Érettségi Portál 2018

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az önkényuralom csődje és a kiegyezés

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az önkényuralom csődje és a kiegyezés

Az egyik lehetőség: a fegyveres fölszabadítás:

Teleki László és Klapka György részvételével, Kossuth Lajos elnökletével megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns kormány magja. Kis Románia és Szerbia támogatta a magyar emigrációt; Cavour, Piemont miniszterelnöke szintén, mivel végső csapást akart mérni Ausztriára. Kossuth angliai tömeggyűléseken mondott beszédeivel elérte, hogy az angol kormány ígéretet tett, semlegességét akkor is megtartja, ha a háború átterjed Magyarország területére.

Az események kulcsa III. Napóleon kezében volt. Ezért ragaszkodott Kossuth ahhoz, hogy Magyarországon csak akkor lehet fölkelés, ha földünkre francia csapatok lépnek. Hiába alakult meg azonban a magyar légió, III. Napóleon a solferinói győzelem után (1859), Cavourt és a magyarokat egyaránt becsapva, sebtében fegyverszünetet kötött.

Van-e hazai kibontakozás:

A háborús vereség miatt Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az októberi diplomát, 1860. október 20-án: lenne kancellára, nyelvhasználat, megyerendszer és egy miniszter a birodalmi kormányban (saját kormány nem). A magyaroknak ez kevés. Nem tudnak megegyezni.

Ferenc József elsősorban a magyar fölkeléstől félve kötötte meg a fegyverszünetet.

A protestáns egyházak önkormányzatát sértő protestáns pátenst (nyílt parancsot) az országos tiltakozás megbuktatta. A számos nemzeti emlékezés közül kiemelkedett a Kazinczy-ünnepség.

1860. március 15-én Pesten az egyetemi ifjúság fölvonulást szervezett. A katonák sortüze kioltotta Forinyák Géza joghallgató életét. Temetésén addig soha nem látott, hatvanezres tömeg tüntetett.

Széchenyinek a Bach-rendszerről névtelenül megjelentetett röpirata kézről kézre járt. Megtorlásul a rendőrség a döblingi gyógyintézeti magányában kíméletlen házkutatással zaklatta. Széchenyi attól tartva, hogy zárt intézetbe viszik, főbe lőtte magát. A gyászünnepségen ismét tízezrek tüntettek.

Az ellenállás fokozódásával az adók szinte behajthatatlanná váltak. Az államcsőd küszöbén a pénzügyminiszter öngyilkos lett.

Már az októberi diplomát, még inkább a februári pátenst (mely a közös képviselőházban a magyarokat kiszolgáltatta volna az örökös tartományok többségének) az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés egységesen visszautasította. Hiszen Bécs alá akarták rendelni MO-t. MO 85, Erdély pedig 26 képviselőt küldhetne a birodalmi gyűlésbe. Ez kevesebb, mint amit MO területi fölénye diktálna.

A képviselők egységesen az 1848-as alapokra helyezkedtek, vagyis ragaszkodtak az akkori törvényekhez. Nézeteltérés a képviselők között látszólag csak abban volt, hogyan fejezzék ki véleményüket.

Deák a szokásos, a királyhoz intézett felirat mellett érvelt, ezzel elismerték Ferenc Józsefet uralkodónak. Deák és a Felirati Párt a 48-as törvényekből még engedett volna.

A képviselők többsége nem ismerte el Ferenc Józsefet uralkodónak, és ünnepélyes határozat kimondását kívánta. Teleki László és a Határozati Párt a teljes függetlenséget, a 49-es állapotot szerette volna visszaállítani. Az emigráció függetlenségi és demokratikus programjával azonosultak.

Teleki László tapasztalta, hogy pártján belül egyre többen ellene fordulnak. Ezért a kiélezett politikai küzdelemben öngyilkosságba menekült. Ezt követően Deák és a Felirati Párt három szavazattal győzött. A királyhoz intézett feliratot fenség – ként címezték (hercegi megszólítás), nyíltan megsértve ezzel az uralkodót. A királyt felségként kellett megszólítani. Deák feltételeit is visszautasította, és feloszlatta a magyar országgyűlést.

Út a kiegyezéshez:

A nyílt önkényuralmat a miniszterelnök, Schmerling is átmenetinek tartotta. Az 1861-65-ig terjedő időszakot ezért nevezték provizóriumnak. (ideiglenes állapotnak)

Az önkormányzat arra számított, hogy a magyar vezető rétegek végül mégis elfogadják a februári pátenst. Az abszolutizmust ismét fenyegette a pénzügyi csőd és egy új háború, ezúttal Poroszországgal.

A magyar birtokososztály Deák példájára visszatért a passzív ellenálláshoz, adósságai miatt azonban ezt egyre nehezebben viselte el. Deák Ferenc kivárta, amíg Bécs kezdeményez. A Pesti Naplóban 1865 húsvétján névtelenül közzétette álláspontját. (a húsvéti cikk) Olyan alkotmányos rendszert tett kiindulópontjává, mely az állami önállóság egy részének föladásával Bécs és Pest számára egyaránt elfogadható.

A megegyezés hívei Bécsben is fölülkerekedtek, és Schmerling miniszterelnököt, a centralizálás hívét menesztették. 1865 decemberére Ferenc József összehívta az országgyűlést.

1866-ban sor került a porosz-osztrák háborúra, így még utoljára megélénkült az ellenállás szelleme. Klapka légiója a Kárpátokig nyomult.

A kiegyezés:

A königgratzi csatavesztés után a Habsburg Birodalom, mely Németországból és Olaszországból kiszorult, nagyhatalmi állását csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg. Az alkut megkönnyítette, hogy Deák ajánlatát Ausztria veresége ellenére változatlan formában fenntartotta. („kicsikart engedményekre tartós alku nem épülhet”)

1867 elején gróf Andrássy Gyulát (az egykori 48-as huszártisztet és Kossuth diplomatáját) kinevezték magyar miniszterelnöknek. Az összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt. A talpig magyar ruhába bújt Ferenc Józsefet és Erzsébetet középkori külsőségek között királlyá koronázták.

A hadsereg vezénylete és a miniszterek kinevezésének joga az uralkodó kezében maradt. Magyarország átvállalta az osztrák államadósságok egy részét, és Ausztriával közös vám- és pénzrendszert alakított ki. A közös gazdasági ügyeket 10 évenként újraegyeztették (gazdasági kiegyezés). Közös minisztériumok: külügy, hadügy, és az ezeket fedező pénzügy. A Birodalmi Gyűlés és a Magyar Országgyűlés között 60 tagú magyar és 60 tagú osztrák delegációk végezték az ellenőrzést.

Mérleg:

Előnyei és hátrányai abból fakadnak, amennyit visszaszerzett és amennyit föladott az önálló magyar államiságból.

A kiegyezés után lehetőség nyílott a közlekedés, a hitélet, az iparfejlesztés állami támogatására, a közoktatás, a közművelés fejlesztésére.

A kiegyezést reális kompromisszumként értékelhetjük, mert megfelelt az erőviszonyoknak.

A gazdaság fejlődött, a politikai rendszer változatlan maradt. A választójogot Magyarországon szűkíteni kellett, különben a kiegyezés ellenfelei, a radikálisok jutottak volna többségbe.

Kossuth és Deák egyet értett abban, hogy a magyarság és minden nép számára legkedvezőbb az önálló nemzeti állam. Deák azt remélte, hogy Magyarország a Monarchia esetleges elmúlása után sértetlenül megőrizhető. Kossuth azt mondta, hogy a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál. Kossuth mindezt híres Kasszandra levelében tette közzé a Magyar Újságban, amelyet a kiegyezési törvény megszavazása előtt intézett Deák Ferenchez. Kasszandra a trójai király lánya, aki megjósolta Trója pusztulását, de senki nem hitt neki.

Kossuth konföderáció terve: egyesülni Horvátországgal és Szerbiával.

Deák Ferenc: „ …Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják…”

A birodalom közös költségeiből Magyarország 30%-ot, Ausztria 70%-ot vállalt magára. Ez az arány 1890-re 36% MO és 64% Ausztria lett. Ennek oka, hogy MO-on már egy létező technikát honosítanak meg, az átmeneti korszak kihagyható. Ha az első ipari forradalom vívmányaival lennénk felszerelve, azokat elavulásuk miatt le kéne cserélni, ezzel lassítva a fejlettebb technikára való áttérést.

A Genfi hajóhídon megölik Erzsébet királynőt, Ferenc József feleségét. Rudolf is, öccse is (1896) meghal. Rudolf öccsének fia, Ferenc Ferdinánd robbantja ki 1914. jún. 28-án Szarajevóban az első világháborút.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az antik görög osztálytársadalom kialakulása   » A rendszerváltás   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor