Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Jobbágykérdés Magyarországon

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

 

Magyarország történelmétől kezdve agrárország, gazdasága mindig is a földön nyugodott. A magyar mezőgazdaságban a külterjes, két- és háromnyomásos művelési rendszert alkalmazó, robotoltató majorsági gazdálkodás volt az uralkodó. Ipar alig létezett. A parasztság közel fele zsellérként dolgozott a majorságokban, a másik fele pedig igen

differenciált.Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni, időnként saját telkeiken bérmunkákat alkalmazták. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el, a szegényparasztság kénytelen volt telkénel jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell, de ezek egyike sem volt meg. Nem voltak bankok, nem létezett szabad tőkeáramlás.

A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés, és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált, hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan, ezért arra korszerú, külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége, és azok, akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól, viszont a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek.

 

Kossuth úgy gondolta, ez kevés, szabad földtulajdon kell a parasztnak és meg kell valósítani a kötelező örökváltságot, melyet a parasztság állami támogatással törleszt. Az anyagi alap megteremtéséhez pedig elkerülhetetlen a nemesség megadóztatása, a közös teherviselés. Széchenyi ennél mérsékeltebb gondolatokat hirdetett. Pénzt akart szerezni a mezőgazdaság átalakításához, de ezt megtagadta tőle egy bécsi bank, mert a nemesi birtokot eladni, elárverezni nem lehetett. A robotot haszontalannak és erkölcstelennek tartotta, ezért mreg akarta szüntetni a jobbágyok egyéb kötelezettségeivel együtt, de úgy, hogy a birtokosokat ne érje károsodás. Végül Széchenyi egyre inkább elszigetelődött és a közvélemény ill. az ellenzéki politikusok Kossuth mellé állltak. Az 1832-36-os országgyűlésen a szabadelvű követek a jobbágykérdést az örökváltság engedélyezésével akarták megoldani. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket, ami polgári tulajdonná válik. Az országgyűlés elfogadta az önkéntes örökváltságot és szavatolta a jobbágy személyi és vagyonbiztonságát, a király azonban a javaslatot visszautasította. Az újabb szavazáson az örökváltság az alsótáblán is megbukott. Apróbb dolgokban viszont sikerült enyhíteni a jobbágy helyzetén és rést ütött a nemesi adómentességen is, igaz, a legszegényebb nemest kötelezték adófizetésre.

Az 1839-40-es országgyűlésen viszont már sikerült elfogadtatni az önkéntes örökváltságot, de kiderül, hogy a parasztok többsége nem rendelkezik a felszabadulásához szükséges pénzzel, csak 1%, ezért a jobbágykérdés megoldatlan maradt egészen a forradalom kitöréséig.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Tatárjárás (1240-1242)   » A középkori magyar állam bukása   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 2 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor