Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Hunyadi Mátyás (Mátyás király)

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

 

Harc a trónért

Hunyadi János halála után V. László megígértette Hunyadi Lászlóval, hogy átadja neki a királyi várakat és a jövedelmeket. Hunyadi László azonban nem akart lemondani a hatalomról. Nándorfehérvárnál tőrbe csalták Cillei Ulrikot és a királyt. Cilleit meggyilkolták, a fogoly király lemondott hatalmi igényéről. Szabadulása után a király Budára csalta a Hunyadi fiúkat,

Lászlót lefejeztette, Mátyást börtönbe vetette. Kitört a polgárháború. V. László Mátyással Bécsbe, majd Prágába menekült, majd hirtelen meghalt. A Szilágyi testvérek a nemesség támogatásával Mátyást akarták a trónra. Kiegyezve a bárókkal, az egyház támogatása mellett az országgyűlés Mátyást a Duna jegén királlyá választotta (1458. január 24.). Mátyást Prágából Podjebrád György cseh kormányzó váltságdíj ellenében és leányával, Katalinnal kötött házassági szerződés fejében engedte haza. Mátyás 1458 februárjában átvehette az ország kormányzását. Mátyás a humanista Vitéz Jánostól nemcsak írni, olvasni, idegen nyelveken beszélni tanult meg, de humanista műveltséget is szerzett. Apjától diplomáciai és katonai tapasztalatokat szerzett. 1458 nyarára országgyűlést hívott össze, ahol megerősítette a nemesség jogait. A nemességből emelt maga mellé új bárókat (Szapolyaiak, Báthoriak).

A török ellen – a hagyomány folytatása

II. Mohamed a magyar politika lekötöttségét kihasználva elfoglalta Szerbiát a fontos Duna menti végvárakkal együtt (Galambóc, Szendrő). Mátyás a nemesek nyomására hadjáratot indított a török ellen. 1463-ban Bosznia védelmére indult, nem merte kockáztatni az összecsapást a török főerőkkel. Mindkét fél várak megszerzésével kívánta pozícióját erősíteni. Bosznia északi része magyar, déli fele török kézre került.

Koronázás – irányváltás

A Szent Korona III. Frigyesnél volt, aki csak 80000 aranyért adta át Mátyásnak és kikötötte, hogy ha Mátyás törvényes fiú utód nélkül halna meg, a korona a családjára száll vissza. 1464-ben Székesfehérváron megkoronázták Mátyást. A koronázást követően politikája megváltozott: egyre kevésbe vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit. Míg uralkodásának kezdetén évente hívta össze a rendi gyűlést, a koronázás után erre egyre ritkábban került sor. Mátyás államszervezeti reformjai csökkenteni próbálták a rendek szerepét. Korábba a pénzügyek irányítója a bárói rangú főkincstartó volt. Ennek helyére egyszerű nemesi vagy polgári származású kincstartót nevezett ki, akit így teljes mértékben kézben tarthatott. Egyesítette a titkos és a főkancelláriát, élére bizalmasát helyezte. Növelte a szakképzett hivatalnokok szerepét.

Mátyás jövedelmei

A XV. század folyamán a magyar gazdaság a pusztuló Délvidéket leszámítva lassú ütemben fejlődött. Mátyás bevételeinek ugrásszerű növekedését a jobbágyságra nehezedő adóterhek emelése eredményezte. Mátyás a kapuadót 1467-ben füstpénzre változtatta. Míg a kapuadót portánként, addig a füstpénzt háztartásonként kellett fizetni. A harmincad vámot átkeresztelték koronavámmá. Mátyás elfogadtatta az egytelkes nemesség megadóztatását a jobbágyi terhek 50%-áig. A legjelentősebb bevételt a rendkívüli hadiadó jelentette, ami portánként 1 forint volt és évente akár kétszer is beszedhették. Mátyás éves jövedelme 500 ezer, a hadiadó kétszerezésével 750 ezer arany is lehetett. Ezt kiegészítették a török elleni nemzetközi pénzsegélyek és anyja halála után a Hunyadi birtokok bevételei is. Mátyás bevételei nemcsak a magyar királyok bevételeihez képest, de a nyugati uralkodókéhoz képest is tekintélyesek voltak. A bevételeket alaposan lesarkította az évi 200 ezer aranyat felemésztő végvári vonal fenntartása.

Mátyás hadserege

Mátyás jövedelmei növekedésével párhuzamosan növelte zsoldosainak számát. A legendás fekete sereget az 1460-as évektől kezdte szervezni. A sereg magját a husziták adták, akikhez csatlakoztak lengyel, német és magyar elemek. A fekete sereg a bandériumokkal szemben bárhol és bárki ellen bevethető volt. Fenntartása óriási összegeket emésztett fel. A XV. században ilyen méretű állandó hadsereget csak a francia király és a török szultán tudott fenntartani. A sereg létszáma kb. 15-20 ezer fő, hadjáratok során magasabb, míg békeidőben kisebb létszámú volt.


A török ellen – védelemben

Mátyás továbbra is kerülte a nyílt összecsapást a törökkel. Belátta, hogy nyugati támogatás híján az ország ereje kevés a törökkel szemben. Mátyás a déli végvári vonalat karban tartotta, sőt fejlesztette. A várak szerepe kettős volt: egyrészt kivédték a portyákat, illetve maguk indítottak délre betöréseket; másrészt a nagyobb támadásokat felfogták, amíg a felmentő sereg megérkezett az ország belsejéből. A török 1479-ben nagy erőkkel tört Erdélyre, és foglyok ezreivel akart távozni. Báthori István Kenyérmezőnél megállította őket. Válaszul a következő évben magyar csapatok Szerbiát és Boszniát dúlták fel. Nyugati tervei miatt Mátyás nem akart háborút, így 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel, amit egészen 1520-ig a magyar királyok ismételten megújítottak. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyobb hadjáratok szüneteltetését, a Délvidék tovább pusztult.

Lázadás – összeesküvés

A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati háború, a magas adók még korábbi legbelsőbb híveivel is szembe állították a királyt. 1471-ben Vitéz János és Jannus Pannonius összeesküvést szerveztek. A trónra Jagelló Kázmér lengyel herceget hívták meg. Mátyás ügyes politikájának köszönhetően felszámolta az összeesküvést. Ennek hatására sem változtatott politikáján, hanem egyre kevésbé bízott meg környezetében, s személyéhez hű emberekkel vette magát körül.

Nyugati politika

Mátyás nyugati, hódító politikájának célja feltehetően a német-római császári cím elnyerése volt. 1462-ben a pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket elismerő pontjait, így Podjebrád György, Mátyás egykori apósa eretnekké vált. A pápa keresztes háború hirdetett. Mátyás nem tétlenkedett, pápai áldással és segélypénzekkel a cseh trón megszerzéséért indult. Podjebrád György eközben Jagelló Ulászló javára lemondott a trónról. Az elhúzódó háborúban mindkét fél kimerült, ezért 1475-ben Olmützben békét kötöttek. Megosztották az országot: Mátyásé lett Morvaország, Szilézia, Lausitz; Ulászlóé Csehország. III. Frigyes nem ismerte el Mátyást cseh királynak ezért a magyar király 1477-ben megtámadta. Frigyes még abban az évben békére kényszerült és elismerte Mátyást cseh királynak és választófejedelemnek. 1482-ben Mátyás ismét megtámadta Frigyest. Elfoglalta Bécset, Alsó-Ausztriát, célját azonban nem érte el: 1486-ban a német rendek nem őt, hanem Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.

Dinasztikus politika, trónutódlás

A Hunyadi-háznak fontos lett volna egy régi dinasztiával kötendő házasság. 1476-ban I. Ferdinánd nápolyi király lányát, Beatrixot vette feleségül. Mátyás korának egyik legnagyobb könyvtárát hozta létre (2000-2500 kötet). A csodálatos, kézzel írt könyveket díszes kötésük után corvináknak nevezzük. Mátyásnak sem Katalintól, sem Beatrixtól nem született gyermeke. Ellenben egy bécsi polgárleánytól született egy törvénytelen fia. Mátyás csak miután már nem remélt utódot Beatrixtól, kezdte meg a trón előkészítését Corvin János számára. Az 1485-ös nádori törvényekben kívánta előkészíteni fia utódlását. Megnövelte a nádor szerepét, a király helyettesévé tette. A nemesekben látta fia támogatóit, ezért megerősítette helyzetüket a vármegyékben (1486). A még meglévő honorbirtokokat is nemesi származású bárókkal töltötte be, akiktől esküt vett fia trónigényének támogatásáról.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Görög-perzsa háborúk története   » II.József (1780-1790)   

Nem hasznosHasznos (+25 pont, 29 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor