Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az ipari forradalom (1)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az ipari forradalom:

A XVIII. század utolsó harmadában elindult folyamat, amelynek bölcsője Anglia. Megváltoztatta a gazdaságot, a társadalmat és a politikai helyzetet. A XIX. században érkezett meg Európába és ez a folyamat a mai napig tart.

Korszakai:  

  • 1770-1880: a textilipar, a kohászat, a bányászat fejlődik.
  • 1880-1945: gépgyártás, autóipar, olajfinomítás, elektromos ipar.
  • 1945-től: repülőgépgyártás, autógyártás, elektronika, nukleáris energia, biotechnológia, környezetvédelem.

Területek, ahol változást hozott:

A gépeket alkalmazzák az izomerő helyett, az emberi és állati erők helyett új energiafajtákat részesítik előnyben (gőzenergia). Új alapanyagokat fedeznek fel és fel is dolgozzák őket (kőszén, vegyipar). A mezőgazdaságból tömegek vándorolnak át az iparba és a kereskedelembe; a kisüzemek helyett a gyáripar veszi át a szerepet. A kereskedelmi változás abban nyilvánul meg, hogy rövidebb idő alatt, több árut tudnak előállítani.

Jellemző a városiasodás: az emberek vidékről a városokba költöznek. A nagyvárosok a XIX. században jönnek létre.

Feltételek a forradalom elindulásához:

Átalakult a mezőgazdaság, megszűnt a jobbágyság, megjelentek a bérmunkások. Elterjedtek a fejlettebb technikák: vetésforgó (nincs ugar terület, a parcellákba mindig más növényt vetnek, így nem merül ki a talaj), trágyázás (növeli a termékenységet). Kevesebben tudnak többet előállítani. A szállítás fejlettsége fontos: tagolt a partvidék à kikötők, belföldi csatornahálózat. A szenet nem importálják, felfedezik a lelőhelyeket. Elegendő a munkaerő. Fontos a belső piac megléte, vásárlóképes a tömeg. A szabadgazdálkodás működik, vagyis nincs korlátozás, nincsenek kiváltságok, nincs monopólium. Stabil a politikai háttér, ami a gazdasági fejlődés alapját adta. Anglia a világ vezető hatalma és az elsőszámú gyarmattartója: nyersanyagforrás, olcsó munkaerő és piac.

Legfontosabb találmányok:

  • A textiliparral kapcsolatosak, mert ezekhez csak kis befektetés kellett, mivel tömegárut készítettek és nagy hasznot húztak belőle.
  • Repülő-vetélő: szövéssel kapcsolatos eszköz.
  • Hargreaves: fonógép.
  • Vízzel meghajtott fonógép.
  • 1769. James Watt: gőzgép
  • Gyapottisztító gép.
  • Esztergapad.
  • 1807. Fulton: gőzhajó.
  • Stephenson: gőzmozdony
  • Morse: távíró.
  • A XIX. század végétől jelentős a fegyvergyártás, amelyet a legmodernebb technikával állítanak elő.

Következmények:

  • Hatalmas ipari központok: létrejött az angliai fekete háromszög Birmingham, Liverpool és Manchester között. De ipari központ még Párizs, Elzász, a Rajna-vidék, Csehország, Szentpétervár és Moszkva is.
  • Demográfiai növekedés: gyorsan nő a népesség, melynek hátterében a mezőgazdasági termelés megnövekedése, a higiénia és a járványok megfékezése (gyógyszerek megjelenése) állt. Vidékről az emberek a városokba jöttek (= belföldi migráció) és Európából Észak-Amerikába vándoroltak.
  • Mezőgazdaság: gépesítés, gőzgép megjelenése. Általánossá válik a vetés-forgó használata, a trágyázás, a fajtanemesítés és az ipari-, ill. takarmánynövények elterjedése is.
  • Gépesítik a munkafolyamatokat, ami a munkanélküliséghez vezet. Ezért géprombolásokat figyelhettünk meg, pl. King Ludd. Sztrájkokat is folytattak: 1834-ben Lyonban a selyemszövők sztrájkoltak és 1844-ben Sziléziában a takácsok léptek fel ez ellen. Nem mindig vették őket komolyan, vagyis a sikerük nem volt garantált. A női és a gyermekmunkások is megjelentek.
  • Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt:

A., Burzsoázia: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok, nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát.

B., Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, az elit nagyobb fizetést kapott (orvosok, jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek tulajdonosai).

C., Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás (=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság helyzetén való javítás volt.

Források

Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe süllyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a civilizált ember vademberré válik.

(Tocquuevill francia politikus, az ipari forradalom szülöttéről, Manchesterről)

Nem öt és tíz százalékok, hanem száz és ezer százalékok teremtették meg Lancashire gazdagságát. 1789-ben Robert Owen (a híres utópista) a volt textilkereskekdő segéd kölcsön kapott 100 fonttal kezdhette meg pályafutását Manchesterben. 1809-ben 84 000 font készpénzzel fizette ki üzlettársait a New Lanark-i textilgyárakban.

(Hobsbawm: A forradalmak kora)

Pokoli gépeidet összezúztuk a falu határában, embereid megkötözve fekszenek az útszéli árokban. Így figyelmeztetnek az éhezők, akiket tettük végrehajtása után éhező feleségük és gyerekük vár otthon. Ha új gépeket veszel, vagy ha úgy folytatod, ahogy eddig, megint hallasz rólunk. Vigyázz! Ludd tábornok

(A géprombolók levele egy gyárosnak. Ludd tábornok mondai figura, a géprombolók vezére)

Éjjel, ha nem rezdül a lomb,

S a holdat elrejti a domb,

A kis csapat előre ront,

Fegyver puska, bárd!

Ó, jó takács fiam,

Derék, bátor fiam,

Csapásod alatt

A gép hasad

Jó takács fiam.

(Géprombolók dala, 1812-ből)

Soha társadalom nem volt jobban telítve összevisszasággal. A termelők küzdenek egymás ellen a piac meghódításáért, a munkások egymás ellen az alkalmaztatás megszerzéséért, a gyáros a munkás ellen a bér rögzítéséért, küzd a szegény a gép ellen, amely arra van szánva, hogy őt helyettesítse, és ezzel éhen halassza. A nagytőkék győztek az ipari háborúkban. A nagybani kereskedelem tönkre tette a kiskereskedelmet. A mesterembereket, akik a maguk gazdái, átadták a helyüket a munkásoknak, akik nem a maguk gazdái.

(Louis Blanc: Tíz év története című művéből)

A gyermeket 9 éves korában gyárba küldik, ahol 13 éves koráig napi 6,5 órát dolgozik. (Korábban az ilyen idős gyermekek 8, még korábban 12-14, sőt 16 órát dolgoztak), 13 korától 18 éves koráig pedig napi munkaideje 12 óra.

(Engels: A munkásosztály helyzete Angliában)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Reformáció és katolikus megújulás (Történelem tételek)   » Széchenyi programja   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 16 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor