a csatlakozás gondolatát.)
  15. 15.  Schengeni egyezmény: 1985-ben írták alá és 1995-ben lépett életbe. A belső határok feloldását jelentette és a külső határok szigorítását jelentette.
  1. 1998. március 1-én csatlakozási tárgyalások az új tagjelölt államokkal (Magyarország)
  2. Euró: 1999 (nemzetközi tranzakciók), 2002. kézpénz
  3. Nizzai Szerződés 2000 kidolgozta a bővítéshez szükséges intézményi reformokat.
  4. Koppenhága: 2002 10 tagjelölttel lezárják a csatlakozási tárgyalásokat.
  5. Athén 2003 A szerződéseket a tagjelöltek kormányfői aláírták. 2004 május 1-én az Európai Unió Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Málta, Ciprus, Lettország, Litvánia, Észtország felvétel 25 tagúra bővült.

A kibővült EU bürokratikus intézményrendszerének átfogó reformját dolgozta ki az Európai Konvent 2002-2003-ban. A Konvent munkájának eredménye az Európai Alkotmány Tervezete, mely az Európai Parlament jogkörének további bővítésével, az Unió demokratikusabbá, átláthatóbbá tételével, a külpolitikai együttműködés erősítésével (európai külügyminiszteri intézmény létrehozása) minden eddiginél radikálisabb reformot hozna az európai integrációban. A 2004-es brüsszeli kormányközi konferencia a tervezetet elfogadta, ratifikálása jelenleg is folyamatban van (a Magyar Országgyűlés 2004 decemberében ratifikálta).

Magyarország esélyei az Európai Unióban

Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja mára. De még nem az összes Uniós intézményhez csatlakozott. Az Euró-övezethez való csatlakozásunk a gazdaság teljesítőképességétől függ. A schengeni egyezményhez még nem csatlakozhatott az ország. Itt arra gondolok, hogy az Unió felé még mindig van határellenőrzés. Mivel az országnak vannak külső határai, ezeken azonban már érvényesek a schengeni szigorított ellenőrzések. Ez hátrányos az ország számára, ugyanis így a határokon túli magyarságnak nehezebb az anyaországba utazni. Gazdaságilag az ország jelenlegi helyzete elmaradottabb az Uniós átlagnál. Ez az ország legnagyobb feladata. A gazdaság Uniós színvonal felé emelése. A mezőgazdaságban az Uniós piacra be kell törnie, mert különben lemaradás lesz, ami a gazdaság hanyatlásához vezet.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Erdély fénykora 1613-tól 1660-ig   » Rákosi-korszak gazdasága   

Nem hasznosHasznos (+31 pont, 43 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor