Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Bizánci birodalom

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Miután a Római Birodalom 395-ben kettévált megalakult a Kelet-római Birodalom, aminek a központja Konstatinápoly volt. A Nyugat-római Birodalom bukása után 476-ban a koronát keltre küldik, és a birodalom súlypontja keletre tolódik.

Erre a Birodalomra jellemzõ, hogy

  • Fennmarad a rabszolgatartó gazdasági társadalmi rend és a jelentõs számú félszabad munkerõ megléte.
  • Sikerül fenntartani a szilárd központi hatalmat, aminek az alapja a nagyon erõs gazdaság volt, tehát nagy bevételük volt. Ebbõl a bevételbõl erõs kemény zsoldos hadsereget tudott fenntartani, emellett széles szakszerû hivatali réteget.
  • Az államegyház eltér a nyugatitól, itt a császár az egyház feje, emiatt nem ismerik el a pápát (cezaropapizmus).

Mivel a Római Birodalom örökösének tartja magát, ezért az V. század folyamán többször megpróbálkoznak az újra egyesítéssel. A legnagyobb sikerre Jusztinianus (527-565) császárnak volt, aki sikeres hódítás révén elfoglalja Észak-Afrikát, megsemmisítették a vandál államot (533), visszafoglalták Itália döntõ részét a keleti gótoktól, Hispániát is. Az volt a probléma ezekkel a hódításokkal, hogy nagyon költségesek voltak és emellett a fenntartás is nagy költségeket emésztett meg. Ezen kívül még Jusztinianus azért volt jelentõs, mert összefoglalta és egységesítette a Római Jogot (Corpus Juris Civilis “Kódex Jusztinianus”), és nagy építkezésekbe kezdett, pl.: Hagia Sophia székesegyház, San Vitale bazilika (Ravenna).

Halála után súlyos belsõ harcokkal küszködött a Birodalom, elvesztette szerzett területei nagy részét (Itáliát, Szíriát, Mezopotámiát, Egyiptomot) és megjelentek a Bolgárok és egyéb szláv csoportok is. Mivel a peremterületeket elvesztették nagyobb részt csak a görög területek maradtak meg, ezzel nagyon megerõsödött Bizánc görög jellege.

Ez olyannyira jelen volt, hogy a 8. század elejére a görög lett a hivatalos nyelv, és a fõváros neve ismét Bizánc lett. Emellett vallási küzdelmek is sújtották Bizáncot, ugyanis III Leó császár 726-ban betiltotta a szentképek (ikonok) tiszteletét (képrombolási küzdelem 726-843), és ez is két táborra osztotta a bizánci lakosságot. A 717-e arab flotta visszaverése után Bizánc kezdett újra megerõsödni és offenzívába mentek át.

Ennek a megerõsödésnek az volt az elõzménye, hogy reformlépéseket tettek:

  • Birodalom egy részét katonai körzetekre osztották (thema), az új hódításokat pedig helytartóságokra (exatchatus)
  • A földbirtokokat katonai szolgálathoz kötötték (ezzel megoldódott a nehézlovasság problémája), ez a föld nem volt örökítetõ. Emiatt a legfõbb hatalom szilárdan az uralkodóé maradt, a hûbéri lánc nem alakult ki. Az uralkodó hatalma despotikus jellegû volt (keleti vonás), az uralkodó feltétlen vallástisztelete (bizantinizmus) is jellemzõ volt.

A reformok hatására Bizánc kezdett megerõsödni, ez a Makedón-dinasztia idején következett be. Ennek a dinasztiának az egyik nagy alakja VI Bölcs Leó (886-912), aki új törvénykönyvet “Baszilikák”-at alkotott, megerõsítette a hadsereget, õ írta a Taktika címû könyvet, amiben összegezte az alapvetõ hadtudományt, és leírta a nomád népek harcmodorát (magyart is). utánaBíborban született Konsztantinus (912-959) követte a trónon, akinek a híres mûve a A Birodalom Kormányzásáról. Az utolsó nagy mekedón császár II.(Bolgárölõ) Bazileiosz (976-1025) volt. Õ volt az, aki megsemmisítette a bolgár hadakat 1014, és elfoglalta az egész Balkánt 1018-ra.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Jobbágykérdés Magyarországon   » Az ellenség kiverése. A szabadságharc tetőpontja   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor