Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Magyarország 1944 – 1956 között

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Az 1944 – 48 közötti harc a demokráciáért

1944 őszétől 1945 április közepéig Magyarország hadműveleti területté válik, súlyos harcok folynak az országban. A front elvonulása után a nép öntevékeny mozgalomba kezd, eredménye, hogy különböző bizottságok, namzeti bizottságok alakulnak, melyek feladata a rendfenntartás, romeltakarítás, közélelmezés. Törvényes hatalom nem volt, a régi hatalmi szervezetek megszűntek létezni. 1944 őszétől megkezdődik a pártok újraszerveződése többpártrendszer formájában: Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, polgári Demokrata Párt. Ezen a pártokból 1944. december 2-án Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek feladata az új államszervezet kiépítése. Programja: a szélsőjobboldali politikai irányzat felszámolása, szakítás a hitleri Németországgal, a fasiszta jellegű intézkedések hatályon kívül helyezése, demokratikus szabadságjogok biztosítása, alapvető szabadságjogok biztosítása, demokratikus földreform követelése, tőkekorlátozó intézkedések.

December közepére a demokratikus pártok képviselői megállapodtak az ideiglenes nemzetgyűlés összehívásáról. 1944. december 21-én, 40 város és község részéről 230 képviselő jelent meg. A nemzetgyűlés első ülésén elfogadták a Függetlenségi Front programját. A következő napon megválasztották az Ideiglenes Kormányt, élén Dálnoki Miklós Béla vezérezredessel. A kormányban 3 kommunista, 2-2 szociáldemokrata és kisgazda, 1 parasztpárti, 4 párton kívüli miniszter. Az Ideiglenes Kormány első intézkedései:

- 1944. december 28. – hadat üzen Németországnak;

- 1945. január 20. – fegyverszünet Moszkvában, létrejött a SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) Borosilov marshall vezetésével;

- Átszervezték a hadsereget és a rendőrséget;

- 1945 tavaszára új közigazgatást hoztak létre, fokozatosan megszűnt a nemzeti bizottságok hatalmi tevékenysége;

- Önkormányzatok létrehozása;

- a háborús bűnösök felelősségre vonása: igazoló bizottságok és népbíróságok jöttek létre. 1945 február és 1950 áprilisa között 60000 ügyet tárgyaltak 27000 perben hoztak elmarasztaló ítéletet. 477 halálos ítéletből 189-et végrehajtottak. Kivégezték Bárdossy Lászlót, Imrédy Bélát, Sztójay Dömét, Szálasi Ferencet.

- A legfontosabb intézkedés a földreform volt: 1945. március 17-én fogadták el a földreformrendeletet (600/1945), lényege: 5,6 millió hold földet osztottak fel 640 ezer igénylő között. Felszámolták a nagybirtokrendszert. Megváltás nélkül kisajátították a nyilasok, a háborús bűnösök földjeit, a bankok és tőkés vállalkozók földjeit, a többit kártalanítás ellenében osztották ki. Az 1000 holdnál kisebb birtokokat kisajátították. A végrehajtás kezdete az 1945. március 25-i ópusztaszeri nagygyűlés volt, Nagy Imre részvételével. („új honfoglalás”) Először földigénylő, majd földosztó bizottságok jöttek létre. 3200 földosztó bizottság működött 35 ezer taggal. Először a Tiszántúlon, aztán a Duna-Tisza közén, Észak-Magyarországon, augusztusra a Dunántúlon is befejeződött.

A nagybirtokrendszert felszámolták, a falusi nincstelenek kaptak földet, megnőtt a kis és középparaszti birtokok száma, falun az egyéni munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá.

Az ideiglenes államhatalom törvényesítése

A legfontosabb pártok:

MKP (Magyarországi Kommunisták Pártja)

vezetői:- moszkoviták (Moszkvában tanultak és hazatértek): Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre

- az itthoni illegális kommunista mozgalomból kerültek ki: Kádár János, Rajk László

Az MKP politikai programja ekkor a demokratikus átalakulást és az újjáépítés meggyorsítását tűzte ki célul. (3 éves terv)

SZDP (Szociáldemokrata Párt)

Vezetői: Szakasits Árpád, Kéthly Anna, Marosán György

Céljuk a polgári demokratikus Magyarország felépítése.

FKGP (Független Kisgazdapárt)

vezetői: Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla

Céljuk a polgári demokrácia megteremtése. Tagjaik között minden rétegből vannak, igazi gyűjtőpárt, de legtöbb a polgári értelmiség. A gyűjtőpártok hátránya, hogy több frakció jöhet létre, amelyek között nehéz az érdekegyeztetés.

NPP (Nemzeti Parasztpárt)

A népi írók pártja, vezetői: Veress Péter, Illyés Gyula, Darvas József

Céljuk a paraszti érdekek érvényre juttatása, földreform végrehajtása.

A nemzetgyűlési választás 1945 augusztus végén indult meg. Cél: a hatalom törvényesítése, a belpolitikai erőviszonyok tisztázása, a törvényhozás és kormányzás ideiglenes jellegének megszüntetése. Ez volt a feltétele annak, hogy a nyugati államok a diplomáciai kapcsolatot felvegyék Magyarországgal. 1945 szeptemberében új választójogi törvényt vezettek be: minden 20. Évét betöltött polgár választható és választó, kivéve: a háborús bűnösök és a szélsőjobboldali szervezetek tagjai.

Az 1945. november 4-i országgyűlési választások eredménye: FKGP 57%, SZDP 17,4%, MKP 17%, NPP 6,8%, PDP 1,7%. 1945. november 15-én megalakult az új, törvényes kormány Tildy Zoltán vezetésével. A Tildy-kabinetnek 9 kisgazda, 4 kommunista, 4 szociáldemokrata és 1 parasztpárti tagja volt. Az új kormányt diplomáciailag elismerte a Szovjetúnió, az USA és Anglia is. Az új államforma a túlnyomó többség véleménye alapján köztársaság lett, melyet 1946. február 1-jén kiáltottak ki és Tildy Zoltánt választották meg a Magyar Köztársaság elnökévé. A miniszterelnök Nagy Ferenc lett.

Az országok megítélése rendkívül kedvezőtlen volt Magyarországgal szemben, hisz végsőkig kitartott a hitleri birodalom mellett. Elvették azokat a területeket, amelyeket az I. és II. bécsi döntés során hozzánk csatoltak.

1947. február 10-én a győztesek aláírták Magyarországgal a békeszerződést:

- a ’37-es határok mögé kellett visszavonulni;

- 300 millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték;

- a hadsereg létszámát 70 ezer főben maximálták;

- jóvá hagyták a szovjet csapatok Magyarországon való tartózkodását;

- elrendelték a szovjet hadifoglyok hazaengedését;

- elrendelték a német lakosok egy részének kiköltöztetését;

- Csehszlovákiával lakosság-csere szerződést írtak alá.

A választások után kiéleződnek a politikai küzdelmek. 1946. március 5-én az MKP, az NPP, az SZDP és a Szakszervezeti Tanács részvételével megalakult a Baloldali Blokk a Függetlenségi Front államosítási programjának megvalósítása érdekében, s szintén követelte a közigazgatás „megtisztítását” a régi rendszer híveitől. 1946 márciusában a Kisgazdapárt elfogadta a Baloldali Blokk követelését. 1946 júniusától elkezdődik a szénbányák államosítása. Megkezdődött a közigazgatási apparátus felülvizsgálata és 10%-os létszámcsökkentése az ún. „B”-listával. (azokat bocsátották el, akik a régi rendszer hívei voltak) A Baloldali Blokk hatására 20 jobboldali képviselőt kizártak a Kisgazdapártból. A Nemzetgyűlés elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényt.

Infláció, stabilizáció, újjáépítés

A politikai csatározás közben a legfontosabb az ország újjáépítése. A háború elpusztította a nemzeti vagyon 40%-át. Megbénult a közlekedés, élelmiszerhiány volt, bevezették a jegyrendszert, elterjedt a „batyuzás”. A parasztság helyzetét súlyosbította a beszolgáltatási kötelezettség: bizonyos mennyiségű terméket ellenszolgáltatás fejében be kellett adni. Az általános áruhiány következtében a pénz elvesztette értékét. Magyarországon zajlott le a világtörténelem legnagyobb inflációja. 1946 júliusában naponta 300%-al emelkedtek az árak. Az infláció megfékezése nemzeti feladattá vált. A stabilizáció alapvető feltétele volt, hogy meg kellett indítani a termelést, a közlekedést helyre kellett állítani és árukészleteket kellett felhalmozni.

Az USA visszaszállította a Nemzeti Bank 1944-ben elhurcolt aranykészletét, a szovjet kormány engedett a jóvátételi kötelezettségekből. Ezek a források, illetve az állami bevételek növekedése, valamint a szigorú ár- és bérszabályozás nyújtottak lehetőséget a sikeres pénzreform végrehajtásához. 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. A stabilizáció sikeresnek bizonyult, amit az MKP politikai befolyásának növelésére igyekezett felhasználni.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában   » Az athéni demokrácia működése   

Nem hasznosHasznos (+1 pont, 5 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor