Mátyás halála után véget ért a középkori magyar állam virágzása. Mátyás reformjaihoz az ország még nem volt elég fejlett. A társadalom minden rétege a mátyási rendszer enyhülését várta. Az emiatti anarchiának nagy szerepe volt a középkori Magyarország későbbi (1526-os) bukásában.

I. Trónutódlás kérdése

- kijelölt utód: Corvin János (Mátyás fia)

- más trónkövetelők: Habsburg Miksa, Jagellók

- az ország kívánságai a király személyével kapcsolatban:

- más országa is legyen (képes legyen a törökökkel harcolni)

- ne legyen erélyes

II. (Jagelló) Ulászlót 1490-ben (Rákos mezején) királlyá választják.

Ok: erélytelen, de cseh király és a lengyel trón várományosa (végül azonban János Albert lesz a lengyel király)

A nemesség feltételei:

- a nemesség beleegyezése nélkül nem vezet be újítást

- eltörli az 1 Ft-os adót

- csak a rendekkel együtt kormányoz

II. Bárók megerősödése, rendi anarchia

- a bárók hatalma megerősödik, az uralkodónak nincs valóságos befolyása. Az állami bevételek 60-80 %-kal csökkentek, a bányák, vámok jövedelmét a bárók szerezték meg

- az uralkodó elszegényedett

Þ fekete sereget nem tudta élelmezni Þ elkezdtek rabolni Þ szétverték őket

a zsoldossereg helyére a régi banderiális rendszer került, amit a bárók irányítottak

Þ sokszor városokat, főispánságokat kellett elzálogosítani

- a bárók adóbehajtási joggal rendelkeznek

III. Köznemesek válasza

- köznemesek helyzete romlik, familiáris viszonyban vannak a bárókkal

- a köznemesek az ogy-eken próbáltak változtatni helyzetükön

1505. rákosi országgyűlés: ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani.

IV. Kettős házassági szerződés

1506. Ulászlónak fiúgyermeke születik. Helyzetét javítandó kettős házassági szerződést köt a Habsburgokkal:

- lánya (Anna) nőül megy H. Miksa fiúunokájához  (Ferdinándhoz), fia (Lajos) elveszi a császár leányunokáját (Máriát)

- a szerződést 1515-ben Bécsben megerősítették (ekkor került sor a házasságokra)

- ez az egyezség alapozta meg Ferdinánd trónigényét

- Magyarország és a Habsburgok között egyre szorosabb lett a kapcsolat

V. Parasztság és mezővárosok helyzetének romlása

A köznemesség (mivel a bárókat nem tudta visszaszorítani) a paraszti árutermelés és a mezővárosok ellen lépett fel. A gyenge királyi hatalom nem tudta ezeket a rétegeket a nemességtől megvédeni.

- szabad költözés akadályozása (ez a köznemességnek jó) 1504-től nemesi táblabírák döntenek erről

- jobbágyterhek növelése, parasztok vadászatának tiltása

- mezővárosok kiváltságainak megnyirbálása (nehogy elcsábítsák a jobbágyokat) pl.: ismét személyenként kell a kilencedet fizetniük

- magas belső vámok (ugyanakkor a nemesek és egyháziak vámmentesek)

VI. Az intézkedések következményei

- zselléresedés, éhínség, pestisjárvány

- városokban munkabeszüntetések

- hadsereg gyenge (ld. fekete sereg szétverése), pedig éppen most kellene erős (török ellen)

- a szociális helyzet romlása növeli a kül. falusi papok, külföldről hazajött deákok, stb. kritikájának hatását (szerintük a “török Isten büntetése” a vezetők bűnei miatt). Ráadásul a parasztságnak már van egy öntudatos, polgárosuló rétege, vannak falusi, mezővárosi iskolák, ezek a rétegek a parasztság élére állhatnak. Þ csak egy szikra kellett, hogy kitörjön a felkelés

VII. A Dózsa-féle parasztháború

- X. (Medici) Leó újonnan megválasztott pápa 1514 ápr.-ban keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és vezetését Bakócz Tamás esztergomi érsekre (egykori riválisára) bízta. A sereg vezére Székely Dózsa György nándorfehérvári vitéz lett, és hamarosan 40 ezer ember jött a táborba. A nemesség a nyári munkák közeledte miatt nem akarta elengedni a jobbágyokat.

- Kezdetben a török ellen fogtak fegyvert, amikor azonban május derekán megjelentek köztük a lázító emberek és Bakócz betiltotta a hadjáratot, az urak ellen fordultak.

- Először Apátfalvánál csaptak össze (itt a nemesek nyertek), de éjszaka lecsaptak a győztesekre Nagylaknál és Csáky Miklós csanádi püspököt karóba húzták Þ ez a parasztháború kitörése! Utána több várat elfoglaltak (Arad stb.) a felkelők, majd Temesvár felé vonulnak. Már majdnem elfoglalják, amikor Szapolyai János erdélyi vajda csapatai meglepik őket. Július végére teljesen legyőzik a felkelőket.

- Dózsát, Lőrinc papot és más vezetőket brutálisan kivégezték.

VIII. Parasztháború értékelése

- beleillik a XV-XVI. sz.-i parasztfelkelések sorába, az eur. parasztfelkelések keleti láncszeme (Anglia: Watt Tyler stb.)

- legnagyobb hévvel a jobbágyság feltörekvő rétegei körében tombolt

IX. Parasztháború következményei

- nagy anyagi és vérveszteségek (ezért a megtorlásnál csak a főbűnösöket végzik ki, mert kell a paraszti munka). A veszteségeket felerősíti a gazdasági dekonjunktúra is.

- jogi következmények: (1514. okt. országgyűlésen születtek) – bosszú célja: a jobbágyság kedvét elvenni a lázadástól. Ezek már benne vannak a jogszokásokat összegyűjtő Werbőczy-féle Hármaskönyvben (Tripartitum) is, amit 1517-ben adtak ki és hosszú időre a nemesi jogok alaptörvénye lett

- fegyverviseléstől való eltiltás

- terhek növelése (1 nap robot/hét, 1 Ft adó)

- csak nemesnek lehet földje

- röghöz kötés (szabad költözés joga = 0)

- ez egy öntudatosuló, polgárosuló réteget is érint

- a szabad munkaerő kialakulását gátolja Þ a paraszti árutermelés, polgárság fejlődése lelassul Þ feud. megmerevedése

- ezt az állapotot nevezzük második jobbágyságnak

- tehát az ország a parasztháború után nem reformálódott, hanem megmerevedett, továbbra is rosszul kormányzott ország maradt, aminek egyre kevésbé van lehetősége a török megállítására.

X. Politikai helyzet a parasztháború és Mohács között

- 1516. meghal Ulászló, utóda fia, II. Lajos (1516-26.). 1521. után II.Lajos hitvese (Mária) megpróbálja megerősíteni a központi hatalmat, de nem sikerül

- közben 1520-ban meghal Szelim szultán (Töröko.), helyére I. Szulejmán lép. Ő békét kínál, de a rendek elbizakodottak Þ elutasítják a békét Þ török támadás Þ elesik Nándorfehérvár, Zimony, Szabács Þ nyitva áll az út befele (de szerencsére nem megy tovább, így 5 évvel később tört. a katasztrófa)

- Magyarország a török ellen csak önmagára számíthat, mert:

- a Jagellók a Habsburgokkal voltak rokonságban (ld. kettős házassági szerz.), de 1526. május cognaci lige (Velence, pápa, Fo., Anglia szöv.-e a Habsburgok ellen), tehát a H.-ok nem segíthettek, lekötötték az erőiket

- ráadásul a fr. király még bíztatja is újabb támadásra a szultánt Bécs (és így Mo.) ellen

-1526 eleje törökök átkelnek a Száván

II. Lajos általános felkelést hirdet aug. elején, a jobbágyokat is fel akarják fegyverezni, (dilemma a Dózsa-felkelés miatt). A nemesek csak lassan szállingóznak, végül 25 ezer ember jön össze.

1526. aug. 29. Mohács, a magyarok támadnak (nem várják be Szapolyai György segítő hadait), de hamar eldől a küzdelem. 15 ezer ember (II. Lajos, Tomori Pál fővezér is) ott marad a csatatéren vagy mocsárba fullad

- ezután bevonulnak Budára, Dunántúlon, Alföldön végig pusztít, majd ősszel kivonul (de a déli végeken helyőrséget hagy)

XI. Mohács következményei

- továbbra is széthúzás jellemezte az országot: kettős kir. választás: Szapolyai János

I. Ferdinánd

Az ország a két kir. közötti harccal volt elfoglalva, így végképp nem maradt ereje a török elleni védekezésre.

1529. kétfelé szakad az ország.

1541. török támadás, Buda elfogl., három részre szakadó ország:

1. hódoltság

2. Erdély, Tiszántúl (török hűbéres, Izabella – János felesége – irányít)

3. Felvidék, Ny.Dunántúl, Horvátország- Habsburgok

Ezzel a középkori magyar állam elbukott, az ország sok időre két nagyhatalom állandő marakodásának színterévé vált.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!