Kiindulópont:

-         A XVI. század elején tovább romlott Magyarország helyzete

-         A gazdag közel-keleti tartományok megszerzése kétszeresére növelte az Oszmán Birodalom területét, népességét és bevételeit

-         Magyarországon a királyi hatalom meggyengült Mátyás halála (1490) után

-         A Délvidék magára maradt

-         A királyi jövedelem nem érte el a végvárvonal fenntartásához elengedhetetlenül szükséges 200.000 aranyforintot

-         A várak állapota folyamatosan romlott

-         A központ nem rendelkezett a nagyobb ostromok idején szükséges felmentő hadsereggel

 

Külpolitikai helyzet:

-         II. Ulászló a bárok nyomására és dinasztikus megfontolásból a Habsburgokhoz közeledett: házassági szerződés: II. Lajos és Habsburg Mária, II. Ferdinánd és Jagelló Anna

 

A végvári vonal összeomlása:

-         Szulejmán hadai a végvidék ellen indultak

-         A nagyvezér, Piri Mehmed Nándorfehérvárt ostromolta

-         A szultán Szabács ellen indult, amit az első rohammal bevett, majd elfoglalták Nándorfehérvárt (1521) és Zimonyt

 

A külpolitikai helyzet 1526-ban még kedvezőtlenebb lett: létrejött a cognaci liga a Habsburgok ellen (Franciaország, Velence és a többi észak-itáliai állam, a Pápaság és csatlakozott hozzájuk a török is) → A Habsburgoknak elsődleges a Franciaországgal szembeni védelem, másodlagos a Földközi-tenger nyugati medencéjének védelme és csak 3. Magyarország → MAGYARORSZÁG MAGÁRA MARAD → Mohácsnál vereség, II. Lajos is meghalt.

 

A török, felprédálva Pestet, a Duna-Tisza közén keresztül zsákmánnyal, foglyok tízezreivel kivonult az országból, de a Szerémségben állomásozó erőivel ellenőrizni tudta az országot.

 

Az ország három részre szakadása

 

Kettős királyválasztás:

-         Mohácsot követően a koronáért elsőnek Szapolyai János (1526-1540) szállt harcba

-         1526 novemberében a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronáztatta magát

-         A Habsburg-barát bárok Pozsonyban gyülekeztek

-         1526 decemberében Ferdinándot (1526-1564) királyukká választották.

-         Hívei oltalmat reméltek a Habsburg-dinasztiától a védtelen ország számára (testvére V: Károly német-római császár)

 

Polgárháború:

-         Ferdinánd a bátyjától kapott pénzen tízezer zsoldost fogadott, s csapatai döntő vereséget mértek Szapolyai seregére

-         Székesfehérváron Ferdinánd fejére helyezték a Szent Koronát

-         Szapolyai nehéz helyzetében a Habsburgok ellenfeleitől remélt támogatást

-         Segítséget kért a szultántól, aki támogatásáról biztosította

 

A kiút nélküli ország:

-         Szapolyai már 1528-ban kisebb török segédhadakkal visszaszereztea Tiszától keletre eső területeket

-         Szulejmán 1529-ben ellenállás nélkül nyomult előre hadai élén Magyarország földjén

-         Nem követelt semmit Szapolyaitól a hűbéri alázaton kívül

-         Szulejmán elfoglalta és átadta János királynak Budát → Magyarország 2 részre szakad

-         Ezután Bécs ellen indult

-         Az ostrom elhúzodott, eredménytelenül kellett visszavonulnia

-         A szultán 1532-ben újabb hadjáratot indított Bécs irányába

-         1532-ben azonban a Habsburgok is jelentős erőket tudtak Közép-Európában mozgósítani

-         Szulejmán hadai a Jurisics Miklós birtokában lévő kis vár, Kőszeg falainál megálltak

-         De az erőviszonyokat eldöntő küzdelem elmaradt

-         Egyre világosabbá vált, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással, erőegyensúly van köztük

-         Magyarország a két birodalom ütközőzónájába került

 

Váradi béke:

-         I. Ferdinánd és János király a Váradon 1538-ban megkötött egyezség értelmében kölcsönösen elismerte egymást királyságát

-         János király halála után pedig, a béke értelmében, az egész ország Ferdinándra vagy utódaira száll

-         Ezt azonban János máshogy értékelte, mikor fia született

 

Buda eleste- az ország három részre szakadása:

-         1540-ben meghalt János király

-         halálos ágyán megeskette párthíveit, Fráter Györgyöt és Török Bálintot, hogy a váradi egyezséget megszegve pár hónapos csecsemő fiát, János Zsigmondot választják királlyá

-         Fráter György Szulejmántól kért segítséget

-         A szultáni had felvonult Magyarországon (1541)

-         Szulejmán se látta megnyugtatónak hűbérese helyzetét

-         Csapatai 1541 augusztus 29-én megszállták Budát à ezzel az ország három részre szakadt

o             Királyi Magyarország: Habsburgoké

o             Erdélyi Fejedelemség

o             Török Hódoltság

-         Izabellának és a csecsemőnek Erdélyt s a Tiszától keletre eső részt adta

 

Kísértet az ország egyesítésére:

-         A gyalui egyezmény értelmében (1541) Izabella és János Zsigmond lemondott országáról, és átadta a Szent Koronát.

-         Ferdinánd ígéretet tett az ország megtartására s Buda visszavételére

-         Ferdinánd csapatai követségnek soknak, hadseregnek kevésnek bizonyultak

-         Fráter György utolsó egyesítési kísérlete

-         1551-ben Alvincen, Ferdinánd jóváhagyásával meggyilkoltatta Fráter Györgyöt

Lehet, hogy egyáltalán nem lesz idő elmondani!

 

Az országrészek jellemzése

Királyi Magyarország: a Dunátúl nyugati része, Felvidék, Horvátország, Szlavónia

-         a Habsburgok megkezdik a központosítást a kormányszékek segítségével

o       helytartóság: közigazgatással foglalkozik

o       magyar kamara: pénzügyekkel foglalkozik, de a bécsi kamarának van alárendelve

-         a Magyar Rendi Országgyűlés hatásköre az adó és újon megszavazására korlátozódik, de ezt kénytelenek tudomásul venni, mert az országrész megvédéséhez elengedhetetlen a Habsburgok pénzügyi segítsége

 

Erdélyi Fejedelemség: Erdély, Alföld keleti része (=Partium)

-         Fráter György szervezte a 16. század második felében

-         az ország élén a fejedelem áll, akinek a hatalma nagy, mert ő Erdély legnagyobb földbirtokosa

-         törvényhozó hatalom: az egykamarás országgyűlés

-         3 rend:

o       a magyar nemesek

o       székely előkelők

o       szász patríciusok

-         a székely és szász székek önkormányzattal rendelkeztek

-         1568: tordai országgyűlés: négy bevett vallás szabadon gyakorolható és terjeszthető (katolikus, evangélikus, unitárius, református)

-         Európában ez az első törvény a vallási türelemről

-         Erdély a török hűbérese volt, mert:

o       Évi adót fizetett a töröknek

o       A fejedelem személyét a töröknek jóvá kellett hagyni

o       Külpolitikailag támogatni kellett a törököt

o       De belpolitikailag önálló, abba a török nem szól bele

o       Ezt annak köszönhette, hogy a Habsburg és a Török Birodalom között erőegyensúly alakult ki és Erdély ütköző állam volt

 

Török Hódoltság: Magyarország középső része

-         I. Szulejmán uralkodása idején a Török Birodalom fénykora volt: hóditások jellemezték

-         1543-ban a török elfoglalja: Siklóst, Pécset, Tatát, Esztergomot, Székesfehérvár várát

-         1544-ben a török elfoglalja: Visegrádot, Nógrádot, Hatvant és Simonytornyát

                1) közigazgatás

-        katonai célú közigazgatási egységeket hoznak létre:

        vilajetek: élén a pasa

        a budai pasa az egész hódoltság helytartója, és avilájetek szandzsákokra vannak osztva

        élükön a bég áll

-        török hivatalnokok

           defterdár: adóösszeíró

           mufti egyházjogász

           kádi: világi jogász, a pereket dönti el

           általános jellemző: a megvesztegethetőség

 

                2)  török feudalizmus

-        minden föld a szultáné

-        a szpáhiknak nem öröklődő, bármikor visszavehető földet ad à rablógazdálkodás

-        fennmaradt a rabszolgaság

-        nincs egységes jobbágyság, mert a keresztények több adót fizetnek, mint a mohamedánok

 

                3)  adórendszer: a korábbi magyar rendszer átvétele

-        földesúri adó

           évi 50 akcse (kb. 1 forint)

           kilenced terményben

           ajándék adás

-        állami adó

           évi 50 akcse

           állami robot (pl.: várépítés, szállítás)

-        kettős adóztatás

         a Hódoltság peremterületén a magyar és török földesúr is beszedte az adót

                4)  Hódoltság következményei

-        Legsúlyosabb: az emberveszteség

-        A faluszerkezet szétesettà pusztásodás

-        A városok balkáni arculatúak lettek

-        Egyedül a mezővárosokban volt fejlődés, külterjes szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak és Nyugat-Európában értékesítették

-        Debrecen, Nagykőrős, Jászberény dinamikusan fejlődő mezőváros lett

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!