A Károlyi-kormány 1918. november 13-án aláírja a belgrádi egyezményt, melyben délen jelölik ki a demarkációs vonalat, az antant csapatok a Dráva-Maros vonaláig vonulhatnak.

A Központi Hatalmak országaiban a vereség hatására forradalmak döntötték meg a fennálló rendszert (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország).

 

Az I. világháborút lezáró békerendszer a versailles-i.

-         1919. január 18-án ült össze

-         a vesztesek képviselőit meg sem hívták, ezért nem kölcsönös megállapodáson alapuló szerződések, hanem diktátumok jöttek létre

-         Közös vonások:

o       minden vesztestől területeket csatoltak el

o       jóvátételt fizettek

o       hadseregük létszámát és fegyverzetét korlátozták

-         22 állam képviselői vettek részt, de beleszólása a Tizek Tanácsának volt (USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán kormányfői illetve külügyminiszterei)

-         de a határkérdésekben a Négyek Tanácsa döntött

Ø      Wilson amerikai elnök

Ø      Lloyd George angol miniszterelnök

Ø      Clemenceau francia miniszterelnök

Ø      Orlando olasz miniszterelnök

-       Clemenceau-nak döntő szava volt

-       A francia sovinizmust és revansvágyat képviselte

-       Célja:

o       Németország teljes meggyengítése, hogy többé ne fenyegesse Franciaországot

o       Az Osztrák Magyar Monarchia megsemmisítése, helyén pedig kisállamok létrehozása

o       Ezzel az volt a célja, hogy:

§         Francia iparcikkek felvevőpiacai legyenek

§         Ellensúlyozzák Németországot

§         „egészségügyi övezet” létrehozása a bolsevizmus terjedésének megállítására

-         a békerendszer olyan mértékben sértette a vesztesek nemzeti érzését, hogy új ellentéteket alakított ki és elvetette egy újabb világháború magjait

 

Magyarországgal 1920. június 4-én kötötték meg a trianoni békét, ekkor Simonyi – Semadan Sándor volt a miniszterelnök.

A békeszerződés tartalma:

-         területveszteség: a történelmi Magyarország területének 2/3-át elcsatolták 282 000 km2 à 93 000 km2 , a magyarság 1/3-a az új határokon kívülre került (3300000 fő)

o       Románia: Erdély, Partium, az Alföld keleti része, Bánát keleti része (102000km², 1,6 millió fő)

o       Csehszlovákia: Felvidék, Kárpátalja (63000km², 1,1 millió fő)

o       Szerb Horvát Szlovén Királyság: Délvidék: Bácska + Barát, Bánát nyugati része

o       Ausztria: Burgenland

-         Összegezve

Ø     Szétesett az ország gazdasági egysége,

Ø     az erdő- és folyamgazdálkodás rendszere

Ø     az összes arany-, ezüst-, réz-, sóbánya, a vas-, szén-, földgázlelőhelyek nagy része, az erdők 88%-a, a közutak, vasutak, ipari üzemek kb. fele eltűnt

 

-         katonai korlátozás:

o hadsereg maximum 35000 fő

o nem lehet légierő és nehéztüzérség

-         jóvátétel:

o később határozták meg, 200 millió aranykoronában

 

hatása:

-         nemzeti gyász

-         a két világháború között a magyar külpolitika célja a revízió ( békeszerződés felülvizsgálata)

-         mivel a volt győztesek ezt nem támogatták, ezért Magyarország Németország oldalán sodródott a II. világháborúba

 

A konszolidáció időszaka gr. Teleki Pál és gr. Bethlen István miniszterelnöksége idején jött el. Teleki Pál 1920-ban júliusától 1921 áprilisáig volt miniszterelnök

 

1920-as évek tevékenységei:

-         feloszlatják a különítményeket

-         Nagyatádi-féle földreform

o  Célja: földnélküliek, törpebirtokosok földhöz juttatása

o  Eredménye: 260.000 házhelyet kiosztottak, a családtagokkal együtt 2 millióan jutottak földhöz

o  Hiányossága: a megművelhető földterületnek csak 8,5%-át osztották ki

§         A feudális eredetű nagybirtok rendszer változatlan maradt

 

A kiosztott földek többsége törpebirtok, a világgazdasági válság idején tönkrementek.

 

1921-es évek tevékenységei:

-         1921. évi III. törvénycikk a „felforgatás” ellen

o  törvény értelmében bűncselekmény, ha egy társadalmi osztály kizárólagos uralmát akarják megteremteni

o  törvény alapján betiltották a kommunista pártot

o  ’30-as években a szélsőjobb oldal visszaszorítására alkalmazták sikeresen

-         1921. márciusában IV. Károly első visszatérési kísérlete

-         a kisantant mozgósít így távoznia kell

-         mivel Teleki nem foglalt egyértelműen állást, le kellett mondania (legitimista)

 

Bethlen István 1921 áprilisától 1931 áprilisáig volt a miniszterelnök

-         1921 október: „2. királypuccs”: budaörsi csata – IV. Károly vereséget szenved à elhagyja Magyarországot

-         1921 november: a Nemzetgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását

Ø     1921 Bethlen-Peyer megegyezés (Peyer a szociáldemokrata párt vezetője)

o  a szocdemokrata párt és lapja, a Népszava szabadon működhetett

o  korlátozások:

§         gyűlések helyét és idejét bejelenti

§         nem szervezkedik közalkalmazottak, postások és vasutasok között

§         nem szervez politikai sztrájkot

§         támogatja a kormány külpolitikáját és területi revíziót

 

Külpolitikája:

-         a ’20as évek elején a kisantant gyűrűjében teljes elszigeteltség

-         1922. belépünk a Népszövetségbe

-         1927. barátsági szerződések Olaszországgal, majd Ausztriával, Lengyelországgal, Törökországgal, Bulgáriával

               à a ’20-as évek végére megszűnt az elszigeteltség

 

Nagyon fontos előrehaladás volt Bethlen idején a gazdasági stabilizáció:

-         trianon széttörte az ország gazdasági egységét à a nyersanyagok és energiahordozók az új határokon kívülre kerültek

-         így az ipari üzemek kihasználatlanul álltak

-         a mezőgazdasági terményeknek nem volt felvevő piaca

-         ezek mind a háborús pusztítás, és a román megszállás következményei

 

1)      kezdetben a kormány tudatosan gerjesztette az inflációt, hogy mindenki megszabaduljon adósságágtól àez átmeneti fellendülést hozott. De az infláció csak nagyon inflációt vont maga után , és mivel az árak gyorsabban nőttek, mint a bérek à társadalmi feszültségek alakultak ki à újabb cél: megállítani az inflációt

 

2)      1924-ben népszövetségi kölcsönt vettünk fel à 1924-29: gazdasági fellendülés

                                                                                  1927: pengő à stabil pénz

minden ágazatban fellendülés:

a)      ipar- több, mint 70%-os növekedés

     textilipar – a termelés a háromszorosára nőtt

     Csepel – gépjármű

     Ganz – villanymozdony (dízelmozdony)

     Pét – vegyipar

     Konzervipar (Globus)

b)      Mezőgazdaság

     gépesítés

     fajtaváltás

c)      infrastruktúra

     rádiózás

     falvakba bevezetik a villanyáramot

     budapesti telefonközpontot automatizálják

     fejlesztik a vasúthálózatot

     kialakul a belkereskedelmi üzlethálózat

 

 

Emelkedik az életszínvonal, csökkenek a társadalmi feszültségek, a rendszer stabilizálódik

 

3)      1928. OTI -  Országos Társadalombiztosítási Intézet

a)beteg- és balesetbiztosítás az ipari munkásoknak à majd 1938-től a mezőgazdasági dolgozóknak is

 

4)      kultúrpolitika

a)a költségvetés 10%-át erre fordították

b)      1922-1931 gr. Klebelsberg Kuno vallás-, és közoktatásügyi miniszter

 

o       5000 népiskolai tanterem épült à visszaszorult az analfabétizmus

 

c)fejlesztették a debreceni egyetemet

d)     kolozsvári egyetem à Szegedre kerül

e)pozsonyi egyetem à Pécsre kerül

f)    támogatták a kutatást

g)      Collegium Hungaricum hálózat épült ki Európa szerte 

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!