Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

1.)          Hunyadi Mátyás:

A., Hatalomra kerülése: 1547-ben polgárháború dúlt, melynek keretein belül két tábor volt megtalálható: király és Cillei Ulrik àß Hunyadi László és Mátyás. Hunyadi Lászlót kivégezték; Mátyást a király fogságba ejtette és magával vitte Prágába, majd Bécsbe. V. László király Prágában halt meg 1457-ben fehérvérűség miatt. Utóda nem volt.

1458 januárjában országgyűlést tartottak Pesten. A királyjelölt ekkor Mátyás lett és távollétében választották meg királynak. Ebben Szilágyi Mihálynak nagy szerepe volt. Februárban Mátyás hazajött és 1490-ig (haláláig) uralkodott.

B., Élete: 1443-ban született Kolozsváron. Lovagi neveltetést kapott, írni, olvasni tudott, négy nyelven beszélt (magyar, latin, német, cseh). Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált apródként. Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása miatt létrejött egy cseh-magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki Nápolyból származott. Egyik nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen gyermeke volt: Corvin János.

C., A hatalom megszilárdítása: anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a hatalmat, amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába záratta.

III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és tisztségeket adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett küzdenie a huszitákkal (Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta. Csupán százötven katonát akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III. Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek, hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben megkoronázták a Szent Koronával. Mátyás megerősítette hatalmát, elérte az ország függetlenségét reformjaival.

2.)          Reformjai:

A., Gazdasági reform: megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (= családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a gazdaságot, amibe a bárók nem szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári származása ellenére. Ez óriási bevételt jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem jogtalanul.

B., Közigazgatási reform: az állami irányítás tőle függött (=centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl.: Bakócz Tamás.

C., Katonai reform: a bandériumok helyett zsoldos hadsereget szervezett, melynek alapjául a huszita sereg szolgált. Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság, ostromgépek. Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi származású vezetője volt, pl.: Hag Ferenc, Kinizsi Pál.

Mátyásnak nagyobb hatalma volt, mint eddig bárkinek. Éppen ezért indult ellene felkelés Erdélyből 1467-ben, melyet fegyverrel elfojtott Mátyás. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz János robbant ki lázadást az adók, Mátyás hatalma és Nyugat-Európa-felé való tájékozódás miatt. Mátyás megosztotta őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe záratta, Janus pedig elmenekült. A király nem bízott már a hazaiakban, ezért külföldieket bízott meg tisztségekkel. Megvalósította a törvények felett álló király eszméjét. Minden fontos kérdésben ő döntött, saját embereit állította a fontos pozíciókba.

3.)          Külpolitika:

A., Török ellenes küzdelmei: védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.

B., Cseh háborúk: Podjebrád György a huszita tanokat követte, ezért Róma eretnekké nyilvánította. Mátyás keresztes hadjáratott vezetett ellene 1468-ban. 10 éven keresztül háborúzott itt. Ideiglenesen meghódította Sziléziát, Morvaországot, de a cseh trónt nem sikerült megszereznie, mert a cseh rendek Ulászlót választották meg királynak. Vagyis kudarcot szenvedett és nagy kiadása volt a habjáratnak.

C., Ausztria: III. Frigyes állt Mátyással szemben. Éveken keresztül harcoltak egy más ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset és áthelyezte ide udvartartását. De nem választották meg német-római császárnak.

4.)          Epilógus:

1490 áprilisában halt meg Bécsben. Utóda nem volt. Mátyás megeskette a főurakat, hogy birtokokat és hercegi címet adnak Corvin Jánosnak. De Corvin János egy napig sem uralkodott. Mátyás utóda II. Ulászló lett (1490-1516).

Mátyás egyetemalapítással is foglalkozott, 1467-ben Pozsonyban szeretett volna létrehozni egyet. 1473-ban Budán Hess András nyomdát alapított.

Corvinák: Mátyás könyvtára.

Antonio Bonfini: Mátyás udvari történetírója, itáliai származású. Műve: „Magyarország története”, ami a korról fontos információkat tartalmaz.

Források

Az eltévelyített király fontos megbeszélés címén a Tisza partjára rendelte nagybáját, megüzente, hogy néhány nap múlva maga is ott lesz. Amaz öccse keze írásától indíttatva könnyű lovassággal odasietett. Tudta, hogy fenekednek ellene, de gondolni se merte, hogy rosszindulatú gyanúság elfordíthatja tőle a király szívét. Megbeszélés szerint érkeztek mindketten a tanácskozás helyére, egy Tisza menti faluba. Ekkor a király hirtelen erős lovassággal kerítette be Szilágyit és megparancsolta, fogják el és verjék bilincsbe.

(Antonio Bonfini leírása Szilágyi Mihály fogságba vetéséről)

Mátyás király rendes évi jövedelme 200 000 aranyra rúg és a következőkből áll: legfőbb jövedelmi forrás a só, amelyet Erdélyben ásnak, egy- vagy kétmázsás darabokra vagdalnak és az ország minden részébe szétküldenek. Ebből évenként 80-100 000 arany jövedelme van. A király minden városban levő háztól évenként egy aranyat szed, ez a rendes adó, ha azonban a törökök vagy a csehek ellen harcol, még két vagy három aranyat követel. Ezután következnek a pénzverő házak, ahol az arany-, ezüst- és rézpénzek veretnek. A pénzverő házak tehát összesen 44-50 ezer aranyat jövedelmeznek. A harmincadból, vagyis a be- és kivitt áruk után fizetett 5%-nyi vámból, évenként 80-100 000 arany jövedelme van. A felsoroltakon kívül hasznot húz még a rézből és a zsidóktól is, ez utóbbiak 30 000 aranyat fizetnek évenként.

(A pápai követ Mátyás jövedelméről)

Midőn eljutott a hír a király füléhez, Mátyás ugyancsak megdöbbent. Alig hihette, hogy legrégibb atyai barátai, akiket olyan becsületben tartott, annyi adománnyal, kinccsel gazdagított, ellene zendültek. De nem zavarodott meg. Azokra nem haragudott, akik csak színlelték az összeesküvésben való részvételüket, s titkon félre vonultak, meghúzódtak váraikban. De még ha haragudott is volna, abban az időben akkor sem tartotta tanácsosnak, hogy haragudjék. Midőn tehát az érsek Budára ért, megparancsolta, tisztességgel tartsák vissza a palotájában és méltóságához képest fogva őrizzék. Aztán titkon átszállították Visegrádra és néhány hónapig királyi őrség vigyázta a várban. Elnyomta hát bosszankodását, kibocsátotta börtönéből az érseket, és tisztességgel visszahelyezte esztergomi várába.

(Antonio Bonfini)

Gondoskodjanak mások a saját ügyeikről, mi is gondoskodunk a magunkéról: Gondoskodunk pedig úgy, hogy ha már senki nem gondol a fenyegető veszedelemmel, ne mi legyünk az elsők, akik belepusztulunk… Mert senki vádja nem érhet bennünket, amiért ekkora teher alatt megállni nem tudunk, még ha akarnánk is!

(Mátyás király levele a pápához, a török kérdésről)

Én bizony nem tudom, honnan terjedt el ez a hír Rómában: a török tavasz elején benyomult Boszniába mégpedig az illír határokig. Én, aki közelebb vagyok az ellenséghez, és akinek rendszeres kémtevékenység sem engedi figyelmen kívül hagyni annak mindennapos ténykedéseit, csaknem meg merném erősíteni: maga a török ebben az évben egészen a mai napig még csak ki sem tette a lábát Konstantinápolyból. Az én hanyagságomról pedig mi mást is mondjak, minthogy a dolog valójában van; véljenek mások azt, amit akarnak. Szilárd meggyőződésem, hogy eddig többet szereztem, mint amennyit vesztettem. Ha ez hanyagság, megvallom, nem vagyok képes elérni azt, és gondoskodni arról, hogy a határokon ne történjenek jelentéktelen berontások és rablások, mert ott nem is választanak el bennünket hegyek és folyók. Egyébként nem kételkedem, felségetek is azt gondolja, hogy királyságomnak sokfelé van ellensége. Most Németország felől rontott be rablók nem megvetendő serege. Amikor még követeim nem érkeztek vissza, cseh rablok ellen indultam, akiknek újkeletű zavargását nagy részt elnyomtam. Emellett könyörgök szentségteknek, jelentéktelen támogatással és seregekkel ne követelje mindig, hogy szerfelett hatalmas dolgok menjenek végbe.

(Hunyadi Mátyás levele II. Pál pápához, 1465.)

Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra, hogy felette igen telhetetlen vala; megnyúzá és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal *, mert négyször rója vala minden esztendőben az országot. (…)

De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde bomlani a békesség az országban. Ottan meglelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavajából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezdének mind az emberek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esztendőben hétszer róná meg az országot.

(*Rovás: a kapuadó összeírásánál alkalmazott megjelölés, amely később az egy portára ső adómennyiséget jelentette. Innen származik a „sok van a rováson” mondás.)

(Heltai Gáspár: Krónika a magyarok dolgairól, 1575)

A szittyákat beavatta az olasz szokásokba. Nagy költségen Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt addig ismeretlen művészeteket. Festőket, szobrászokat, formázókat, domborműveseket, faszobrászokat, ötvösöket, kőfaragókat fogadott óriási fizetésen Itáliából. Még konyha és gyümölcskertészeket, képzett gazdákat is hívott, akik itáliai, szicíliai és francia módon készítették a sajtot. Jutalommal kecsegtetett ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is. Mindezeket Mátyás csodásan szerette, istápolta. Arra törekedett, hogy Pannónia második Itália legyen.

(Antonio Bonfini: Magyar történet)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az Athéni Demokrácia    » A román és gótikus művészet   

Nem hasznosHasznos (+12 pont, 24 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor