Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

IV. Béla és a tatárjárás

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

1. Politikai előzmények

Az Árpád-házi királyok hatalmának alapja a királyi vármegyerendszer volt, amelyet még I. (Szent) István király épített ki. Ez adta a jövedelmet és a hadsereget. A várakban szolgáló várkatonák és tisztjeik, a várjobbágyok, valamint a király fegyveres kíséretét alkotó szerviensek (királyi „szolgák”, vitézek) adták a hadsereg gerincét.

A XII. században az országban uralkodó anarchia idején a királyok csak úgy tudták a maguk számára a nagybirtokosok támogatását megnyerni, ha részükre nagy birtoktesteket adományoztak, néha egész vármegyéket. A szabad elemek királyi függésből földesúri függésbe kerültek. Ez IV. Béla apja, II. András (1205-1235) idején öltött nagy méreteket.

A birtokok eladományozásával a földesúri hatalom egyre nőtt, a királyi hatalom pedig egyre csökkent. Az adományozással elégedetlenkedők pedig királyellenes mozgalomba kezdtek, melyek végeredménye az Aranybulla kiadása 1222-ben. A királyi hatalom gyengesége miatt azonban nem tudott érvényt szerezni a törvénynek.

2. IV. Béla politikája

  • IV. Béla (1235-1270) az apja – II. András – halála után került a trónra. Nagyapját, III. Bélát tekintette a példaképének.
  • Hozzáfogott a királyi tekintély visszaállításához, a nagybirtokosok megfékezéséhez. Már az apja idejében is ellenezte a királyi vármegyék eladományozását, megkísérelte visszaszerezni a régi várbirtokokat (királyi bizottságok vizsgálták ki a „haszontalan” adományokat visszavegyék). Ezzel meglehetősen megromlott a király és a bárók közötti viszony. (Béla amúgy sem szerette a bárókat, anyja egykori gyilkosait – Bánk Bán).
  • Tovább rontott a helyzeten, hogy a hadsereg növelése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunokat. A mintegy 40 ezer kunt a Duna-Tisza közén (Kiskunság) telepítette le. Társadalmi ellentét húzódott a magyarok és a kunok között. A nomád pásztorkodással foglalkozó kunok sok kárt okoztak a környező földművelő lakosságnak. A nagybirtokosok annál is inkább szították a tüzet a kunok ellen, mivel a királyi hatalom esetleg ellenük is fordítható fegyverét látták bennük, és a törvény szigorúbban járt el a kunokat megsértő magyarokkal szemben, mint fordítva.
  • IV. Béla törekvése az erős királyi hatalomra, annak megteremtésére igen tiszteletre méltó, és az adott korban mindenképpen szükséges is volt. De a király eszközei hibásak voltak. (Pl. a birtokvisszavétel vagy egyesek száműzetése. Ez szembe fordította vele az egész uralkodó osztályt.)

3. Tatárjárás előzményei, tatárjárás

Julianus barát, aki négy társával még András életében elindult az őshazában maradt magyarok fölkutatására (1237-ben), második útjáról visszatérve hírt hozott a fenyegető mongol támadásról. 1240-ben Kijev a tatár (mongol) horda martalékává lett.

IV. Béla segítséget kérő levelet küldött a pápához, a német-római császárhoz (II. Frigyes) és a nyugati keresztény uralkodókhoz, de sehonnan sem kapott, csak a johanniták lovagrendjétől. 1250-ben IV. Béla a pápához írt levelében keserű szemrehányást tesz ezért.
A tatár betörésért a magyar urak a kunokat vádolták, ezért a kunok királyát, Kötenyt meggyilkolták, s a jelentős katonai erőt képviselő kunokat kiűzték az országból, éppen akkor, mikor minden erőt össze kellett volna fogni a tatár veszedelem ellen. Az uralkodóval való ellentét miatt a főurak a legteljesebb közönnyel fogadták a tatár veszedelem hírét.

A tatárok 1241 tavaszán három hadoszlopban törtek hazánkra. Főseregüket a Vereckei-hágón keresztül Batu kán vezette. Béla hevenyészve összeszedett csapatokkal, a várkatonaság maradványaival és néhány egyházi méltóság magánhadseregével indult ellenük. A magyar sereg a Sajó melletti Muhi-pusztán súlyos vereséget szenvedett, 1241. április 11-én. A király ugyan nagy nehezen megmenekült, de embereinek jelentős része elpusztult.
Rogerius nagyváradi kanonok, aki szemtanúként élte át városa elfoglalását, Siralmas ének c. művében (Carmen miserabile) számol be a csatáról és az azt követő pusztításról.
Béla a csata után II. Frigyes osztrák herceghez menekült, aki csak néhány dunántúli vármegye átengedése után engedte szabadon. Végül a dalmát tengerparton, Tran (Trogir) várában talált menedéket közel egy évig. Itt határozta el várandós feleségével, hogy ha lányuk születik Istennek ajánlják engesztelésül a maguk és országuk megmeneküléséért. (Ő lesz a későbbi Szent Margit.)

A tatárok kíméletlenül felégették a városokat és a falvakat, kegyetlenül legyilkolták az embereket. A tél folyamán a Duna jegén is átkeltek. A Dunántúlon azonban elkeseredett ellenállás fogadta őket. Néhány vár (pl. Esztergom, Pannonhalma és Székesfehérvár) sikerrel állt ellen az ostromnak.

A tatárok támadásukat felderítő vállalkozásnak szánták az ország végleges meghódítása előtt. 1242 márciusában a főkán, Ögödej halála után váratlanul kivonultak az országból. (Vagy, mert Batu kán indulni akart a kánválasztáson, vagy pedig taktikai okok miatt). Pusztításuknak sok virágzó település és rengeteg emberélet esett áldozatul. Egy bajor krónikás jegyezte föl, hogy „Magyarországot ebben az évben 350 évi fennállás után a tatárok megsemmisítették.” A megmaradt lakosság azonban ismét elkezdte a termelőmunkát. A király előtt pedig az a feladat állt, hogy a tatárok várható újabb támadása ellen felvértezze az országot.

4. IV. Béla megváltozott politikája, újjáépítés

  • IV. Béla történelmünk kiemelkedő személyisége a „második honalapító”. Az elnéptelenedett országrészeket betelepítette.
  • Az Alföldre visszahívta a kunokat, a felvidékre cseh és morva, nyugaton pedig német telepeseket (hospes) hívott. Erdélyben a románok találtak otthont.
  • Gyökeresen szakít a tatárjárás előtti politikájával. Lemondott a királyi várbirtok visszaszerzéséről, sőt adott még birtokokat a főuraknak. Arra kötelezte azonban őket, hogy erősítsék meg magánhadseregeiket (páncélos egységek), s a tatárjárás tapasztalatai alapján szorgalmazta, hogy erős kővárakat építsenek.
  • A várépítésben maga járt elől: Visegrádon, a budai várhegyen és Sárospatakon erősségeket emeltetett.
  • Külpolitikájában ugyancsak döntő fordulat állt be. Mivel a tatárjárás idején meggyőződött arról, hogy nyugati segítségre nem számíthat, a tatárok fenyegette halicsi fejedelemmel, és a lengyelekkel lépett szövetségre.
  • Ugyanakkor törekedett a nagybirtokosokkal szembenálló rétegeket támogatni – megerősíti a szerviensek jogait. (1267. évi törvény)
  • A városoknak kiváltságlevelet, néhánynak pedig vámmentes kereskedelem jogot adott. Selmec- és Besztercebánya jelentőssé válik (ezüst- és rézbányászat).
  • A szerviensek megyénkét 2-3 választott képviselőt küldhettek az Országos Törvénykezési Napokra (Székesfehérvárott).

A közép- és kisbirtokosok nagy része függő viszonyba került a nagyuraktól. A hűbéri szolgálatot vállaló közép- és kisbirtokosokat familiárisoknak nevezték. (Ez a familiárisi kapcsolat nagyon hasonlított a nyugati feudalizmus hűbérúr-vazallusi viszonyához, ám itt a bárók megnövekedett hatalma következményeként alakult ki, és nem volt örökíthető).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) (2)   » 1. A magyar királyság gazdasága az Anjou korban   

Nem hasznosHasznos (+84 pont, 88 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor