Érettségi Portál 2012

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Nincsenek dátumok

Érettségi feladatok
Érettségi tételek

Az olasz nemzetállam létrejötte

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az 1848-49-es forradalmak nem oldották meg az olasz egyesítés kérdését. Itália politikailag és gazdaságilag széttagolt maradt. Napóleon létrehozott ugyan egy nagyobb, a francia birodalomtól függő olasz államot, a bécsi kongresszus után azonban Itália ismét az osztrák császársághoz tartozó Lombard-Velence Királyságra, az osztrák befolyás alatt álló közép-itáliai kis fejedelemségekre, a Pápai Államra (Vatikán) és a Nápolyi és Szicíliai Királyságra esett szét, mely utóbbi egy abszolutisztikus rendszer volt a Bourbon-dinasztia vezetésével, ez azonban nem egyenlő a francia fennhatósággal.

Itália többi részén apró, önálló államok voltak. Ezek közül legjelentősebb a Piemonti Királyság. Itt alkotmányos monarchia volt Victor Emánuel uralkodásával. Miniszterelnöke Cavour volt. Itália északi területei fejlettebbek, itt már kibontakoztak a tőkés viszonyok, megindult az ipari fejlődés. A déli területeken még a mezőgazdaság dominál, de az feudális jellegű. A tőkés fejlődés érdekében egyesíteni kell Itáliát, különben lemaradnak a tőkés nagyhatalmak mögött. Az egyesítésre két* lehetőség volt:

  • Cavourtol származó ötlet, az egység dinasztikus úton jött volna létre. A Piemonti Királyság fennhatósága alá kerülne az egész félsziget. Így alkotmányos monarchia lett volna.
  • Garibaldotól és Mazzinitől származó ötlet, forradalmi úton kívánta megteremteni az egységet. Így köztársaság lett volna az államforma.
  • a pápa vezetésével egy laza államszövetség kétrehozása/

A piemonti miniszterelnök 1855 tavaszán 15 000 olasz katonát küldött a Krímbe. Jól látta, hogy az Itália fölött gyámkodó Franciaország és Ausztria közül az olasz területeihez makacsul ragaszkodó Ausztria a veszélyesebb. A krími háborút lezáró béketárgyalások után a piemontiak titkos szerződést kötöttek a francia császárral, III. Napóleonnal, aki másként képzelte el az olasz egységet, mint az olaszok: *laza szövetségi államot szeretett volna a pápa vezetésével.

A „kis Napóleon” az olasz egység támogatásáért Nizza és Savoya átengedését kérte. Cavour ebbe is beleegyezett. 1859-ben Ausztria hadat üzent Piemontnak. Az osztrák sereg főparancsnoka Gyulai Ferenc táborszernagy lett. Június 4-én Magentánál a francia-piemonti csapatok győzelmet arattak. Ferenc József átvette a fővezérséget, de június 24-én az osztrákok a rendkívül véres solferinói csatában vereséget szenvedtek. Egy Dunant nevű genfi polgár – aki átélte a véres csatát – ennek hatására megalapította a Nemzeti Vöröskeresztet.

A solferinói ütközet után III. Napóleon július 8-án váratlanul fegyverszünetet kötött Villafrancában. Piemont megkapta Lombardiát, Velence azonban osztrák kézen maradt. III. Napóleon félt a poroszok mozgósításától és egy esetleges kétfrontos háború kialakulásától.

A villafrancai fegyverszünetet nemzeti sorscsapásként élték meg az olaszok. Modenától Szicíliáig felkelések sora robbant ki. A közép-itáliai kis államok elűzték a Habsburg-barát uralkodókat. 1860 tavaszán népszavazással Piemonthoz csatlakoztak.

1860. május 11-én Garibaldi a felkelők segítségére sietve partra szállt a szicíliai Marsalában 1067 vörösinges önkéntessel. Serege hamarosan 20000 főre gyarapodott. Július végére Szicília, szeptember 7-re Nápoly is felszabadult. Garibaldi seregében több magyar is harcolt. (pl.: Türr István, Éber Nándor, Éberhardt Károly, Dunyov István ezredes)

1860 októberében népszavazással Nápoly és Szicília is csatlakozott piemonthoz. 1861. március 18-án kikiáltották az olasz királyságot, amely immár egységesítette egész Itáliát Róma és Velence kivételével. A főváros átmenetileg Firenze lett.

1862 nyarán Garibaldi Róma ellen vonult („Róma o morte”). Augusztus 29-én Aspremonte-nél útját állták a királyi hadak és Garibaldi sebesülten fogságba került. Az Olaszország a Poroszország szövetségeseként 1866-ban hadat üzent Ausztriának. Az olaszok ugyan vereséget szenvedtek, de hála a porosz győzelemnek és a francia közbenjárásnak Velence is Olaszországhoz került. Róma 1870. szeptember 20-án a francia-porosz háború idején került az olaszok kezébe. A pápa Vatikánba zárkózott. Megszületett az egységes olasz nemzeti állam.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az ókori olimpiák   » A dualizmus nyugalmi időszaka   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor