Gazdasági válság

  Ipar

  Mezőgazdaság

  Kereskedelem

 Egyszerre jut válságba

 

Legsúlyosabb: agrárválság→ agrárolló szétnyílt (mezőgazdasági termékek ára sokkal nagyobb ütemben csökkent az ipari termékek áránál)

 

A kormány beavatkozásai (pl: protekcionista védővámok) nem segítettek.

 

→ munkanélküliség nő

 

1931: hitelválság→ bankzárlat

    majd: bevezették a kötött devizagazdálkodást (állami engedély kellett a külföldi valuta felvételéhez)

              és a klíringelszámolást ( két ország cserekereskedelmet folytatott egymással, pl. Magyarország Németországgal, úgy, hogy a magyar állam ingyen szállított árut a németeknek, a németek pedig a magyaroknak, és évenként ki kellett fizetnie a különbözetet annak az országnak, aki kisebb értékben szállított- ez nem fontos, csak érdekesség: a magyar-német klíringrendszerben a németek hatalmas adósságot halmoztak fel a háború végéig, melyet a háború végén magyar háborús kárnak könyveltek el, a németek sosem fizették vissza-.)

 

1930: megalakul a Független Kisgazdapárt (programjuk: földreform: a nagybirtokos rendszer megszüntetése, földosztások- a római tételben Gracchus-testvérek is ilyesmi földreformot akartak)

 

1931-ben Bethlen megbukik. Gr. Károlyi Gyula kormánya (1931-1932) megkezdi működését, de Bethlen továbbra is nagyon fontos figura, a háttérből ő alakítja a kormányt.

 

1931:biatorbágyi merénylet-egy merénylő felrobbant egy vonatot- ez ürügy a kormánynak arra, hogy statáriumot vezessen be, azaz azonnali ítéletet hozhasson bármilyen ügyben- ez elsősorban a kommunisták ellen irányult: kivégzik Sallai Imrét és Fürst Sándort (kommunista vezetők voltak).

 

1931: megalakul a kaszáskeresztes mozgalom- náci jellegű, de nem jelentős.

 

Gömbös Gyula kormánya (1932-1936)

 

95 pontos nemzeti munkaterv:

            revízió

            az állam tekintélyének, hatalmának erősítése

            modernizáció

→ ellenfelei Álmoskönyvnek nevezik, mert minden rétegnek, csoportnak ígért valamit: gazdasági fellendülést, szociális intézkedéseket, titkos választójogot, földreformot.

 

1933: megalakul a Nemzeti Egység Pártja- ez a kormánypárt, de nem olyan mozgósítható tömegpárt, mint Hitleré vagy Mussolinié.

 

Gömbös szerint Hitler hatalomra kerülése jó Magyarországnak, mert maga után vonja a békerendszer (Versailles) gyors felülvizsgálatát (revízió lehetősége!).

Gömbös az első külföldi kormányfő, aki meglátogatja Hitlert- 1935-be Hitler ezt egy kereskedelmi pótegyezménnyel hálálja meg, de N.o. nem akarja elkötelezni magát, Jug. És Románia is fontos számára (akik a kisantant tagjaiként Magyarország ellenségei!).

 

Magyarország sem akar egyértelműen a németekre támaszkodni, olasz és osztrák kapcsolatokat is fenntart: 1934: Római Jegyzőkönyv.

A magyar külpolitika manőverezési lehetőségei egyre szűkültek, ahogyan N.o. az első számú gazdasági partnerré vált, Magyarország egyre inkább N.o-tól függött gazdaságilag, ez erősítette a külpolitikában a német orientációt. Ehhez még az irredentizmus is hozzájárult, hiszen az egyetlen olyan állam, mely a revízió lehetőségét kínálta Magyarországnak, Németország volt.

 

1937-38- tól a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt növekszik.

 

Darányi Kálmán kormánya (1936-1938)

 

-          kezdetben konzervativizmus jellemzi: szélsőjobboldali pártok betiltása

 

de: győri program meghirdetése: Magyarország felfegyverzését tervezi

-tárgyalásokat folytat a nyilasokkal és előkészíti az első zsidótörvényt

→Horthy meneszti (elsősorban a győri program miatt)

 

Imrédy Béla kormánya (1938-1939)

 

-          angolbarát pénzügyi szakértő, konzervatív

-          bár az első zsidótörvényt elfogadtatja, megszakítja a tárgyalást a nyilasokkal, Szálasi Ferencet börtönbe zárják (ez nem hátráltatta a párt működését)

-          Horthy kíséretében meglátogatja Hitlert- a Hitler kínálta lehetőségek miatt külpolitikája német orientációjúvá válik

 

Új sajtótörvények: a kormány hatalmának növelésére. Rendeleti kormányzás bevezetésére tesz kísérletet.

 

Müncheni konferencia (1938.szept.)

-          a nyugati hatalmak Csehszlovákia felosztásáról döntenek, a németlakta területeket visszacsatolják Németországhoz.

 

Első bécsi döntés: Magyarországhoz visszacsatolják a Felvidék egy részét.

 

 

Imrédy engedélyezi a Volksbund működését és előkészíti a második zsidótörvényt. (Volksbund: németbarát katonai jellegű szervezet, a Hitlerjugendre hasonlít, főleg magyarországi svábok léptek be.)

 

1939: Imrédy megalakítja a Magyar Élet Mozgalmat – kötődik a nácizmushoz.

1939 februárjában Horthy lemondatja.

 

Teleki Pál kormánya (1939-1941)

 

1939-ben Hitler felosztja Csehszlovákiát és megalakul a Cseh-Morva Protektorátus, egy német bábállam. A magyar sereg a németekkel bevonul Csehszlovákiába és birtokba veszi a Kárpátalját (1939 márc.).

-          a német gesztus viszonzása: M.o. csatlakozik az Antikomintern-paktumhoz (kommunista-ellenes szövetség), és kilép a Népszövetségből.

-          Márciustól a kormánypárt neve: Magyar Élet Pártja

-          Második zsidótörvény: faji alap: egyik szülő vagy 2 nagyszülő

 

A Horthy-korszak utolsó választásán titkos, de nem általános szavazás útján a kormánypárt és szövetségesei nyernek. A szavazatok negyede a náciké lett: sokkoló előretörés. 1939- 41-ig  a háborús konjunktúra következtében emelkedett az életszínvonal, a revíziós politika is sikeresnek tűnt, így a nácik visszaszorultak.

 

Amikor Hitler lerohanja Lengyelországot, a német csapatokat Magyarországon keresztül akarja átutaztatni vonattal Lengyelországba, mert ekkor M.o.-nak Lengyelo-nak van közös határa a Kárpátalja birtokba vételének köszönhetően. Hitler kérése azért megalapozott, mert a magyar-lengyel határ megléte a németeknek köszönhető. Teleki elutasítja a kérést, sőt, a háború idején Hitler kérése ellenére befogadja a százezres nagyságrendű lengyel menekülteket Magyarországra (köztük sok zsidó).

A Teleki-kormány politikája a háború kitörése után a fegyveres semlegesség. Teleki brit kapcsolatot próbál létrehozni, de a britek szerint Magyarország úgyis Németországhoz fog csatlakozni, ezért nem érdemes pénzt fecsérelni rájuk. A franciák és az angolok ekkor még nem szóltak bele a háborúba, mert azt remélték, hogy Hitler letámadja a Szovjetúniót.

 

1940 nyara: második bécsi döntés: Mo.-hoz kerül Erdély északi része és a Székelyföld.

→M.o. csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez (olasz-japán-német) és ígéretet tesz a harmadik zsidótörvény meghozatalára.

 

-          a hadsereg vezérkara is politizálni kezd- ez hatalmas nyomást jelent a kormányra nézve, a katonaságra túlzott németbarátság jellemző

 

Magyarország a kisantant megbontására törekszik, de Romániával és Szlovákiával fagyos a viszonya (Romániától ekkorra visszavettük Erdély egy részét, Szlovákiában pedig egy fasiszta diktátor, Tiso a vezető, aki felszólítás nélkül megölette a szlovák zsidókat). Magyarország tehát Jugoszláviához közeledik: 1940.dec. Belgrád: örök magyar-jugoszláv barátsági szerződés.

Csakhogy: a jugoszláviai fordulat után M.o-nak csatlakoznia kell a német támadáshoz

→Teleki öngyilkosságot követ el, mert ez a barátsági szerződés felrúgását jelentette („Hitszegők lettünk”)+Teleki fegyveres semlegességet akart, nem akarta, h m.o belépjen a háborúba.

1941.ápr.6:német támadás Jugoszlávia ellen, ápr.11-én a magyar csapatok is támadásba lendülnek.

A független Horvátország kikiáltásával Jugoszlávia nincs többé.

 

A britekkel megszűnik a magyar diplomáciai kapcsolat, de a hadüzenet elmarad ( a britek még mindig a Szovjetúnió lerohanását várják). 

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!