Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Károly Róbert

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az Árpád-ház kihalása után 1301-1308-ig egyfajta interregnum alakult ki Magyarországon, azaz 7 évig nincsen király a trónon.

Érkeznek azonban a leányági trónkövetelők:

1. II. Vencel, cseh király fia: Vencel. A nagybirtokosok nagy része őt támogatja. Meg is koronázzák a szent koronával 1301-ben, de nem fogadják el később, ugyanis az esztergomi- helyett a kalocsai érsek koronázta meg[1].

2. Ottó a bajor Wittelsbach-ház hercege. 1305-ben megkoronázza két püspök is, azonban a kánok hadsereggel vonultak ellene 1307-ben. Kán László elveszi tőle a koronát, Ottó pedig elmenekült.

3. Caroberto, azaz Károly Róbert, aki nápolyi neveltetése miatt nem számíthatott túl nagy támogatottságra itthon, azonban a pápa őt tartotta III. András méltó örökösének, az itáliai bankárok pedig pénzzel segítik. A nagybirtokosoknak csak egy kis része fogadta el őt.

Koronázásai

1301-ben koronázták meg először, de nem a Szent Koronával. (Azt a kőszegiek ellopták).

1307-ben, Rákosmezőn, több kiskirály is jelen volt.

1308-ban (hivatalos): a pesti Domonkos kolostorban. Az összes kiskirály jelen van.

1309-ben, a mai Mátyás-templomban. Ez volt a legünnepélyesebb.

1310-ben pedig a Szent Koronával.

A kiskirályok elleni harca (térkép: 32. oldal)

A tartományurak megerősödtek az interregnum alatt. A tartományurak elleni sikerei 1312-ben kezdődtek[2], amikor a rozgonyi csatában legyőzte az abák hadseregét. Őket még Csák is támogatta katonailag. Ezután következtek a borsák, a kánok, a kőszegiek és a gyengébbek szép sorban. 10 év alatt mindenkit legyőzött, kivéve Csák Mátét, a legerősebb kiskirályt. Károly Róbert kivárta a halálát (1321).

Érdekesség: 1330-ban Zách Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert ellen. Kezdetben még Csák Máté híve volt, de hogy megmeneküljön felesküdött a királyra. Az egyik ebéd közben rárontott a királyi családra, levágta a királyné (Lokietek Erzsébet) négy ujját, a gyerekeket is majdnem ledöfte, de a helyszínen felkoncolták. Rokonait pedig kiirtották harmadíziglen.

Az ország újjászervezése, irányítása

Szilárd politikai rendszert hozott létre, amely majdani utódjának, fiának, Nagy Lajosnak is biztos hátteret adott. Politikai támaszként az új nagybirtokosi arisztokráciát alkalmazza, akiket ő maga emelt föl, ugyanis földeket adományozott nekik (honorbirtok), ezek jövedelméből tartották fenn magukat, a földet csak a tisztség viseléséig birtokolták.

Támogatói: Drugeth, Lackfi, Újlaki, Garai család.

Károly Róbert az országgyűlés helyett, ezekből a családokból összeállított királyi tanácsot működtetett.

Gazdaságpolitika

▪ A birtokadományozások jövedelem-kieséssel jártak, és ezt pótolandó, Károly Róbert a királyi jogon szerzett jövedelmekre támaszkodott (regáléjövedelmek = ius regula): adók, vámok, monopóliumok. Ezek rendszerét átalakíttatta, gazdasági szakembere: Nekcsei Demeter által, aki az országos tárnokmester volt. A városok igazgatását a tárnokmester irányította. Gazdasági reformjait pedig úgy irányította, hogy hazánk adottságait kihasználja.

Magyarország legfőbb előnye a jelentős nemesfém készlet volt. (Körmöcbánya: arany-, Selmecbánya: ezüst-, Besztercebánya: rézbányászati központok voltak, Erdély sóbányákban volt gazdag). Európa arany és ezüstkitermelésének 75%-a hazánkban folyt. Évente 2-3 tonna aranyat termeltek ki.

Ezt akarta kihasználni a király az URBURA-reform által:

Korábban a földbirtokosoknak nem volt érdekük a nemesfém kitermelése, mert ha valaki a birtokán nemesércet talált, kötelezően fel kellett ajánlani a területet a királynak, elvették és cserebirtokot kapott érte. Érdekeltté kellett tehát tenni őket. A reform érdekében K. R. az urbura (bányajövedelem) egyharmadát átengedte a nagybirtokosnak, ezzel megszüntette a rá vonatkozó királyi monopóliumokat.

A nemesérc forgalmára állított fel királyi monopóliumot: a nemesfémet pénzzé csak a királyi kamaráknál lehetett beváltani (kamarahaszna = kötelező pénzbeváltás kincstári haszna) + a veretlen aranyat és ezüstöt kivonták a kereskedelmi forgalomból. Országszerte 10 ilyen kamaraispánságot hozott létre. A kamarák pénzveréssel is foglalkoztak, igen jó minőségű pénzt vertek. A legmagasabb szintű pénz az aranyforint, (amit a firenzei fiorino mintájára 23,5 karátos aranyból vertek 1325-től. 1 aranyforint súlya 3,5 g volt. A forint mellé még váltópénzeket is veretett: garas (ezüst), dénár (ezüst-réz)) → így elesett Károly Róbert a kamara hasznától → ezért bevezette kapuadót! (minden olyan jobbágytelek után fizetni kellett, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér át tudott haladni = az első állami egyenesadó Magyarországon).

▪ Az értékes pénz vonzotta a kereskedőket, ezért harmincadvám helyeket állítottak föl. A főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1 %-át, majd 3,33 %-át fölözte le a kincstár.

▪ A pápák Avignoni fogságát (1309-1377) is kihasználta: a pápai adó egyharmadát visszafogta.

Ezekkel az intézkedésekkel szilárd pénzügyi helyzetet hozott létre, sőt még megfelelő katonai háttere is volt.

Katonai reformjával lehetőséget adott a földbirtokosoknak (honorbirtokosoknak), hogy hadseregüket megtarthassák, azonban maguknak kellett finanszírozniuk azt, a honorbirtokért cserébe. Ha a katonák létszáma meghaladta az 50 főt, a földbirtokosnak lett egy bandériuma (zászlóalja). Megengedte tehát a földesúrnak, hogy hadserege a saját zászlója alatt harcolhasson. Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fős sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. Ez volt a banderiális hadszervezet. Ezen kívül még voltak segédseregeink is: a kunok, a jászok, és a székelyek. Ritkán zsoldos csapatok is csatlakoztak.

Károly Róbert hódító külpolitikája mindezek ellenére sikertelen. Nem tudja megszilárdítani a magyar királyi hatalmat: Horvátországban, és Dalmáciában. A havasalföldi vajda leszakítja a Szörényi Bánságot. Hadjáratot folytatott az Osztrák Hercegség ellen is, mert támogatták a kőszegieket, de végül békét kötnek.

Legnagyobb külpolitikai sikere a Visegrádi királytalálkozó (1335): III. Kázmér (lengyel), Luxemburgi János (cseh) és Károly Róbert, új kereskedelmi útvonal kialakításában egyeztek meg Brünón és Krakkón keresztül, így elkerültk Bécset[3].

1339-es Anjou-Piast örökösödési szerződés: ha III. Kázmér fiú utód nélkül hal meg, akkor Károly R. legidősebb fiát ültetik a lengyel trónra. Károly Róbert halála után 1342-ben, legidősebb fia, Nagy Lajos követte a trónon (1342-82). 1370-től lengyel király is lett.


[1] Hivatalos koronázási rend: az esztergomi érsek, a szent koronával.

[2] Kassa város polgárai fellázadtak az abák ellen, Károly Róberthez fordultak segítségül, aki segített a városnak, ellenfelét a csákok támogatták.

[3] Bécsnek árumegállító joga volt.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» II.József (1780-1790)   » Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc   

Nem hasznosHasznos (+49 pont, 59 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor