Mutassa be a Horty-rendszer kiépülését és a Bethlen-i konszolidációt

1919 őszétől Magyarország új útra lépett. A háborús vereség s a nyomában kialakult forradalmi válság az Osztrák – Magyar Monarchia, de vele együtt a történelmi Magyarország összeomlásához vezetett. Az ország területének nagy részét az antant hatalmak – főleg a román hadsereg erői – szállták meg. 1919. augusztus 1–jén a Kormányzótanács a lemondás mellett döntött, helyette Peidl Gyula hozott létre kormányt. (augusztus 1–6.) Felszámolta a Vörös Őrséget, a Forradalmi Törvényszéket, elrendelték az ipari- és kereskedelmi vállalatok és a bérházak visszaadását. A román hadsereg augusztus 4-én és 5-én bevonult Budapestre, és megkezdték az ország kifosztását. A fővárosban szervezkedő ellenforradalmárok Friedrich István vezetésével augusztus 6-án puccsot hajtottak végre. Friedrich fegyveres segítséggel elkergette az előző kormányt. Habsburg József felvette a kormányzói címet, de augusztus 23-án kénytelen volt lemondani, mert az antant nem engedélyezte kinevezését.

A békeszerződés elfogadásához elfogadható kormány kellett volna, ezért az antant Sir Georges Clerk képviselőt küldte el 1919. októberében, hogy mérje fel a magyarországi helyzetet. Szerinte Magyarország kulcsembere Horty Miklós. Az ő kezében volt a tényleges katonai erő, a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg vezetője volt. A Tanácsköztársaság veresége után francia engedéllyel áttették a hadsereg székhelyét Dunántúlra. Ezután elkezdődött a bosszúhadjárat a Tanácsköztársaság hívei ellen, vagyis a fehérterror. A Nemzeti Hadsereg november 16-án bevonult a fővárosba, Kb. 1500 – 2000 főt gyilkoltak meg a Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei, 73000 ember ellen indult eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le és hétezer embert ítéltek börtönbüntetésre. Nagyon fontossá vált a hatalom törvényesítése. 1919 novemberében Huszár Károly antant támogatással új koalíciós kormányt hozott létre több párt képviselőiből. 1920 januárra kiírták a választásokat az általános, titkos és a nőkre is kiterjedő választójog alapján. A Szociáldemokrata Párt nem vett részt a választásokon. A választásokat a Kisgazdapárt nyerte, ami a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjával hozott létre kormányt. A törvényes kormány vezetője Huszár károly lett. A másik fontos feladat a államfői hatalom rendezése volt. A nemzetgyűlés 1920. Március 1-jén Horty Miklóst nevezte ki kormányzóvá. Az államforma király nélküli királyság lett.

1920. márc. 1-je után változott a kormány. Simonyi Semadem Sándor lett a miniszterelnök. Ezen kormány feladata volt a békeszerződés aláírása. 1920 január 5-én elindult a békedelegáció élén Apponyi Alberttel és gróf Teleki Pállal. A béketárgyalások januártól júniusig tartottak. Próbálták rendezni az etnikai kérdést, illetve figyelembe venni a magyarlakta területeket és az önrendelkezés jogát. Kérték a népszavazást is, hogy a lakosság dönthessen a területi kérdésről. Azonban a békefeltételek alapvető vonásai már az első világháború idején kialakultak és az a körülmény, hogy Magyarországon proletárdiktatúra jött létre, nem befolyásolta a területi döntéseket. Apponyi tudta, hogy nincs remény az ország megmentésére, ezért május 10-én visszaadta megbizatását. Ettől függetlenül 1920. június 4-én a versaillesi Kis-Trianonban aláírták a békeszerződést, melynek súlyos következményei lettek. A békeszerződés értelmében a történelmi Magyarország területének 2/3-át elvették, mintegy 282 ezer km² területből 93 ezer km² maradt, 20,8 millió lakosból 7,6 millió maradt. A hadsereget 35000 főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget, Magyarországot a háborús károk megtérítésére kötelezték. A békeszerződés sokkolta az országot. Csupán egy régióban volt népszavazás, 1921 decemberében Sopronban és nyolc környező községben, amelyek Magyarország mellett döntöttek. Ezért a választásért Sopron megkapta „a leghűségesebb város” (civites fidelissima) címet. Probléma volt még, hogy 350 ezer menekült érkezett az országba. A békeszerződés hatására a magyar társadalom olyan sokkhatást szenvedett el, amely a nemzedékek gondolkodását és magatartását mindennél érzékenyebben befolyásolta. A trianoni békeszerződés elutasítása társadalmi érdekké vált, nem volt olyan réteg, osztály vagy csoport amely hajlandó lett volna a kialakult határokat véglegesnek tartani. A szerződés szétzilálta a kárpát-medencei régiók közötti évszázadok óta kialakult gazdasági kapcsolatrendszert.

A kormányzói hatalom és az ellenforradalmi rendszer politikai és gazdasági megszilárdítását gróf Teleki Pál kezdte meg, aki (első ízben) 1920 júliusától 1921 áprilisáig volt kormányfő. Gróf Teleki Pál régi, erdélyi nemesi családból származott, kiváló földrajztudós volt. Segített Hortynak a hatalomra jutásához, nem volt ókonzervatív, de távol állt a liberalizmustól is. Az úri középosztály megerősítését tartotta céljának.

A hatalom megszilárdításának első lépése volt a numerus clausus (zárt szám), amit 1920-ban fogadott el a nemzetgyűlés. A jogszabály a tanszabadságot korlátozta, kimondta, hogy az egyetemekre és főiskolákra minden magyarországi nemzetiségből csak a népességen belüli aránynak megfelelő létszámot szabad felvenni. (pl.: a zsidóknál 5%) Nagyon fontos volt a parasztság megnyerése, a társadalmi bázis megszilárdítása, ez földosztással sikerülhetett. 1920 decemberében született meg a Nagyatádi Szabó István – féle földtörvény: mérsékelt földreformszerkezet. (eredeti célja radikálisabb volt, de ez nem sikerült) A földtörvény lényege, hogy az ország megművelt területének 8,5%-át osztották ki félmillió igénylő között, ezek 1-2 holdas törpebirtokok voltak, melyből megélni nem lehetett, de nagyobb eredménye, hogy 260 ezer házhelyet osztottak ki. A nagybirtokrendszerhez nem nyúltak. Nagyobb birtokokat csak a vitézi rend tagjai kaptak. (tisztek: 50 hold, legények: 12 hold) A másik fontos feladat a hatalom törvényesítése és a jogrend helyreállítása volt. Felszámolták a különítményeket és beépítették a rendőrsébe és a csendőrségbe. Az 1921. évi (márciusi) III. törvénycikk, az állami – és társadalmi rend védelméről szóló törvény elsősorban a kommunisták ellen irányult és a Kommunista Pártot kényszerítette illegalitásba.

Közben sor került az ún. királypuccsokra, – igaz, hogy Hortyt kormányzóvá választották, de nem értett mindenki egyet ezzel. A nagybirtokos arisztokrácia és a katolikus papság, vagyis a legitimisták, a Habsburgokat támogatták, trónra akarták ültetni IV. Károlyt. Az összeomlás óta Svájcban élő IV. Károly 1921. március 26-án érkezett meg Szombathelyre, Majd másnap Hortyval tárgyalt Budapesten. Az antant hatalmak és Horty is tiltakoztak IV. Károly visszatérése ellen és április 3-án bejelentették, hogy nem tűrik a Habsburg–ház restaurációját. IV. Károly április. 5–én kénytelen volt elhagyni az országot. A Teleki kormány pedig elbukott, mert támogatták IV. Károlyt. A második királypuccsra 1921. október 21-én került sor. IV. Károly Dénesfára érkezett, majd vonattal akart Budapestre menni, de a Nemzeti Hadsereg fegyveresei megállították Budaőrsön. (budaörsi csata) Ezt már jobban előkészítették, mert a hadsereg egy része felesküdött IV. Károlyra. Horty határozottan megtagadta a hatalom átadását. 1921 novemberében sor került a Habsburg–ház harmadik trónfosztására. IV. Károly és felesége, Zita hercegnő Madeira szigetére távozott.

Gróf Bethlen István 1921 áprilisában, az első királypuccs után vette át a hatalmat. Erdélyi származású konzervatív politikus volt, Apponyi Albertet ás gróf Andrássy Gyulát tartotta példaképének. Életműve a rendszer megszilárdítása volt, ő is a nemzeti támogatást és a Szociáldemokrata Pártot szerette volna megnyerni és egy olyan pártot létrehozni, amelyet az elit- és középrétegek egyaránt elismernek.

1921 decemberében megegyezést írt alá a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A Bethlen-Peyer paktum biztosította a szakszervezetek és más munkásegyesületek működését törvényes keretek között. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, postások és a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról és a politikai sztrájk kezdeményezéséről. 1922 januárjában Bethlen és néhány társa belépett a Kisgazdapártba, néhány hét múlva megalakult az Egységes Párt. Új választójogi törvényt adtak ki, amely az 1922-es választások alapja lett, ¾ millióval csökkentik a választók számát, a választást nyíltra változtatja, bevezetik a műveltségi és életkori cenzust. Budapest és néhány vidéki város kivételével mindenhol nyílt szavazás volt. Ezzel biztosították az Egységes Párt győzelmét.

A másik nagyon fontos dolog a gazdasági konszolidáció volt. 1913-ban a korona Európa legelőkelőbb valutái közé számított, de a világháború után teljesen elértéktelenedett. Az egyik legfontosabb feladat tehát az értékálló pénz megteremtése volt. 1922-től Bethlen a tudatos inflációval próbálta a gazdaságot fejleszteni. Ez 1924-re tönkretette a gazdaságot és népszövetségi kölcsönökhöz kellett folyamodni, 250 millió aranykorona hitelt 7,5 %-os kamatra folyósítottak. 1927. január 21-én bevezették a korona helyett a pengőt. Az 1924-ben megalakult Magyar Nemzeti Bank rendelkezett a bankjegykibocsátás jogával. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az életszínvonal emelését célzó intézkedések, valamint kommunális és infrastruktúrális jellegű beruházások megvalósítása.

Megszűnik a jó szomszédság politikája, megalakítják a kisantantot (1920/21), melynek feladata a trianoni béke revíziójának megakadályozása. Magyarország teljesen elszigetelődött. Az elszigeteltségből csak úgy tudott kilépni Bethlen, hogy 1927 áprilisában létrejött a „római szerződés”, olasz – magyar barátsági szerződés. Bethlen távolabbi célja volt, hogy olasz – magyar – osztrák szövetséget hozzon létre. A Németországhoz való közeledés az 1931-ben megkötött kereskedelmi szerződéssel indult.

A Bethleni rendszer támasza a nagybirtokos osztály, a nagypolgárság és az úri középosztály volt. A parasztságot, a munkásságot, a kis- és középpolgárságot kirekesztették, nincs demokrácia. Ennek ellenére nincs diktatúra sem. A rendszer a tekintélyuralmi, parlamentáris és önkormányzati rendszer keveredése. 1927-től kétkamarás lesz a parlament, visszaállítják a főrendi házat. Ha vita támadt a két képviselőház között, egyeztetési eljárásra került sor.

Horty volt a legfőbb hadúr, a miniszterelnököket ő nevezte ki és ő váltotta le, és előzetesen véleményezte a törvényjavaslatokat. Nemesi címet nem adományozhatott, nem örökíthette a hatalmát, ennyivel volt szűkebb jogköre a királynál. A helyi politika szervezetei az önkormányzatok voltak, ekkor törvényhatóságoknak nevezték. A megyében az alispán, a város élén a polgármester állt. Az ellenőrzés a főispán kezében volt. Az állampolgári jogok korlátozottak voltak. A választásokat az ország nagy részén nyílt szavazással bonyolították. Korlátozott volt a szavazók száma, korlátozták a sajtószabadságot, a lapkiadást, az egyesülési- és gyűlekezési szabadságot.

Az ellenzék két részre tagolódott, a polgári ellenzékhez tartozott Rassay Károly – Nemzeti Szabadelvű Pártja, amely főleg Budapesten, Debrecenben és Szegeden talált hívekre és Vázsonyi Vilmos – Nemzeti Demokrata Pártja , amelyet a zsidó kispolgárság és értelmiség pártfogolt. Mindkét párt célja a demokratikus – liberális Magyarország megteremtése volt.

A szociáldemokrata ellenzék az ipari munkásság érdekeit képviselte. Célja a széleskörű szabadságjogokat biztosító polgári demokrácia megteremtése volt, a munkásság számára magasabb életszínvonalat jelentő szociális vívmányokkal. A legjelentősebb tömegmozgalmat a szakszervezetek jelentették, amelyek 100-120 ezer főt tömörítettek.

A 20-as évek végén és 30-as évek elején számos népjóléti intézkedést hoztak. 1927-ben kiszélesítették a kötelező beteg- és balesetbiztosítást. Bevezették a táppénzt, amely a fizetés 55-75%-át jelentette. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. Azonban a rendszer nem tudta megoldani a munkanélküliség problémáját – segélyt a szakszervezetek adtak.

Az ellenforradalmi rendszer ideológiája nem volt egységes, de voltak közös jellemzői: forradalomellenesség, nacionalizmus, antiszemitizmus. 3 főbb ideológia volt:

1. Keresztény nemzeti Magyarország eszméje: a keresztényi, az európai kultúrkörhöz való tartozást hirdették, szeretetet, toleranciát, megbocsátást, igazságosságot.

2. Szegedi gondolat: ez „magyar forradalmat” követelt, őrségváltást akartak, vagyis a zsidó nagytőke megszerzésére törekedtek, a területi revízióra és a magyarság felsőbbrendűségét hirdették. (antiszemitista)

3. Szent István-i állameszme: revíziót akart, valamint azt, hogy a magyarságnak kultúrfölényénél fogva vezetnie kell a Kárpát-medence népeit és vissza kell állítani a történelmi Magyarország határait.

A gazdasági világválság hatása és következményei Magyarországon

1931-ben éri el hazánkat a pénzügyi– és hitelválság. A Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengő értékű aranyat és devizát fizetett ki. 3 napos bankzárlatot rendeltek el 1931. július 13-án. Korlátozták a betétek kifizetését és kötött devizagazdálkodást vezettek be. (csak a Nemzeti Bank engedélyével lehetett pengőt átváltani.) A hitelélet mellett a mezőgazdaságban is válság van. 1928-tól kezdődik az agrárválság, a mezőgazdasági termékek világpiaci ára rohamosan zuhant, és nem tudta felvenni a versenyt a tengerentúli árakkal. A mezőgazdasági válság súlyosabb, mint az ipari válság = kinyílt az agrárolló. Értékesítési nehézség állt elő, csökkent a parasztság pénzbevétele, nem tudták az adókat és hiteleket fizetni, egyre jobban eladósodtak. Az iparban főleg a nehézipart és az építőipart érintette a válság, az ipari termelést 52%-al csökkentették. Az új iparágak (textil-, bőr-, papíripar) kevésbé érezték meg a válságot. Magyarország külkereskedelemre utalt országgá válik. 25%-al csökkentek a bérek, csökkent a munkaidő (évi 150 nap) A kisiparosok jövedelme is csökkent. A válság következménye a nagyarányú munkanélküliség, a társadalmi feszültségek, a tömegsztrájkok. 1930. szeptember 1-jén a budapesti munkásság tűntetésének oka, a munkanélküliség (30%-os) miatti elégedetlenség volt. A rendőri beavatkozás ellenére is órákig tartott. 1932 februárjában történt a pacsai eset, amikor az adóhátralék fejében összeterelt állatokat a falu lakói kiszabadították. A csendőrség tüzet nyitott, és két halálos áldozata lett.

1930-ban alakult meg a Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Agrárpárt, amely lényegében a Nagyatádi-féle párt programját újította fel. Bethlentől a keményebb kéz politikáját várják. Az 1931 – es választásokat mégis az Egységes Párt nyeri, de gyengül. Szinte mindenki Bethlent támadja és 1931 augusztusában lemond.

1931 augusztus 24 – én gróf Károlyi Mihályt nevezték ki miniszterelnökké. Csökkentette a közalkalmazottak fizetését, felemelte a munkások és tisztviselők kereseti adóját, ugyanakkor a szervezett munkásoknak munkanélküli segélyt folyósított. Az 1931 szeptember 13-i biatorbágyi merényletet a Kormány a statárium bevezetésére használta, a kommunisták ellen. Elfogták a KMP vezetőit, Sallai Imrét és Früst Sándort 1932 júliusában halálra ítélték. A rendőrség felhatalmazást kapott a fegyverhasználatra, 1932 áprilisában betiltották a Népszavát. Károlyi hívei szembefordultak politikájával és 1932 szeptemberében a mimiszterelnök lemondott.

1932. október 1-jén Gömbös Gyula lett a miniszterelnök. Erősen jobboldali politikus, az Ún. fajvédő program híve, határozott, erőszakos egyéniség volt, 1918-tól a MOVE tagja. 1929-től a Bethlen kormány hadügyminisztere volt. Főleg a középrétegek támogatták politikáját, de támogatták a nagytőkések, katonatisztek és kispolgárok is. Elsősorban azt várták tőle, hogy a kemény kéz politikájával véget vessen a gazdasági válságnak. Célja a parlamenti kormányzás és ellenzék felszámolása, az egypártrendszer bevezetése, a szabadságjogok felszámolása, gazdasági programja: az „őrségváltás” volt. Programját a 95 pontos Nemzeti Munkatervben foglalta össze.

Ígéretek: – erkölcsi és anyagi jólét,
- általános és titkos választójog mindenhol,
- olcsóbb, jobb közigazgatás,
- értékálló pénz,
- munkanélküliség felszámolása,
- termelés és fogyasztás összhangba hozatala,
- egészségesebb földbirtokmegoszlás kialakítása,
- szociális engedmények,
- békés revízió.

A kortársak csak „álmos könyvként” emlegették.

Külpolitika:

- gazdasági válság tőkehiány miatt belülről nem megoldható

- kormány feladata: piacszerzés főleg magyar gabonának

- revíziós törekvéseket támogató országokat keres: Németország. Olaszország.

- rendkívül aktív külpolitika

- 1932.: Magyarország. jóvátételi kötelezettségét felfüggesztik

- 1932.: tartós kereskedelmi szövetség Ausztriával

- 1932-33.: Gömbös Olaszországba, Németországba látogat ® olasz-német politikai támogatást vár + hatalmas piac megnyílása

- Hitler csak Csehszlovákiával szemben támogat (ő is Balkánra terjeszkedne) ® a várt áttörés elmarad

- 1934-ben kereskedelmi pótegyezmény jön létre Németországgal ® piaca megnyílik

- 1934.: diplomáciai kapcsolat Szovjetúnióval ® potenciális piac

- 1934. március.: római jegyzőkönyv: Olaszország, Ausztria, Magyarország gazdasági-politikai együttműködése – németellenes él

Belpolitika:

- kevésbé aktív és eredményes

- Gazdaságpolitika: exporttámogatás minden eszközzel

- meg akarja szerezni kormánypárt vezetését Bethlentől ® 1932.: Nemzeti Egység Pártja

- Függetlenség címmel napilapot indít

- olasz mintára akar egységes diktatúrát

- Mussolini mintájára (korporáció) létrehozza a kamarákat (munkás ®¬ munkáltató felszámolása)

- Nemzeti Munkaközpont (munkásságnak nemzetbe való beillesztése céljából): sztrájk, szakszervezetek felszámolása ® nagy ellenállás mindkét részről (arisztokraták: kormány ne avatkozzon bele gazdaságba)

- 1935-ben Gömbös egységes parlamentet akar ellenzék nélkül ® Horthy feloszlatja parlamentet

- új választás ® csalással megnyeri (70%)

- 1936-ban diktatúrája miatt mindenki ellene fordul

- parlamenti demokratikus ellenzék megerősödik

- Horthy nem váltja le, mert megszánja súlyosan beteg embert – Gömbös a bukás határán hal meg (1936. okt.)

Darányi-kormány

- Gömbös meghal ® miniszterelnök.: Darányi Kálmán

- programja: alkotmányos rend helyreállítása ® vissza akar térni bethleni alapokhoz, de nem fordul élesen szembe Gömbös „politikai végrendeletével” sem

- Fenntartja titkos választójog ígéretét, de kormányzói jogkört és a felsőház szerepét akarja megnövelni

- elhatárolja magát a volt miniszterelnök szélsőséges híveitől

Németország fokozódó nyomásának ellensúlyozására Darányi + Kánya Kálmán külügyminiszter kísérletet tesznek Londonhoz és Párizshoz fűződő kapcsolatok erősítésére

- magyar-olasz barátság ápolása ® Rómában felújítják Róma-Belgrád-Budapest-Varsó együttműködés gondolatát

Fegyverkezési program:

- 1930-as évek vége: magyar haderő állapota tarthatatlanná válik ® 1938. Márc. Győr: Darányi meghirdeti egymilliárd pengős fegyverkezési programot ® két év alatt megvalósítják

Szélsőjobb megállapodás:

- szélsőjobb egyre hangosabb ® Darányi tárgyalásokkal próbálja megosztani

- megállapodik Hubay Kálmánnal, hogy törvényes út tiszteletben tartása fejében parlamenti képviselethez juthatnak

- kétes értékű egyezséget bizalmatlanul fogadják a miniszterelnök korábbi támogatói; Horthy is elégedetlen ® 1838. májusában Darányi lemond

Imrédy-kormány

- 1938. Május: Imrédy Béla kormányalakítása

- Imrédy: angolbarát pénzügyi-gazdasági szakember

- várják tőle: németektől távolodó külpolitika; régóta esedékes reformok megvalósítása

Zsidótörvény:

- Az első zsidótörvény tervezete parlamentben ® szakít állampolgári egyenlőség elvével. Lényege: legtöbb értelmiségi pályán zsidók aránya nem haladhatja meg 20%-ot (Zsidó: izraelita vallásúak – lakosság 5%-a)

- a tervezetet élesen bírálják demokratikus erők

- 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” (pl. Bartók, Kodály, Móricz): kiáltványban tiltakozik

- szélsőjobb: 20%-ot is sokallja

- parlament végül eredeti törvényt fogadja el

Külpolitika:

- 1938 március 12-13. Megtörténik az Anschluss

- Német – magyar közös határ

- Megtörténik a Szudéta vidék elfoglalása

- 1938. nov. 2. első bécsi döntés: Felvidék, Kárpátalja magyarlakta területeinek visszatérése (12000 km² , 870 ezer lakos)

Reformok:

- Imrédy az egyház társadalmi tanításai, keresztényszociális gondolat és hivatásrendiség elve alapján képzeli el reformjait

- megvalósítás érdekében erős kormányzati hatalmat akar

- elképzeléseit szélsőjobboldali irányban módosítja

- 1938. Szept.: kaposvári beszéd ® nagyszabású tervei; köztük politikai rendszer átformálása – csodás forradalmat hirdet

- kormányát függleníteni akarja parlamenttől ® általános felhatalmazási törvény előterjesztését fontolgatja ® tervét Keresztes-Fischer Ferenc belügymin. És Teleki Pál vallás-, közoktatásügyi min. elutasítják ® Imrédy a házszabályok módosításával kísérletezik: kormány kérésére parlament 48 óra alatt köteles lenne megtárgyalni benyújtott törvénytervezeteket ® nyilvánvaló, hogy ez a felhat. Törvény előtt egyengeti az utat ® parlament kormánypárti közreműködéssel leszavazza min. elnököt

Magyar Élet Mozgalom:

- Imrédy lemond ® Horthy Telekit akarja, aki még egy esélyt adott Imrédynek

- újra kinevezett miniszterelnökké minden erejét arra fordítja, hogy parlamenten kívül szerezzen magának támogatókat ® jobboldali radikálisokat egységes mozgalomba szervezi ® 1939. jan. 6. Pesti Vigadóban nagygyűlés: Magyar Élet Mozgalom létrejön (jelvény: csodaszarvas)

- Bethlen és környezete nyugtalanul szemléli Imrédy tevékenységét

- új földbirtokpolitikai törvénytervezet elkészítésekor Imrédy nem kéri ki Horthy véleményét ® neheztel rá

- nyilasmozgalom egyre féktelenebbé válik; 1939. febr.: robbantásos merénylet Dohány utcai zsinagóga ellen

- Imrédy helyzete tarthatatlanná válik. Egyik dédszülője zsidó volt ® Horthy lemondatja (ürügy)

Teleki-kormány (1939 február – 1941 április 3.)

Tevékenysége:

- Teleki feladatának tekinti az előretörő szélsőséges erők visszaszorítását és a békés revízió folytatását

- betiltja a börtönben ülő Szálasi nemzetiszocialista pártját; tagjait tömegesen internáltatja

- kormánypártot újjászervezi Magyar Élet Pártja (MÉP) néven

- 1939. márc. 15: kiéleződött csehszlovák válság ® Szlovákia önállóvá válásakor a magyar kormány önerejéből visszafoglalja az addig Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját (döntő többségben ruszinok lakják)

- 1939. máj.: parlament elfogadja második zsidótörvényt ® nem vallási, hanem faji alapon különbözteti meg zsidóknak minősülőket; arányukat értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról 6%-ra csökkenti

- 1939. máj. választások: Teleki sikerre viszi általa átszervezett kormánypártot (70%)

- 1939.: csatlakozás antikomintern paktumhoz

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!