Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az ókori Róma (2)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Ókori Róma – Tétel

Róma az Appeninni – félszigeten helyezkedik el, éghajlata mediterrán, nagyobb síkságok húzódnak, területe könnyen átjárható. Az éghajlat lehetővé teszi a földművelést. I. e. 2. Évezredben vándoroltak be a Római Birodalmat alapító népek : latinok, szabinok, italikuszok, szamniszok.A latin törzsek a mocsaras, dombokkal tagolt Latiumban telepedtek le. Északról az etruszkok, délről a szamniszok voltak legjelentősebb szomszédjaik. Első központjukat Alba Longában építették ki, ahonnan a túlnépesedés hatására kirajzottak. Így jelentek meg az első telepesek a Tiberis menti dombokon, először a Palatinuson, majd sorra mind a hét magaslaton. A latinok és a szabinok a Kr. e. VIII. században szövetséget kötöttek megalapítva Rómát (Kr. e. 753). Róma fejlődésére két nép volt jelentősebb hatással: a görögök és az etruszkok. A görögség a gyarmatosítás során telepedett le Dél – Itáliába. Az etruszkok hatása érvényesült inkább. Az etruszkokat a fejlett városi kultúra jellemezte. Etruszk hatásra fejlődött az ipar és a kereskedelem. Az államforma kezdetben királyság volt. Róma első királya Romolus volt, őt még hat király követte.

Társadalom: a Rómát alapító nemzettség előkelő tagjai voltak a patríciuisok, ők voltak a szenátus tagjai, s ők adták a bronzfegyverekkel felszerelt haderőt. Az elszegényedett nemzettségi tagok alkották a társadalom második rétegét, ők voltak a cliensek. Őket a hűség (fidesz) kötötte a patríciusokhoz. A harmadik réteget a plebejusok = idegenek, a nem városalapító nemzettségek tagjai alkották, nem rendelkeztek polgárjoggal. Csak patríciusok tölthettek be hivatalokat. I. e. 510 – ben megdöntötték Tarquinius hatalmát és megteremtették a köztársaságot.

A köztársaság államszervezete:  a köztársaságot a magistratusok (tisztségviselők) irányították. Jellemzője: az évenkénti választás (annuitas) és nem egy, hanem kettő v. több tisztségviselőt választottak (kollegialitás):

  • Consul (2): hadvezér, béke idején bíráskodott, külügyek, papi tisztség, törvényeket javasolhatott.
  • Diktátor: 1 személy, max.: 6 hónapra, veszély esetén, teljhatalom
  • Praetor: bíró, a consul helyettese
  • Aedilis (2), 1 év, 2 plebejus, a plebejus pénztár és levéltár kezelése, városi közbiztonság, ünnepi játékok
  • Kvesztorok (4): gazdasági ügyek, államkincstár kezelése
  • Censor (2): vagyonbecslő

Mellettük működött a senátus már 300 fős, majd 600 fő és a népgyűlés:

A patríciusok és plebejusok harca:

Róma hamar háborúkba keveredett, elsősorban területi háborúba. A plebejusok szerepe megnőtt, mivel a hadsereg nagy részét ők alkották. Ezért polgárjogot akartak, földet és az adós rabszolgaság eltörlését. I. e. 494 – ben kivonultak a Róma melletti Szent Hegyre. (első kivonulás) A senátus létrehozta a néptribunusi tisztséget. (2 majd 10 fő). A patríciusokkal azonos jogokat akartak. → néptribunusi tisztség (vétójog), megvétózhatták a plebejusokat sértő intézkedéseket, illetve személyük szent és sérthetetlen volt.

Kr. e. 451 – 450 – a törvények írásba foglalása XII táblás törvények: családjog, öröklési- és tulajdonjog, büntetőjog (lex tálió), adósjog, törvényes házasságkötési jog plebejusok és patríciusok között, zálogjog. Tulliusi alkotmány: 5 vagyoni osztály, összesen 193 centúria. Kr. e. 443 – a cenzor csak patrícius lehet, 5 évre választják, feladatuk felmérni az állampolgárok vagyonát és vagyoni osztályba (classis) sorolás, valamint a senatus névjegyzékének összeállítása. I. e. 367 – Licínus és Sextius féle földtörvény: a plebejusok is bérelhetnek földet: egy ember 500 jugerumot. I. e. 366 – az egyik consul plebejus volt. I. e. 326 – eltörlik az adós rabszolgaságot. I. e. 300 – papi hivatalt is betölthet plebejus. A gazdag plebejusokat és patríciusokat együtt nobilitasnak nevezzük.→ új vezető réteg

Róma háborúi:

Védekező háborúk:

  • az etruszkok ellen : i. e. 396 → Veii elfoglalása, Róma megerősítette hatalmát Latium felett.
  • gallok támadása, Rómát elpusztítják, kivéva a Capitólium dombot. (i. e. 387) → Brennus vezetésével

Földszerző háborúk:

Cél: Itália területének elfoglalása. Szamnisz háborúk: Campania birtoklásáért (i.e. 343 – 290). 3 háború kisebb megszakításokkal. Róma került ki győztesen → első nagy országút:           Via Appia = Capua  ―  Róma

Görög gyarmatvárosok elleni háborúk:

  • Tarentum elleni háború (Kr. e 282 – Kr. e. 272) Pürrhosz győzelmet aratott a rómaiak felett.  Kr.e. 279 – ben, Auszkulumnál, de a rómaiak mindig újabb csapatokat küldtek ellene.
  • Végső győzelem Kr. e. 275 – Beneventum
  • A rómaiak módszere: „Divide et impera!” = „Oszd meg és uralkodj!”

Pun háborúk:

1. pun háború (i.e. 264 – 241)

  • I.e. 241 – római győzelem, Szicília római provincia lett, Karthágó hadisarcot fizet.

2. pun háború (i.e. 218 – 201)

  • I.e. 216 – Cannae: római vereség, Hannibál győzelmet arat
  • I.e. 202 – Záma: Cornelius Scipió legyőzi Hannibált. Róma a Földközi – tenger ura lett.

3. pun háború (i.e. 149 – 146)

  • A rómaiak lerombolták Karthagót.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Haladás és reakció a reformmozgalom kibontakozása idején   » II. Világháború   

Nem hasznosHasznos (+9 pont, 15 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor