Mutassa be, hogyan, milyen céllal formálták át a Párizs környéki békék Európa politikai térképét!
Békejavaslatok:
- a szovjet kormány békedekrétuma
- Wilson 14 pontja
A békekonferenciát 1919. január 18-án Versailles-ban nyitották meg
- 27 állam vett részt a tárgyalásokon – a veszteseket nem hívták meg.
- Az államokat 70 hivatalos delegátus, körülbelül ezer szakértő képviselte.
- Vezető szerepet játszott a „tízek tanácsa" (az 5 nagyhatalom: az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán 2-2 képviselője).
- Meghatározó személyiségek:
- Clemenceau francia miniszterelnök
- Lloyd George brit miniszterelnök
- Wilson, az USA elnöke
- Orlando olasz miniszterelnök
A nagyhatalmak céljai
- Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését.
- Franciaország: Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése.
- Olaszország: területeket akart a Monarchiától
- az Adriai-tengert „beltengerré" kívánta tenni.
- USA: Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területeken volt érdekelt.
Németország – Versailles, 1919. június 28.
- Elzász-Lotaringia Franciaországé lett.
- A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték.
- A Rajna-vidék bal partját teljesen, jobb partját 50 km-es sávban demilitarizálták.
- Danzig (Gdansk) szabad város lett.
- A hadsereget 100 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást.
- Át kellett adni a német hadiflottát.
- Hadisarcot kellett fizetniük a németeknek (1921-ben a jóvátétel összegét 132 millió aranymárkában szabták meg).
- Elvesztette minden gyarmatát
Ausztria – Saint Germain, 1919. szeptember 10.
- Megszűnt a Habsburg-monarchia.
- Trieszt, Isztria, Dél Tirol elvesztése.
- Katonai korlátozások (hadsereg, fegyverkészlet maximálása).
- Németországgal való egyesülés (Anschluss) tilalma.
Magyarország – Trianon, 1920. június 4.
- békedelegáció vezetője: Apponyi Albert (Bethlen István, Teleki Pál)
- Magyarország területének és lakosságának 2/3-át elveszti
- Felvidék, Kárpátalja – Csehszlovákia
- Partium, Erdély, Bánát egy része – Románia
- D-vidék – Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
- határon túlra több mint 3 millió magyar kerül
- a hadsereget 35 ezer főben maximalizálták
Törökország – Sévres, 1920. augusztus 10.
- területének 3/4-ét elveszti
- a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezték
„Orosz kérdés"
- Wilson 6. pontja értelmében „minden nemzet maga dönt politikai fejlődéséről".
- A bolsevik Oroszországot nem fogadták el győztes hatalomnak, a szovjet vezetést nem tekintették legitim, demokratikus kormánynak, így nem hívták meg a béketárgyalásokra. A belső erőviszonyok tisztázódására vártak a nagyhatalmak.
Új államok
- Lengyelország ismét egységes, szabad állam lett, jelentős területeket kapott a Német Császárságtól, megkapta továbbá Galícia, Bukovina egyes területeit, egyes orosz birodalmi területeket.
- Csehszlovákia: Csehország és Szlovákia politikai egysége. Megkapta a Felvidéket, a Szudéta-vidéket és Kárpátalját.
- Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – 1929-től Jugoszlávia.
- Románia: bővült Erdéllyel + a Partiummal + bánáti + kelet-alföldi területekkel, továbbá Besszarábia, Bukovina, Dél-Dobrudzsa területeivel.
Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!
Facebook Megosztás |
Nyomtatás
|
PDF letöltésEzek a tételek is érdekelhetnek:




(+2 pont, 2 értékelésből)
