Felvilágosult abszolutizmus: Mária Terézia és II. József rendeletei

 A felvilágosult abszolutizmus a Közép- és Kelet-Európai országok államformája az 1700-as évek közepétől a francia forradalomig.

Célja: a térség felzárkózzon Nyugat-Európa gazdasági szintjére, ehhez a felvilágosodás eredményeit hasznosítja, ennek szellemében az állam merkantilista gazdaságpolitikát folytat:

• Korszerűsíti az oktatást, közigazgatást, egészségügyet
• Türelmes a protestánsokkal

Sokat tett a térség fejlődéséért, de mivel fenn akarta tartani a feudális társadalmi viszonyokat egy idő után szükségszerűen megbukott.

Hazánkban Mária Terézia és II. József képviselte.

Mária Terézia (1740-1780)

Pragmatica Sanctionak (1722-23) köszönhetően kerülhetett trónra, amely kimondta a Habsburg ház nőági örökösödési jogát

Örökösödési háború

• Trónkövetelők: Károly Albert bajor választófejedelem, Frigyes Ágost szász választófejedelem, II. Frigyes porosz király
• Mária Terézia megjelent az 1740-es pozsonyi országgyűlésen és a magyar rendektől katonai segítséget kért, akik ígéretet tettek: „Életünket és vérünket ajánljuk”

a) 1740-48: osztrák örökösödési háború

• a magyar huszárok jelentős szerepet játszottak abban, hogy sikerült a birodalom egységét és Mária Terézia trónját megőrizni, de elvesztették Sziléziát

b) 1756-63: hétéves háború

• célja: Szilézia visszaszerzése→ sikertelen, így Ausztria és Csehország iparát fejlesztették

Uralkodása a felvilágosult abszolutizmus első szakasza, rendeletei a felvilágosodás jegyében

1754. Kettős vámrendelet

• rendelete húzott egy külső vámhatárt, amely az egész birodalmat elválasztotta külföldtől, segítve az iparcikkek kivitelét, nehezítve behozatalát → ezzel a birodalom iparát fejlesztette → merkantilizmus
• a belső vámhatár Magyarországot választotta el a birodalom örökös tartományaitól → ezzel Magyarország az örökös tartományok élelmiszer- és nyersanyagszállítója és iparcikkeinek felvevő piaca lett
• cél: olcsó magyar élelmiszert a birodalmon belül tartani, de a cseh és osztrák manufaktúráknak ne legyen vetélytársa
• következménye: Magyarország gazdasági szerkezete eltorzult, egyoldalúan mezőgazdasági jellegű lett
• Magyarázata: a birodalmat gazdasági egységnek tekintették és mindenütt az adottságoknak leginkább megfelelő ágazatokat fejlesztették

1767 Úrbárium / Úrbéri rendelet

Előzménye: a jobbágyság helyzete és magas adói, vagyonilag differenciáltak:

• telkes jobbágyok (egész telek, ház, szolgák)
• töredéktelken gazdálkodók
• zsellérek( föld nélküliek, kevesen voltak)

Adóik:

Állami:

• hadiadó: az államkincstárba folyik be
• háziadó: vármegyéknek
• forspont: katonák szállítása
• porció: beszállásolt katonák élelmezése

Egyházi:

• tized

Földesúri:

• pénzadó, kilenced terményben, robot

Mivel a földesurak bekapcsolódtak a mezőgazdasági árutermelésbe növelték a terményadó és a robot mennyiségét gyakran olyan mértékben, hogy a jobbágyok az állami adót már nem tudták kifizetni. Az uralkodó célja: rendeletével országosan egységesen szabályozni a jobbágyok földesúri adóit, ezzel megvédeni az állami adóalapot. A földesúrnak fizetendő illetve teljesítendő évi 1 Ft pénzadó, a kilenced terményben, a robot heti 1 nap igás, vagy 2 nap gyalogrobot. Ennek jelentősége, hogy törvényes jogi viszonyt teremtett a földesurak és a jobbágyok között, a telekhatárok pontos rögzítésével hozzájárult a parasztság rétegződéséhez

1777. Ratio Educationis

• az alap- és középfokú oktatást szabályozta
• 6-12 éves korig tankötelezettség
• az alapiskolák: városi, mezővárosi, falus
• középiskolák közül a gimnáziumot fejlesztette
• fejlesztette a tanítóképzést
• az ellenőrzésre tankerületeket hozott létre
• erőltette a német nyelvet

4.      egészségházakat, árvaházakat hozott létre

II. József (1780-1790)

Rendszere: jozefinizmus: felvilágosult abszolutizmus legteljesebb formája

• Jelszava: „mindent a népért semmit a nép által”: szerinte az uralkodó az állam első szolgája
• „kalapos” királynak hívták, mert nem koronáztatta meg magát, hogy ne kelljen letennie a koronázási esküt
• az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzéséve

Rendeletei:

1781. Türelmi rendelet

• biztosította a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselését
• minden olyan településen, ahol élt 100 protestáns család, lehetett imaházuk, papjuk és tanítójuk
• eltörölte a dekretális esküt (Szűz Máriára és a Szentekre is megesküdtek, de ez a protestánsok hitével nem egyeztethető össze, ezért eddig sokan nem vállaltak hivatalt)→ protestánsok állami hivatalt vállalhattak

1785 jobbágyrendelet

• eltörölte a jobbágy név használatát
• biztosította a jobbágyok szabad pályaválasztását és költözködését
• védte őket a földesúri önkény ellen
• ez nem jobbágyfelszabadítás, mert nem lettek telkük tulajdonosai, annak használatáért továbbra is úrbéres szolgáltatásokkal tartoztak

1784 nyelvrendelet

• a birodalom hivatalos nyelve a német lett, mert eszményképe az egységes állam volt, de ez ellen a magyarság tiltakozott

Közigazgatási reform

• vármegyék helyett 10 adminisztratív kerületet hoztak létre → mivel a vármegyék voltak köznemesség politizálásának színhelyei → tiltakoztak
• megyei szinten elválasztotta a bíráskodást és a közigazgatást

Egyéb egyházpolitikai rendeletei

• feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek oktatást vagy betegápolást
• pápai bullákat csak uralkodói rendelettel lehet kihirdetni
• pápa elküldte hozzá követét= „fordított kanosszajárás” → eredménytelen
• támogatta az alsópapságot
• cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből

Bukásának okai

Belpolitikai

• Reformjainak nem volt társadalmi bázisa csak egy kis számú plebejus származású értelmiség, ők a jozefinisták
• A polgárság kis létszámú, a köznemességnek is érdeke lenne a reform, de az ő érdekeit is súlyosan sértette
• Nem vette figyelembe sem a nemzeti érzést, sem a társadalom fejlettségi fokát

Külpolitikai

• 1788. sikertelen háborút vívott a török ellen → A háború nagy emberveszteséggel járt, kudarcot, a parasztság számára nélkülözést hozott
• 1789-ben kitört a francia forradalom → a forradalmi hullámtól félve a nemesség minden reformtól elzárkózott
• A porosz hadsereg a határon állt. A magyar rendek képviselői a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg-ház trónfosztásáról.
• halálos ágyán a türelmi- és a jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!