TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Az ókori Hellasz | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az ókori Hellasz

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Földrajz: A görögök (hellének), kb. azon a helyen éltek, ahol ma, de Kis-Ázsiában, Dél-Itáliában is laktak hellének. Kr.E. II.évezred elején vándoroltak be a Balkán déli részére. Éghajlata mediterrán, Athén területe földművelésre alkalmatlan, az állattenyésztés a jellemző, Spárta területe viszont termékenyebb volt.

Az itt lakó őslakosok, (krétaiak, stb.) eleinte fejlettebbek voltak kulturális ill. társadalmi szinten is. A görögök azonban gyorsan meghódították a helyek, és így létrejöttek a görög államok, a mükénei világ.

Mükénei világ: Mükéné az egyik legjelentősebb település volt. A vezető réteget a fegyveres arisztokrácia alkotta, az ő birtokaikon dolgoztak pl. a kézművesek. A parasztok szabadok voltak, a rabszolgaság azonban még csak a háztartási rabszolgaság szintjén maradt. (2-3 rabszolga/háztartás) Fejlett volt a külkereskedelem is. Az állam élén az uralkodó állt, “isteninek” tartották, körülötte a főtisztviselők. A mükénei világ virágzása azonban megszakadt, és a városközpontok egyre pusztultak. Egyedül Athén maradt meg. A pusztulás okai közt külső és belső okokat kell keresnünk. Kívülről az égei, illetve a dóri vándorlások nehezítették meg a mükéneiek életét. Az államhatalom sem volt mindenhol egyformán erős, a folyamatos harcok pedig felőrölték a tartalékokat is, így szép lassan eltűntek a mükénei városközpontok.

Ezt követően azonban jelentős gazdasági ill. társadalmi és politikai hanyatlás következett. Ipar, kereskedelem szerepe eltörpült, áttértek a mezőgazdasági életre. Ezzel párhuzamosan a lakosság két nagyobb részre oszlott, arisztokráciára, ill. parasztságra. A mükénéi államszervezet megszűnt, csökkent a király hatalma, sőt, az írásbeliség is eltűnt. Erről a korszakról nagyon sok legenda született, ez volt az eszményített hőskor. Ide tartozik a trójai háború (természetesen a falóval), ill. Homérosz Iliász c. műve, amely a trójai ostrom egy fontos mozzanatáról szól.

Egy új rendszer kezdett kialakulni, nagyobb jelentőséget kapott a magántulajdon. Minden paraszt a saját földjét művelhette , “társtulajdonosa” az állam földjének. A kereskedelem fejlődött, hisz a hiányzó árucikkeket máshonnan kellett beszerezni, és ehhez szükség volt cserealapra is. Megindult tehát az árutermelés, ezen belül kifejlődött a vastermelés, hisz egyre gyakrabban használták a vasat. (Kr.E. VII.sz-ban megjelent a vert pénz is) Új utak nyíltak a tengeri kereskedelem számára is. Társadalmilag is jelentős változások következtek be, az arisztokraták intézték a közösség ügyeit, az ő kezükben volt a hatalom. Mellettük ott volt (igaz hatalom nélkül) a népgyűlés. Így született meg a polisz, a görög városállam. A főníciai írásból átalakított görög betűírás is megjelent, a korábbi szótagírás helyett.

Spárta berendezkedése: az Eurothasz völgyében található, a dórok hozzák létre. Korábban a Helóták éltek itt (leigázott népek). Spárta környékén pedig a Perioikoszok, a körüllakók. Spártaiból volt azonban a legkevesebb, 1 spártaira jutott 3 peioikosz, ill. 8 helóta.

A spártaiak katonáskodással foglalkoztak, ezért Spárta katonaállam. Az állam élén 2 király állt, őket 5 felügyelő ellenőrizte. Az első uralkodó Lükorgosz, aki az alkotmányt fogalmazza meg. A földet államilag osztják szét, ez a Klérosz. Ez csak örökíthető volt (apáról elsőszülött fiúra szállt), tehát nem adható el, nem is osztható fel. Akinek nem jutott, az állami tartalékból kapott, de nem örökbe, hiszen a föld állami tulajdonban maradt. Az egyenlőség fenntartása volt fontos: az alkotmány megakadályozza a vagyoni különbségeket – tilos a fényűzés, jól kereső szakmák folytatása. Vaspénzt használnak, így nem tudnak kereskedni más államokkal.

A politikai életben az egyenlőség még névleg sem volt meg. Az állam vezetői mindig ugyanazokból a családokból kerültek ki. A spártai nevelés is nagyon kemény volt. A vének tanácsa döntötte el hogy alkalmas-e az életre az újszülött, ha alkalmatlan, ledobták a Tajgetosz hegyről. 7 éves koruktól nevelték a gyerekeket: testedzés, fájdalom tűrése, élelmet néha lopással kellett szerezniük.

A katonai kiképzés 20 éves korig tartott, 30 éves kortól nősülhettek, 60 éves korig voltak hadkötelesek. A nők a házimunkával, gyerekneveléssel foglalkoztak, külön közösséget is alkottak.

Athén berendezkedése: Athén lakossága főképp a parasztokból állt, akik gyümölcstermeléssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoztak, a társadalmi ranglétrán felettük a köznép (Démosz) állt, majd az arisztokrácia, akik földszerzés érdekében eladósítja a kisbirtokosokat: hatalmas kölcsönöket adnak, amit nem tudnak visszafizetni a birtokosok, ezért lesüllyednek a démosz szintjére, ez majd ellentéteket vált ki. Az örökletes királyságot itt felváltja az arisztokratikus köztársaság. Az állam élen kilenc, évente változó, arisztokrata származású tisztviselő, arkhón állt. Mellettük állt az Areioszpagosz, a volt arkhónokból álló tanács.

ie.621: Drakhon hatalomra kerül, jelentős reformokat hoz: megszünteti a vérbosszút, szigorú büntetéseket szab ki, ez az arisztokrácia érdekeit szolgálta, de megszüntette a visszaéléseket

ie.594: Szolón kerül hatalomra, az ő reformjai: segíteni próbál az adósokon: a fennálló összes adósságot eltörli – “teherlerázás”, ill. az adósrabszolgaságot megszünteti Ezzel megteremti a demokrácia alapjait. Meghozta demokrácia alapelvét, miszerint az egyén és a közösség viszonya kölcsönös. A démosz és az arisztokrácia harca lenyugodott. Ebben a helyzetben egyes arisztokraták a démoszra támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat. Ez a rendszer a türannisz, vezetője a türannosz. Szolón törvényei után zűrzavar támadt, hisz a síkságiak Szolón előtti időszakot akarják visszaállítani , a tengerpartiak a Szolóni időszakot akarják visszaállítani, a hegyvidékiek pedig földosztást követelnek (parasztok). Peiszisztratosz valósította meg a türanniszt, miután csellel hatalomra került. (Megsebzi magát majd a népgyűléshez fordul testőrségért, ezzel pedig átveszi a hatalmat.) Ő a hegyvidékiek élén állt. Felvirágoztatta a gazdasági életet, a belső harcoknak is sikeresen véget vetett. Nagy építkezésekbe fogott, ezzel munkát adott az iparosoknak.

Főbb reformjai:

  • Arisztokrácia földjeit felosztja
  • kölcsönöket ad
  • általános jövedelemadót bevezeti
  • kereskedelem javítása
  • állandó hadsereg

Bevezeti továbbá Dionüszosz isten dicséretét.

Kr.e 510-ben elűzték a türanoszokat, majd Kleiszthenész szervezte újra az államot (508)

Attika lakosságát felosztja 10 phülére (kerület), ami 3 fő részből áll:

  • Tengerparti rész: parália
  • Városi rész: aszti
  • Szárazföldi rész: meszogeia

Célja: egyenlő társadalmi rétegek mindenhol.

Mindegyik phülé 50 tagot küldött az 500-ak tanácsába, ez a szerv vitatta meg a törvényjavaslatokat, hajtotta végre a népgyűlés határozatait. A tanács tagjai egy évig maradtak hivatalban, ezért fizetést is kaptak. Hatalmon a népgyűlés volt, melynek minden teljes korú athéni polgár tagja volt, a népgyűlés hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött háború és béke kérdésében. Az athéni nép tehát önmagát kormányozta. A polgárok nemcsak szabadok, hanem egyenlők is. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.

A görög-perzsa háborúk (Kr.e 492-449)

A kiformálódott poliszrendszernek azonban nagy próbát kellett kiállni, a Perzsa Birodalom keletről jövő támadásait. Azonban az első összecsapást az athéniak Militiadesz vezetésével megnyerték 490-ben Marathon mellett, a perzsák vezetője Dareiosz volt.

Egyre erősödtek a belső harcok Athénban hisz a földtulajdonosok Athént szárazföldi hatalommá akarták tenni, míg a kereskedők és iparosok tengeri hatalommá. Az utóbbi csoport élén Themisztoklész állt, ki célját elérte, hisz az (akkor feltárt) ezüstbányák jövedelméből nagy hajóflottát építettek. A második szakasz 480-ban volt, ekkor már Xerxész, Dareiosz fia hatalmas szárazföldi ill. tengeri sereggel indult a görögök ellen. Először a Thermopülai szorosnál csaptak össze (300 spártai harcos, mind meghalt) , majd Szalamisznál, de a perzsák az óriási seregüket nem tudták megfelelően kihasználni, ezért vereséget szenvedtek. A helyzetből okulva Spárta és Athén (többek közt) megkötötte a déloszi (perzsaellenes) szövetséget. Közös védelemre készültek, de Athén egyre inkább vezető szerepet játszott, a többiek neki adóztak. Athén így egyre jobban gyarapodott, ez nem tetszett a spártaiaknak, akik kiváltak ebből a szövetségből, és a (V. században kötött) peloponnészoszi szövetséget preferálták. A perzsák helyzetük kilátástalansága miatt inkább lemondtak a görög területekről, a háború befejeződött.

Az athéni demokrácia fénykora

A athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybevevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az igazságszolgáltatás a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták. Megbízatásuk egy napra szólt, napidíjat kaptak. 6000-en voltak, a vádat pedig mindenki saját maga képviselte. Választás útján töltötték be a tíz sztratégosz /hadvezér/ tisztét. Ezt a tisztséget egy évnél tovább is lehetett viselni, és nem járt évenkénti számadási kötelezettséggel. A sztategoszok mellett még fontos szerepet kaptak a pénzügyeket vezető tisztviselők, ők is 10-en voltak. Államfő nem volt az athéni demokráciában. osztrakizmosz, cserépszavazás: felírták a nem kívánatos politikus nevét a cserépre, majd aki a legtöbb szavazatot kapta, az nem járt jól. (száműzték)

A demokrácia során több rabszolgasági szintet különböztetünk meg: először a háztartási rabszolgák voltak a háznál (1-2), ők még csak a ház körüli teendőket végezték. Majd a klasszikus rabszolgák is megjelentek, egy háznál 10-15 volt belőlük, ők műveltek voltak, becsületreméltók. A harmadik szint pedig a nagyüzemi rabszolgaság, egy birtokon, vagy bányánál, stb. több száz rabszolga dolgozott. Valamint beszélhetünk adósrabszolgákról, ők átmenetileg voltak rabszolgák, amíg ledolgozták adósságukat.

Periklész (az első sztratégosz) irányító szerepét kvalitásainak köszönhette, kitűnő hadvezér, szónok, politikus volt. 15 évig volt sztratégosz. Periklész szociális rendszabályokkal gondoskodott arról, hogy jogaikat a legszegényebb polgárok is gyakorolhassák:

  • napdíjak: pénz a közszolgálatokért, támogatás a színház látogatásáért
  • pénzügyi kötelezettségek (letürgia): a gazdagok pénzszolgáltatása állami ügyekbe

Ezek az intézkedések lehetővé tették egy egyensúlyi állapot kialakulását a gazdagok és szegények között.

De a demokratikus jogok csak az athéni felnőtt férfiakat illették, a rabszolgákat ill. nőket nem.

Ekkoriban volt az athéni demokrácia fénykora, hisz megadta a szabad és dolgozó emberek önigazgatását.

Az árutermelés megalapozta a jólétet, azonban ebben nem mindenkinek volt része. Hogy fejlődhessenek terjeszkedni kellett, ezt leginkább az iparosok és kereskedők szorgalmazták. Athén a déloszi szövetséget a perzsa háborúk után is fenntartotta, és helyzetét minél inkább biztosítani akarta. A szövetséges államokban mindenhol a démoszt igyekezett hatalomra juttatni. A szövetség Athént Spártával szemben katonailag és politikailag is erősítette. A szövetség fenntartása fontos volt gazdaságilag is. Idővel mind a belpolitikában, mind a külpolitikában ellentétek keletkeztek, amik még egyensúlyban voltak. Az athéni demokrácia az egész ókor leghaladóbb társadalmi és politikai formája volt. A teljes jogú athéni polgár számára teljes demokráciát biztosított. Másfelől azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes demokrácia, a többiek /metoikoszok, nôk, rabszolgák/ ki voltak zárva a polgárjogokból. Gazdasági egyenlôséget természetesen még a polgárok számára sem tudott nyújtani. Egyre növekvô mértékben vette igénybe a rabszolgák munkáját, virágzásához pedig szükséges volt a szövetségesek kizsákmányolása és a terjeszkedés.

Athén katonailag és politikailag is megerősítette magát az arisztokratikus Spártával szemben, ezt Spárta megérezte, és háborút kezdeményezett. A peloponnészoszi háború (431-404) Athén vereségével végződött. Itt nem csak Athén és Spárta, hanem az összes görög állam részt vett. A háború tönkretette a paraszti kisbirtokokat, a városi kisműhelyek nagy részét, a poliszrendszer válságba jutott. Elkezdtek polarizálódni a poliszok, egyesek meggazdagodtak, mások szegényedtek, nőtt a rabszolgák száma, mivel ők nem voltak érdekelve a termelésben, csökkent a munka hatásfoka. Ellentétek keletkeztek a poliszok között, megindult a versenyfutás a piacokért. A poliszállam tehát válságba jutott, ami már visszafordíthatatlan. Egy új nagyobb egységre volt szükség, amely összefogja a poliszokat, és képes új piacokat szerezni. Ezt a nagyobb egységet Makedónia teremti meg.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Európa Napóleon korában   » Tavaszi hadjárat és a politikai háttere (1849 janár-május)   

Nem hasznosHasznos (+23 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor