TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Felvilágosodás kora | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Felvilágosodás kora

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

A XVI. Századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. Században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. A felvilágosodás tehát a XVIII. Század meghatározó korszelleme, egy nyitott eszmerendszer volt. Nyitott volt, mert bizonyos kérdésekben viták voltak. A viták mellett azonban számos közös vonás is megfigyelhető. Meghatározó volt az empirizmus (tapasztalat), illetve a racionalizmus (ész). Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész alapján (racionalizmus). Úgy vélték, hogy a világ leírható. A feudalizmussal szemben álltak, így annak meghatározó államformájával, az abszolutizmussal is. Helyette polgárosodást akartak. Vallási toleranciát akartak megvalósítani. Egyetértettek a szabadságjogok kiterjesztésében is (élethez, biztonsághoz, tulajdonhoz való jog, szólás szabadsága, vallásszabadság, választójog). A sok közös vonás mellett, mint már említettem voltak vitás kérdések is. Ilyen volt például az, hogy hogyan küzdjenek: óvatos lassú reformokkal, vagy radikális forradalmi változtatásokkal. Abban egyetértettek, hogy ne feudalizmus, így ne abszolutizmus legyen, de abban már nem volt egységes a vélemény, hogy e helyett mi legyen: alkotmányos monarchia vagy köztársaság? A gazdaságban is viták merültek fel: fiziokrata (mezőgazdasági) gazdaság vagy merkantilista (ipari) gazdaság legyen?

A felvilágosodás előzményeiként említhetőek a nagy földrajzi felfedezések, melynek következtében kialakulóban volt a világkereskedelem, új gyarmatok jöttek létre, új termékek áramlottak Európába és világméretű migráció kezdődött. A nagy földrajzi felfedezések megteremtették a hátterét a feudalizmus bomlásának Nyugat-Európában, valamint a polgárosodás felerősödését. Továbbá a felvilágosodás kialakulásának előzménye a természettudományok fejlődése (pl.: Newton-gravitáció).

Felvilágosult gondolkodó volt az angol Jason Locke, akinek meghatározó műve a Társadalmi szerződés. A mű a társadalom és az állam közötti íratlan, nem hivatalos szerződésről szól. Locke szerint az államot az emberek hozták létre, lemondva bizonyos jogaikról, hogy azokat egységesen az állam intézze. Azonban az állam inkább elnyomó hatalomként érvényesül, tehát megszegi a szerződést, így az embereknek sem kell teljesíteniük kötelezettségeiket, tehát válthatnak államformát.

A francia Montesquieu nevéhez fűződik a hatalmi ágak szétválasztása Felfogása szerint a három hatalmi ágnak (törvényhozó, végrehajtó és ellenőrző) egymástól függetlenül, egymás kölcsönös ellenőrzése alatt kellene működnie az egyeduralom elkerülése végett.

Voltaire a vallási tolerancia mellett érvelt. Eszmerendszere szerint, noha ő maga nem volt vallásos, a vallás fontos az emberek közötti összetartásban. Azonban a vallásra, nem középkori értelemben van szükség, hanem modernebb formában. A nagy többség elismerte, hogy Isten teremtette meg a világot, de annak működésébe nem avatkozik be. Ezt deizmusnak nevezzük. Az egyházat azonban sokan támadták is.

A szintén francia Rousseau felfogása szerint a népnek közvetlenül kell részt vennie a döntéshozatalban. Tehát népszuverenitást akart elérni, úgy, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen nagyobb szerepük a formális laza államban. Eszmerendszerében a hatalmi ágakat nem választotta szét. Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberiség bajainak egészét.

Diderot és d’Alambert az Enciklopédia szerkesztői voltak.

Adam Smith nevéhez fűződik a Modern közgazdaságtan című alkotás, melyben a máig használatos piaci szemlélet is megtalálható. Kimondta, hogy egy termék árát az szabja meg, hogy mennyi munka van benne, valamint a kereslet-kínálat (piaci szemlélet!!!). Azt mondta, hogy mindegy, hogy fiziokrata vagy merkantilista a gazdaság, a fő cél az érték előállítása.

1717-ben alakult meg a szabad kőműves mozgalom a középkori templomépítő céhek mintájára, csak ők egy képzeletbeli templomot, egy igazságos államot szerettek volna létrehozni. Mottójuk: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Hiába harcoltak jó célért, megítélésük mégis ellentmondásos volt, mert titkos szervezetek voltak, ahol a vezetőt mesternek kellett nevezni, ahol titkos beavatási szertartások voltak. Előfordult, hogy betiltották őket titkos működésük miatt.

Ha azt mondjuk valakire, hogy felvilágosult abszolutista, akkor ellentmondást érzünk. Hogy lehet valaki felvilágosult miközben abszolutista? A válasz egyszerű, nem volt igazi felvilágosult, ám bizonyos elemeket átemelt a felvilágosodásból az abszolutizmusba. Ilyen uralkodó volt II. Katalin orosz cárnő, II. Frigyes porosz uralkodó és Mária Terézia valamint II. József osztrák és egyben magyar uralkodó.

Hol jelentkezik a gyakorlatban a felvilágosodás? Anglia alkotmánya ebben az időben alakult (1689 – Jognyilatkozat). Ekkor adták ki az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát valamint a Függetlenségi nyilatkozatot (1776 július 4.) Az Egyesült Államok alkotmánya is ebből az időből származik, s a mai napig fennáll kisebb nagyobb módosításokkal. Valamint a felvilágosodás jelenik meg a nagy francia forradalom alkotmányaiban is.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Luxemburgi Zsigmond külpolitikája   » Mária Terézia és II. József uralkodása Magyarországon   

Nem hasznosHasznos (+33 pont, 59 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor