Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kossuth programja

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

1835-ben V. Ferdinánd a reformmozgalom vezetőit börtönbe vetette, viszont ezzel ellentétes hatást váltott ki a nép körében. Egyre több olvasókör és kaszinó alakult, ahol az emberek a polgári államok berendezkedésével ismerkedhettek meg, a börtönbe kerül vezetőkre mártírként tekintettek.

Az udvar megrettent és taktikát változtatott, eközben Dessewffy a reformeszméket valló emberekből pártot szervezett és az ingadozókat meggyőzve erősítette az ellenzék táborát. A forradalmi elítéltek amnesztiát kaptak, ezáltal Kossuth kiszabadult börtönéből. Az 1839-40-es országgyűlésen törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot és az ipari üzemek alapítását mindenki számára elérhetővé tették. Kossuth szerkesztői állásajánlatot kapott Landerertől, aki egy pesti nyomdatulajdonos volt a bécsi titkosrendőrség szolgálatában. A kormánypárti körök nem találták veszélyesnek Kossuth lapját, így 1841-ben megjelenhetett a Pest Hírlap. Kossuth megteremtette a modern újságírást, a politikai kérdéseket a reformerek szemszögéből elemezte.

Az addig fölmerült reformgondolatokat egységes programmá övözte cikkeivel. Kossuth a Habsburg Birodalomtól gazdaságilag és politikailag független államot akart. Céljai megvalósításához nem csak a nemességre, hanem az egész nép támogatására számított. Kossuth az önkéntes örökváltság helyett, melyet a parasztok csak kis százaléka tudott megváltani, a kötelező örökváltságot akarta bevezetni, amelyhez az állam segítséget nyújt, ehhez viszont elkerülhetetlen a nemesek megadóztatása. Terve megvalósítását fokozatosan akarta végrehajtani, mégis programja már magában foglalja a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósításának körvonalait.

Felismerte, hogy a polgári átalakulás megvalósítása a középnemesség feladata lesz. Szorgalmazta az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását a szabad kereskedelem érdekében. 1842-ben az első ipari kiállításon Kossuth felismerte, hogy az osztrák és a cseh ipar sokkal fejlettebb a magyarnál, ezért a piacon a magyar árut kiüthetik a versenyből. Az ellenzék támogatásával magyar védővámok felállítását javasolta, mely erősen kihatott a külpolitikára Ausztriával szemben. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővám felállítását, melyet a király megpróbált elodázni. Válaszként 1844-ben megalakult a Védegylet nevezetű társadalmi szervezet a magyar áruk védelmére.

A Védegylet országszerte működött, célja volt, hogy tagjaik hat éven keresztül nem vásárolhatnak külföldi árut, ha csak nincs más lehetőség. Széchenyi hevesen támadta Kossuth programját. A nép viszont Kossuth oldalára állt, az ő programját életképesebbnek tartották, miszerint az osztrákoktól gazdaságilag és politikailag független Magyarországot akarnak. Széchenyi, mivel nem akart összetűzésbe kerülni Ausztriával, a magyar reformokat a Habsburg Birodalmon belül kívánta véghezvinni elszigetelődött, a nép elfordult tőle.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A magyar királyság története (1038-1205)   » Erdély fénykora és bukása   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 6 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor