Magyarország a ’30-as években

1929: Mo. kilábal a válságból, a termelés meghaladja a ’13-ast. 1929. okt 24.: tőzsdekrach=> gazdasági válság. Mo.-n ’30-31-ben súlyos.=> Termelést csökkenteni kell.=> Elbocsátások.

1930. szept. 01.: munkástüntetés (SzocDem szervezte): nincs nagy összecsapás rendőrökkel.

1930: megalakul a Független Kisgazdapárt (újra). A kormány ellenzéke (a mérsékelt jobbról), a parasztság érdekeit képviseli (’32 óta a parlamentben van).

’31-től súlyosbodik a válság, az agrártermékek ára zuhan, sokkal inkább, mint az ipari termékeké (Agrárolló). A mezőgazdasági termékeket nem tudták eladni. 1931 nyara: a válság a bankokat is eléri, így hitelválság alakul ki. Nem lehetett pénzt felvenni, az állami kiadásokat nem tudták finanszírozni.

1931. aug.: lemond Bethlen 10 évi miniszterelnökség után. (Háttérbe akart vonulni, várt a visszatérésre.) Marad az Egységes Párt elnöke, ’44-ig Horthy tanácsadója, szerepe rendkívül fontos.

Új miniszterelnök: gr. Károlyi Gyula (1932-19..-ig): a szegedi ellenforradalmi kormány vezetője. Mérsékelt jobboldali politikus. A Bethlen-kormány külügyminisztere.

A nyugati példát követve: takarékossági program, a kiadások csökkentése. Csökkentették az állami fizetéseket, és egyéb módokon lefaragták a költségvetést (pl.: nincsenek beruházások, nincs állami autó). Ez csak rövidtávon segít. Külföldről vesz fel hitelt, mely szintén nem segít hosszútávon.

Kemény kéz politikája: 1931. szept.: Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi viaduktot (Budapest-Bécs nemzetközi gyorsvonatot). 22 halott, több sebesült. (Ez a legsúlyosabb magyar vonatbaleset.) Matuska korábban Németországban és Ausztriában már robbantott. A tett színhelyén ólálkodott, a sebesültek ellátásában segített. A robbantások okai nem világosak. A helyszínen röplapokat találtak, az illegális kommunista párt felhívásával a kormány ellen. A kormány bevezeti a statáriumot (rögtönítélő bíróság), ahol gyorsított eljárással tárgyalnak, és halálos ítéletet is hozhat.=> Hajtóvadászat a kommunisták ellen. 1932 nyara: Sallai Imre és Fürst Sándor pere: gyorsított eljárásban halálra ítélik őket. Később elkapják Matuska Szilvesztert is. Először Ausztriában töltött 8 évet, majd a váci fegyházban egy jó időt. 1944 végén, amikor a szovjetek bejöttek, eltűnt a fegyházból. Rákosit már 1925-ben lecsukták 7 évre, 1932: újabb perben elítélik, csak ’40/’41-ben cserélik ki.

1932. szept.: lemond Károlyi Gyula, helyette miniszterelnök októbertől az addigi honvédelmi miniszter, Gömbös Gyula. Ő az I. VH-ban százados, 1918-ban létrehozza a MOVE-t. 1919 őszétől csatlakozik Horthyhoz és az Egységes Párthoz. 1923-ban kilép, és megalapítja a Fajvédő Pártot néhány társával (szélsőjobb). A hatalom megszerzésére nincs esélyük, 1928-ban visszalép a kormánypártba (honvédelmi államtitkár). 1929-től honvédelmi miniszter, 1932-36-ig miniszterelnök.

Megszűnteti a statáriumot (a szélsőségek egyelőre nem fenyegették a kormányt). Okt. vége: 95 pontos munkaterv (kormányprogram meghirdetése a Parlamentben és a sajtóban). Ebben mindenkinek ígért valamit. Fő cél: kivezetni az országot a válságból. Munkát kell adni, rendezni a közalkalmazottak bérét, szociális támogatásokat – juttatásokat adni, mezőgazdaságot, ipart fejleszteni, piacot kell találni a gabonának, állami kiadásokat ésszerűsíteni, lefaragni. Voltak ellentmondások a pontok között, egyszerre nem lehetett volna végrehajtani őket.

Október végétől a kormánypárt neve Nemzeti Egység Pártja lett.

1933: Gömbös külföldön keres vevőt a magyar gabonára: Ausztriába: Dollfass kancellárhoz, Németországba Hitlerhez (Gömbös az 1. külföldi, akit Hitler fogad), Olaszországba Mussolinihez, és a Vatikánba XI. Piusz pápához megy. Eredménye: 1934: Németországgal kereskedelmi egyezmény. Gömbös leendő szövetségeseket is keresett, minta számára Mussolini Olaszországa lett, de nem akarta teljesen utánozni.

Olaszország: korporáció: hivatásrend: a munkások és a vezetők egy korporációban, egy szervezetben legyenek. A szakszervezetek megszűnnek.

Gömbös nem akart diktatúrát –egypártrendszert- inkább korlátozott parlamentalizmust. Horthy jogkörét akarta kiterjeszteni. Mussolini teljes fasiszta diktatúráját nem akarta megvalósítani. Abban is bízott, hogy az Olaszok segítenek Magyarországnak a revízióban a déli területeken. Hitler hajlandó volt segíteni az északi területek visszaszerzésében. Gömbös Olaszország és Németország közt akart maradni.

1934: magyar-olasz-osztrák egyezmény, Római jegyzőkönyv. Nem nyíltan, de Hitler befolyásától akarták megóvni magukat. 1934: Gömbös felveszi a diplomáciai kapcsolatot (nagykövetcsere) a Szovjetunióval. Piacot akart találni a magyar termékeknek (már több ország is megtette ezt).

1934: Gömbös találkozót szervez a népi írókkal (Móricz, Illyés, Szabó Pál, stb.), az ellenzékével.=> Feszült légkör, eredményre nem vezetett.

1935: választások: Gömbös programjában volt a titkos választójog. (’22 óta vidéken nyílt szavazás van). A titkos választójog megszavazása előtt kiírták a választást. => Nyílt szavazás, 60%-os NEP győzelem. A csendőrök erőteljesen befolyásolták a választásokat a NEP javára.

1935-ben Bethlen István kilép a Gömbös-féle kormánypártból, annyira nem értett vele egyet. 1936: Gömbös kezd elszigetelődni.

Berlin-Róma tengely: olasz-német szerződés, ehhez csatlakozik 1937-ben Japán. 1936-ra szerződésileg megszűntek az ellentétek az olaszok és a németek közt.

Gömbös nem tud a 2 közt egyensúlyozni, ha a németekhez közeledik, akkor a nyugati (francia-angol) kapcsolatok megszakadnának. Horthy ezt nem akarta, és csak azért nem váltotta le, mert már halálos beteg volt Gömbös. 1936. márc.-ban Münchenbe utazott gyógykezelésre, október 6.-án meghalt (50 évesen).

Gömbös utóda Darányi Kálmán lett (1936-38 tavaszáig miniszterelnök). Feladata: a Gömbös által megadott irányból visszatérni a bethleni útra. (Nem sikerült.)

1937. márc.: Márciusi Front megalakulása. A népi írók alapítják, 1939-ben párttá alakul Nemzeti Parasztpárt néven. Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József.

Anti Komintern Paktum 1936-ban Japán és Németország közt. A kommunista internacionálé (kommunista pártok közössége) ellen. A szovjeteket is meghívják! Csatlakozik Olaszország is, 1939 után a kisszövetségesek is.

Erősödik a szélsőjobb Magyarországon is, 1932-től pártok alakulnak a német náci párt mintájára. Első: 1932: Magyar Nemzetszocialista Földműves- és Munkáspárt. 1935: Szálasi Ferenc volt a vezérkari őrnagy. Kilép a seregből, 40 évesen nyugdíjaztatja magát, és megalapítja a Nemzeti Akarat Pártot. Ez lesz később a Nyilaskeresztes Párt Hungarista mozgalom (=Nyilas Párt). A jelük a horogkereszthez hasonlít. Bázisuk: a legszegényebb parasztok, munkások, szegény városi polgárok. A Horthy-rendszert nem fogadták el, radikálisabb rendszert akartak. A hatalom fellép ellenük, 1938-ban 3évre elítélték, és a szegedi Csillagbörtönben raboskodott együtt Rákosival. A párt tovább működik, ’39-ben indul a választásokon.

1937: kormányzói jogkör kibővítése (1933-ban Gömbös már csinált egyet az országgyűlés feloszlatásáról, ill. elnapolásáról.)

’37: Horthy kétszer visszautasított egy javaslatot. Valamint megkapta a jogot, hogy a kormányzói széket családon belül örökölhessék. Horthy jogköre közelített a királyokéhoz.

1938. márc. 05.: Győri fegyverprogram meghirdetése: 1 milliárd pengős fegyverkezés. A Trianoni szerződés nem engedte a modern fegyvernemeket, és a sorozást. Magyarország (Hitler után) nem akarta ezeket betartani, készült a revízióra, és a háborúra. Az 1 milliárd pengő hatalmas összeg volt, a lemaradás behozására azonban kevés volt. A Kis-Antantnak nem volt korlátozása, így 18 éves előnyük volt.

1938. ápr.: a kormány benyújtja a parlamentnek az ún. 1 zsidótörvényt.

1938. máj.: Horthy leváltja Darányit, mert közeledett Németországhoz, helyette miniszterelnök lett Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke, kiváló pénzügyes, angol kapcsolatai voltak, sokáig közgazdasági miniszter. A fegyverkezési programban is volt szerepe. Ő alatta fogadják el az 1. zsidótörvényt (1938. máj. 29), miszerint zsidó az, aki (1919 előtt) az izraelita egyház tagja, tehát a vallás dönt! A másik, amit magába foglalt: csökkenteni kell a zsidók arányát. 20% a max arányuk az újságírói, színészi, ügyvédi, kereskedelmi pályákon. Ezeket folyamatosan vezették be. (Ekkor a zsidók aránya Magyarországon csak 6% volt.)

A nemzetközi helyzet hatására volt szükség a törvényre. Hitler a revíziót ehhez is kötötte. A parlamentből néhányan szintén akarták a zsidók megszorítását. => Külső-belső nyomás, de Horthy és Imrédy nem akarták teljesen kizárni a zsidókat mindenből. Ettől függetlenül jogkorlátozás=> rossz. Viszont, ha nem hozzák meg, a németek megszállása miatt lehetett volna még rosszabb is a helyzet. Az egyházak is tiltakoztak (, főleg azért, hogy miért zsidók azok, akiket már megkereszteltek, csak ’19 után?).

Mentességet szerezhetett az a zsidó, aki az I. VH-ban (meghatározott) kitüntetést kapott, ill. olimpiai aranyat nyert. (Olaszországban szintén 1938-ban hoznak zsidóellenes törvényeket.) Közalkalmazottnak sem vettek fel zsidót.

Ekkor zajlik a (34.) Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus, Szt. István halálának 900. évfordulóján. Itt járt a későbbi XII. Piusz pápa, Eugenio Pacelli.

1938. márc.: Auschluss: Ausztria Németországhoz csatolása.

1938. szept. 29-30: Müncheni konferencia. Angol, francia, német, olasz résztvevőkkel. Csehország egy részét, a Szudétákat Németországnak adják, 3 millió (osztrák) némettel. Az angolok-franciák azért adták oda, hogy nehogy megint háború legyen. A cseheket nem hívták meg.

A Szudétákban voltak a csehszlovákok jó bunkerei, védelmi rendszere. Esélyük lett volna megvédeni magukat a német támadástól, de így viszont nem volt.

Cseheknél belpolitikai zavar=> Benes köztársasági elnök lemond. (Az I. VH után Benes és Maszarik hozta létre Csahszlovákiát.)

A szlovákok is nagyobb önállóságot akartak=> Cseh-Szlovákia. Egy éven belül autonómiát kap Szlovákia és Kárpátalja is (1938.10.).

Magyarország bejelenti igényét a Felvidék magyarlakta vidékeire. Tárgyalások Komáromban, Magyarország és Csehország között. Magyar oldalról: Teleki Pál, csehektől: Josep Tisso. A tárgyalások eredménytelenek, nagyhatalmi döntést kértek, Angliát, és Franciaországot nem érdekelte a dolog.

1938. nov. 02.: első bécsi döntés: német külügyis: Ribbentop, olasz külügyis: Ciano. Magyarország visszakap a Felvidékből 12000 km2-t, 1 millió lakossal. Felvidék & Kárpátalja (: 89% magyar), 60 ezer magyar marad Szlovákiában, átkerült 100 ezer szlovák. Ez volt kb. a nemzetiségi határ. Pozsony a szlovákoknál maradt. Igazságos döntés volt. A németeket nem érdekelte, hogy a területek kihez tartoznak. November elején Horthy és a honvédség diadalmasan bevonul.

Csehszlovákia 1920 óta teljesen demokratikus. Így, hogy Magyarországhoz kerültek, tekintélyuralmi rendszerhez, a lakosok érezték, hogy néhány joguk nincs meg, az árak is felmentek. Ezek miatt Imrédy miniszterelnöki széke inog.

1938 ősz: törvényjavaslat: az Országgyűlést háttérbe szorítaná, a kormánynak több jogot adna. Nagy lépés lett volna a diktatúra felé. A kormánypárt is ellenezte.

1939 tavaszára a szélsőjobbosok kiderítették, hogy dédnagyanyja áttért a zsidó hitről. (Pedig ő hozta a zsidótörvényt.) Imrédy lemond, utóda Teleki Pál (másodszor) 1939 februártól 1941 április 3-ig. Nehéz helyzet: készül a II.VH. Teleki feladata: lazítás a német-magyar-olasz kötelékben, a háború elkerülése, békés úton való revízió folytatása.

1939. máj.: II. zsidótörvény elfogadása, melyet még Imrédy nyújtott be. Ebben származás alapján dől el, hogy ki zsidó: ha egy szülő vagy 2 nagyszülő zsidó, akkor az illető zsidónak számít. Ez a Nürnbergi faji törvényekhez hasonlít. 6%-ra maximálja a színészi, orvosi, újságírói, stb. pályákon az arányukat. Nem lehetett zsidó színész-, mozi-, ill. laptulajdonos. (A vezetést névlegesen átadták egy kereszténynek, de továbbra is ők irányították.) Teleki ezzel lezártnak tekintette a Magyarországi zsidókérdést.

Az 1 bécsi döntés után Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kap. (Cseh-Szlovákia lesz.)

1939. márc.: Hitler megszállja Csehországot, amit tűr az Antant. 15.-én bevonul Hitler és hadserege. A csehszlovák hadsereg nem vállalta az ellenállást, puskalövés se volt.

Hitler már korábban megegyezett Tisso-val, hogy kikiáltja az önálló Szlovákiát. Horthynak jelzi, hogy ezt Kárpátaljával egyelőre nem teszi meg.=> Horthy visszaszerezheti Kárpátalját, bevonul márc. 15.-e körül. (12 ezer km2)

1939 nyara: a nemzetközi helyzet fokozódik, Hitler Lengyelország ellen fordul. Az angolok és a franciák szerződésben ígérték, hogy megvédik Lengyelországot. Teleki nem volt hajlandó Hitler kérésére sem részt venni a háborúban, de még csak a kassai vonalat sem átadni (vasút)(Lengyel-magyar barátság).

1939. szeptembertől 100 ezer lengyel menekül Magyarországra. Menekültügyi főbiztos: id. Antall József. Otthont, élelmet kaptak, többen továbbmentek nyugatra harcolni. Balatonbogláron volt a lengyel menekülttábor. Plébános: Varga Béla, ő is segíti őket. Lengyel gimi volt ott, az egyetlen Európában a háború alatt. ’44 tavaszáig, a német megszállásig működött. A 100 ezer lengyel közt kb. 15 ezer zsidó is volt.

Hitler terjeszkedése

Fő cél: a Versailles-i béke tönkretétele. A Saar-vidék (Németország 2. legfontosabb ásványkincs-lelőhelye) nem Németországé, 1920-tól 15 évre nemzetközi (francia-belga) ellenőrzés alatt. 1935-ben ez letelik. Népszavazás=> Németországhoz kerül vissza.

1936: a Rajna-vidék (a Rajnától keletre és nyugatra egy sávban nem lehetett katonai létesítmény – demilitarizálták). Erre nem volt határidő, Hitler 1936. márc.-ban bevonul, remilitarizálja. A német hadsereg még nem volt felkészült, az angolok-franciák mégsem támadtak.

1936: Berlin-Róma tengely. 1937-től Japán is beszállt. 1936: Anti Komintern Paktum (kommunista pártok (= kommunista internacionálé) elleni). Németország és Japán közt, csatlakoznak később: Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária. Hitler Sztálint is meghívta, hogy írja alá, és Sztálin nem adott rögtön elutasító választ.

1938. márc. 14.: Hitler osztrák barátja népszavazást ír ki Ausztria Németországhoz csatolásáról. 13.-án Hitler nagy ünneplés közben bevonul. (Auschluss)

1938. szept.: Csehszlovákia és a Szudétavidék Hitler újabb célpontja. 3 millió német élt ott. Csehszlovákia bunkerei, hadi létesítményei ott voltak, a cseh hadsereg így még erős volt.

Angol miniszterelnök: Neville Chamberlain (1937-40). 1938. szeptemberben elutazik Hitlerhez Barchstesgarden-be (Sasfészek). Megegyeznek, hogy nem lesz háború.

Konferencia Münchenben: Daladier (fr.), Hitler, Mussolini, Chamberlain. A Szudétákat Hitlernek adták, a cseheket nem hívták meg a tárgyalásra. A csehek elvesztik védelmi rendszerüket, és Benes lemond.

1939. márc. 15.: a maradék Csehországba bevonul Hitler, Németországhoz kerül. Cseh- és Morvaország protektorátus (kormányzóság) néven, Szlovákia független (, Tisso vezeti – hű Hitlerhez), Kárpátalja Magyarországé lett!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!