Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Reformáció és katolikus megújulás

v    Alapfogalmak

  • reformáció: a katolikus egyház megjavítására, megújítására irányuló mozgalom, amely a 16. században vette kezdetét. Legfontosabb irányzatai – az evangélikus, a református, az anglikán, az antitrinitárius és az anabaptista – a Bibliához való visszatérést, a nemzeti nyelvű igehirdetést, a két szín alatti áldozást követelték.
  • ellenreformáció: rekatolizáció, melyet a pápa a jezsuita rend segítségével kezdett a római katolikus egyház belső megújítására és a reformáció terjedésének megakadályozására. Ugyanilyen értelemben, illetve a folyamat reformjellegét hangsúlyozva használják a ’katolikus megújulás’ kifejezést is. Az ellenreformáció folyamán iskolákat, nyomdákat alapítottak; üldözték a protestáns prédikátorokat.

v    A reformáció

  • Előzmények, okok:
    • időben:
      • 13. század: a „diadalmas egyház” – az egyház hatalmának (egyházi, világi) fénykora
      • 14-15. század: az egyház átalakulása – elvilágiasodás

¨      pl.: pénzhajhászat, hadakozó reneszánsz pápák

  • 16. század: fellépés az egyház megtisztításáért – reformáció
  • Az egyháznak már a 16. század előtt is volt jelentős bírálata = eretnekek
    • eretnek: az egyházi zsinat által elfogadott tanokat bíráló vagy tagadó személy.
    • ókor: ariánusok
    • középkor: albigensek, valdensek, bogumilok stb.

¨      albigensek:

  • 12-13. sz.-i eretnekmozgalom
  • a katharok dél-fro.-i elnevezése
  • Albi városáról kapták a nevüket
  • a világi hatalommal rendelkező vagyonos katolikus egyház elítélése
  • 13. sz. eleje: az észak-fr. lovagok keresztes hadjárat keretében kirabolták és kiirtották őket (ez a hadjárat tette lehetővé, hogy Dél-Fro.-t véglegesen a Fr. Királysághoz csatolják)

¨      valdensek:

  • 12-14. sz.-i eretnekmozgalom
  • Nyugat-és Közép-Európa
  • vezetőjük: Pierre Valdes lyoni vándorprédikátor
  • megtagadták a gazdag és a világi ügyekbe beleszóló egyházat, a pápa különleges hatalmát

¨      bogumilok:

  • 10-11. századi balkáni népi eretnekmozgalom
  • a bolgárok között, majd Szerbiában, és még inkább Boszniában terjedt
  • hatással volt a nyugati eretnekmozgalmakra
  • a világot a jó és a rossz küzdelmeként fogták fel
    • a hivatalos egyházat, az államot, a gazdagságot a sátán művének tekintették, így tagadták

¨      1381: Wyclif:

  • tagadta a pápaság vezető szerepét az egyházon belül
  • tagadta az egyház világi hatalmát és gazdagságát
  • a királyokat tekintette Krisztus földi helytartóinak
  • szorgalmazta az anyanyelvű igehirdetést
    • bele is kezdett a Biblia angol nyelvre fordításába
    • az egyház szerinte nem közvetíthet Isten és az ember között

¨      1415: Husz János elégetése

  • huszita tanok:
    • visszatérés a Szentíráshoz
    • elítélte az egyház világi befolyását, a pápa különleges hatalmát, gazdagságát, a szerzetesrendeket
    • a klerikusok szerepét csökkenteni, a világiakét növelni kívánták
    • anyanyelvi igehirdetés
    • két szín alatti áldozás a világiaknak is

¨      1498: Savonarola domonkos szerzetes megégetése

  • Firenzében a Mediciek fénykora után megjelenő őrült szerzetes
  • látja a társadalmi különbségeket (gazdagság <=> szegénység)
  • fellép a pápai udvar fényűzése, kicsapongó életmódja ellen pusztítás: retrográd, de a katolicizmuson belüli harcot hirdetett
    • pl. pusztítja a műalkotásokat
    • végletes aszkézist követel
  • Kibontakozása – elválaszthatatlan összekapcsolódás a kor háborúival:
    • középkori világszemlélet: mindent áthat a vallás
      • a kor háborúinak indítékaiban nehéz elválasztani egymástól az egyház megújítására és a hatalom kiterjesztésére vonatkozó törekvéseket
      • Lutheranizmus – fejedelmi reformáció
        • 1517. október 31.: Luther Márton fellépése

¨      a hagyomány szerint kifüggeszti 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára

¨      oka: Luther felháborodása az egyház elvilágiasodottsága miatt:

  • búcsúcédulák árusítása
    • X. Leó pápa ebből akarja fedezni a római Szent Péter-székesegyház építési költségeinek egy részt
    • a német egyházfők ebből akarták visszafizetni a méltóságuk megvásárlására felvett hiteleket
    • búcsúcédula: a tisztítótűz pénzen való megváltása
    • reneszánsz pápák => világias életmód => elégedetlenség
      • erről Luther római útján meggyőződhetett

¨      1521: wormsi birodalmi gyűlés

  • V. Károly meghallgatja a pápa által már kiátkozott Luthert, de ő is veszélyesnek nyilvánítja az új tanokat, és eretneknek nevezi Luthert
  • utána: Bölcs Frigyes szász választófejedelem ad menedéket Luthernek Wartburg várában
    • itt: Luther németre fordítja az Újszövetséget
    • röpiratok az egyházi hierarchia, a szerzetesség, a papi nőtlenség és a gyónás katolikus értelmezése és gyakorlata ellen

¨      1529: speyeri birodalmi gyűlés

  • Luther hívei megmaradhatnak hitükön, de nem terjeszthetik azt
  • a lutheránusok tiltakoznak / protestálnak a döntés ellen, innen kapják a protestáns nevet

¨      1530: augsburgi / ágostai hitvallás

  • Luther tanítványa, Philipp Melanchton az augsburgi birodalmi gyűlés elé terjeszti az új vallás alapelveit
  • a katolikus és protestáns tanok közös gyökerének hangsúlyozása
  • kompromisszumkészség:
    • fellépés a gyónás, a szerzetesi fogadalom, a böjt és a püspökök bíráskodása ellen
    • nem tért ki a hit által való „egyedüli” üdvözülés, a szentek tisztelete, a tisztítótűz, a pápai primátus, az egyházi hierarchia és a búcsú kérdésére
    • De: a császár nem engedett! => a protestáns fejedelmek létrehozzák a schmalkaldeni szövetséget
      • céljuk:
        • az egyházi birtokok elfoglalása
        • a kolostorok megszüntetése

¨      1546-1555: németországi vallásháború

  • a schmalkaldeni szövetség fejedelmei és a császár között
  • I. Ferenc fr. király ebben hatalmi okok miatt a császár oldalára állt
  • 1555: augsburgi vallásbéke:
    • a fejedelmek szabadon választhattak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett őket („cuius regio, eius religio” ~ Akié a föld, azé a vallás.”)
    • ez csak a Német-római Birodalom területére, és csak az evangélikus vallás elfogadására vonatkozott
    • az evangélikusok megtarthatták a már megszerzett földeket, de a további szekularizációt megtiltották
    • ezzel V. Károly politikailag amúgy is megosztott birodalma vallásilag is megosztottá vált
    • antitrinitarianizmus – paraszti; kisnemesi-lovagi:

mind a paraszti tömegek, mind a lovagok és a kisnemesek saját vágyaikat olvasták ki belőle

¨      Zwickauban kialakult irányzat

¨      vezetőjük: Münzer Tamás

¨      a reformáció legszélsőségesebb irányzata

  • nemcsak a katolikusok, de a lutheránusok is üldözték őket
  • 1524-1526: német parasztháború

¨      területileg és céljait tekintve is széttagolt mozgalom

  • 1524: svábföldi mozgalom
  • 1525: frankföldi mozgalom
  • thüringiai mozgalom: Münzer vezette őket
  • Mühlhausen: a javak közös birtoklását és munkakötelezettséget vezettek be

¨      a fejedelmek és az egységesen fellépő leverték, tovább erősítve befolyásukat

  • kisnemesek + lovagok: harc a „nemesi demokráciáért”
    • vezetőik: Franz von Schickingen, Ulrich von Hütten
    • kálvinizmus – polgári:
      • svájci reformáció1:

¨      1523: Ulrich Zwingli zürichi (Svájc) lelkész összefoglalja tanításait

  • fellépés az egyházi hierarchia, a szentmise és a cölibátus ellen
  • nemzeti nyelvű igehirdetés
  • két szín alatti áldozás
  • szekularizáció
  • vitás kérdésekben a forrás a Biblia
  • egyszerű és demokratikus egyházszervezetet akart létrehozni
  • Isten a világ abszolút ura, vagyis jó és a rossz egyaránt az ő akaratától függ

¨      1529: Zwingli találkozik Lutherrel, és hosszas viták után 15 pontban egyeztetik nézeteiket

¨      1531: Zwingli és hívei a katolikus kantonokat megtámadva fegyverrel is tanaik terjesztésébe kezdenek, de Zwingli elesik a harcokban

¨      Zwingli halála után hívei megegyeznek a reformáció másik svájci képviselőjével, hogy egységesen léphessenek fel a katolikusokkal szemben

  • svájci reformáció2:

¨      Kálvin János (1509-1564)

  • a reformátorok második nemzedékéhez tartozik
  • jogot tanult Fro.-ban, de el kellett hagynia hazáját
  • egy egyházat megújítani akaró szervezkedés miatt Svájcba menekült

¨      1536: Kálvin János: Institutio

  • ~ A keresztény vallás tanítása
  • Kálvin önálló elképzeléseinek foglalata a kereszténységről

¨      1541: Kálvin Genf prédikátora lesz

  • kálvinista Rómává tesz a várost
    • szigorúan meghatározta és felügyelte a polgárok életét
    • később teológiai akadémiát is alapít itt
    • antitrinitarianizmus:
      • legjelentősebb képviselőjük: Szervét Mihály (spanyol orvos)

¨      az inkvizíció elől Genfbe menekül, de a további újításoktól megrettenő kálvinisták máglyára küldik

¨      tragédiája mutatja, hogy az újító gondolatoknak, ha egyházzá szerveződnek, meg kell magukat védeni a régi és a születő új tanokkal szemben is

  • üldözik őket => Lengyelországban és Mo.-n találnak menedéket

¨      az Erdély területén élő Szentháromság-tagadók mérsékelt irányzatából szerveződött meg az unitárius egyház

  • Irányzatok, tanok:
    • a protestáns vallás közös vonásai:
      • hit az egyedüli istenben
      • hit az egyedüli Írásban

¨      a Szentírást emberek írták, de a Szentlélek sugalmazta

  • tekintélye nem a szavakban van, hanem az üzenetében
  • kritikusan kell olvasni, és ez nem a papok monopóliuma
  • üdvösség egyedül isten kegyelme által
  • lutheránus / evangélikus:
    • Isten hatalma korlátlan
    • az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által nyerheti el a megigazulást, azaz bűnei bocsánatát
    • az üdvösség egyetlen útja a hit
    • a pápa egyházon belüli hatalmának megkérdőjelezése

¨      pl. a pápa nem tévedhetetlen

  • nincs szükség költséges egyházi szertartásokra, egyházi adókra, sőt, még egyházi vagyonra sem

¨      a szekularizáció / az egyházi birtokok világi kézbe adásának támogatása

  • a szenteknek nincs közbenjáró szerepük, nem kell őket katolikus módon tisztelni
  • a szerzetesség intézményének elvetése
  • két szín alatti áldozás
  • anyanyelvű igehirdetés
  • az igehirdetésben a főszerep a Bibliát magyarázó prédikációé
  • a hit és az egyházi gyakorlat ellentmondásaiban csak a Szentírás alapján lehet igazságot tenni
  • a katolikus hét szentségből (keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt hagytak meg (keresztség, úrvacsora), mert szerintük az egyetlen igaz forrásnak tekintett Bibliában csak ez a kettő szerepel
  • a gyülekezethez, közösséghez tartozás érzésének erősítése
  • református / kálvinista:
    • tanainak foglalata: Kálvin János: Institutio / A keresztény vallás tanítása, 1536.
    • elfogadja Luther tanításait
    • Isten hatalma végtelen
    • predestináció / eleve elrendeltetés:

¨      az emberek sorsát a Mindenható „eleve elrendelte”, sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvözülés vagy a kárhozatú

¨      de: ez nem jelent passzivitást: az esetleges kiválasztott helyzethez méltó módon kell élni

  • kálvinista munkaerkölcs: a polgári erények megbecsülése és követendővé tétele
  • „saját utad minél tökéletesebben járd végig”
  • a vagyont nem az élet élvezetére kell fordítani, hanem a közösség és az egyén javára újra befektetni
  • nincs szükség egyházi hierarchiára
  • köztársasági egyházszervezet

¨      a városi önkormányzati szervezet mintájára épül fel

¨      a közösség irányításában egyháziak (prédikátorok / papok) és világiak (presbiterek) is részt vesznek

¨      az egyes közösségek csak lazán kötődnek egymáshoz

  • Isten szemében minden életút egyformán kedves
  • a pompa elutasítása
  • tiltja az uzsorát, de elfogadja a tisztes kamatra történő kölcsönzést
  • az uralkodók hatalma Istentől származik, de ha ők visszaélnek a hatalommal, a nép soraiból választott vezetők szembeszállhatnak velük

¨      zsarnokölési tan – de elveti az anarchiát

  • istentisztelet: ima, közös éneklés, prédikáció

¨      központi szerep: a megbánás tanítása

  • anabaptizmus:
    • / újrakeresztelők irányzata
    • az államhatalom megszüntetése
    • vagyonközösség
    • az ember csak felnőtt fejjel dönthet világnézetéről, csak ekkor lehet megkeresztelni
    • a gazdaság támadása; követendő minta: krisztusi szegénység
    • Isten birodalmát a földön kell megvalósítani
    • antitrinitáriusok / Szentháromság-tagadók:
      • tagadták a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését
      • Jézus Isten fia volt, de végleg emberré lett, és kereszthalála az emberi áldozatvállalás példája
      • a kálvinistákéhoz hasonló demokratikus elvek
      • a predesztináció tagadása
  • Térhódítása:
    • lutheránusok: északi német területek, Skandinávia; osztrák tartományok, Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Csehország
    • kálvinisták: Svájc, Franciaország, Németalföld, Skócia, Anglia, Magyarország, Lengyelország, Csehország
    • anabaptisták: német területek
    • antitrinitáriusok: Lengyelország, Erdély
  • Kulturális hozadékok:
    • alapvető céllá válik a reformáció hittételeinek terjesztése!
    • eszközei:
      • nyomtatás:

¨      anyanyelvű Bibliák, a hitviták röpiratai, nyomtatott kották (a reformátorok által fontosnak tartott közös énekléshez)

¨      oktatás

  • oka:
    • tömeges igény volt képzett lelkipásztorokra, hitvitázókra
    • az emberek széles rétegeihez el akarták juttatni a Biblia tanításait
    • alapvetően fontos az iskoláztatás az elemi szinttől az egyetemekig
    • eredménye: fejlesztő hatás a művelődésre, különösen az anyanyelvű kultúrára!

v    Az ellenreformáció / katolikus megújulás

  • különbség a két elnevezés között:
    • ellenreformáció: protestáns elnevezés
    • megújulás: katolikus elnevezés
  • Okai:
    • a katolikus egyház már egy évszázada ellenállt a reformoknak
    • a katolikus vallás következetes hívei (a délnémet, itáliai, spanyol és fr. területek lakói) magukénak érezték a reformáció által támadott egyházat, ezért mozgalmat indítottak egyházuk megtisztítására
  • Kibontakozása:
    • a következetesen katolikus területek lakói mozgalmat indítanak egyházuk megtisztítására
    • Róma támogatja az új mozgalmat.
      • III. Pál (1534-1549; az utolsó reneszánsz és az első ellenreformációs pápa) lépései:

¨      felhasználta világi hatalmát, a pápai diplomáciai hálózatot és vagyont a katolicizmus megmentéséért

¨      1540: jóváhagyta a Loyolai (Szent) Ignác által alapított jezsuita rend működését

  • jezsuita rend:
    • célja: a „lelkeknek a keresztény életben és a keresztény tanításban való előmenetele, a hit terjesztése”
    • szervezete:
      • katonai rend szerint épült fel
      • élén: generális
      • tagjaitól fegyelmet és tökéletes engedelmességet követelt
      • eszközeik, ellátott feladatköreik – az elpártoltak visszatérítése a katolikus hitre minden lehetséges eszközzel
        • a pápaság diplomatái
        • a királyok és fejedelmek gyóntatói

¨      a fentiek révén befolyásolni tudták a korszak politikai életét

  • misszionáriusok
  • eretneküldözés
  • képzett hitvitázók
  • felismerve az oktatás fontosságát, magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre

¨      1542: a Pápai Államban újra felállítják az inkvizíciót

  • új neve: Szent Hivatal
  • célja: az új tanok terjedésének gátolása
  • a katolikus területeken működött

¨      1545-1563: tridenti zsinat

  • zsinat: a legjelentősebb egyházi fórum
  • célja: tanácskozás a szükségessé vált reformokról
  • eredménye:
    • a katolikus egyház megújítása és alkalmassá tétele a reformáció elleni harcra
      • a reformáció által vitatott hittételek pontos megfogalmazása és részletes kifejtése
      • azon sérelmek orvoslása, melyeket az alapvető katolikus hittételek torzulása nélkül meg lehetett tenni
      • intézkedések:

¨      a búcsúcédulák árusításának megtiltása

¨      az egyházi méltóságok halmozásának megtiltása

¨      a papság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása,

– főpapok:

– tartózkodjanak egyházmegyéjükben, és ne a pápai       udvarban

– ügyeljenek az egyházmegye hitéletére

– ügyeljenek a papság erkölcseire és kötelességeinek      teljesítésére

¨      a papság iskolázottságának növelése érdekében: papnevelő intézetek / szemináriumok felállítása

¨      a világias életmód visszaszorítása

¨      a hit terjesztéséért: nyomdák alapítása – a könyvnyomtatás felhasználása

¨      a katolikus liturgia változásai:

– látványosabb, ünnepélyesebb

– népszerűek lettek a zarándoklatok, búcsújárások

– általánossá váltak a körmenetek és a színpadias megoldások az egyházi ünnepeken

  • amin nem változtattak:

¨      dogmák

¨      a katolikus egyház államok fölé nyúló szervezet

¨      a pápa egyházfősége

¨      a szerzetesség intézménye

¨      Szent Háromság

¨      szentségek

¨      a szentek tisztelete

  • IV. Pál:

¨      1559: az Index összeállíttatása

  • Index: a tiltott könyvek jegyzéke
  • célja: ezzel akarták a károsnak ítélt irodalmat távol tartani a hívektől
  • sok tudományos tételt megfogalmazó mű is Indexre került
    • pl.:
      • 1543: Kopernikusz: Az égi pályák körforgásáról

¨      heliocentrikus világkép

  • 1632: Galileo Galilei: Párbeszéd két világrendszerről

¨      kísérleteivel kétségessé tette a skolasztikus fizika alapjait, és helyesnek nyilvánította Kopernikusz világképét

¨      az inkvizíció tanításai visszavonására kényszerítette

  • de: az új természettudományos tételek elutasítása mindegyik felekezetre jellemző volt
  • Eredmény:
    • a reformáció terjedésének megállása
    • azokban az országokban, ahol az ellenreformáció összekapcsolódott a politikai küzdelmekkel, a katolicizmus visszanyerte korábbi tekintélyét
      • ilyen országok: Franciaország, Csehország, Ausztria, részben Magyarország
  • Kulturális hozadékok:
    • barokk:
      • a katolicizmus megújulásával született új korstílus
      • a 16. században kezd kibontakozni, majd a 17. században válik uralkodó korstílussá
      • kibontakozásának okai:

¨      a 16. század eseményei a reneszánsz embert és művészt a hit felé fordították

¨      a katolikus egyház a művészeteket a hit erősítésére és ösztönzésére szolgáló eszköznek látta

  • ösztönözte az érzékekre, érzelmekre ható műalkotások létrejöttét
  • támogatás ebben: hatalmukban megerősödő katolikus fejedelmek és főurak
  • stílusjegyei:

¨      érzelmi túlfűtöttség

¨      mozgalmasság

¨      változatosság

¨      az ember értelméhez és érzelmeihez szólás egyszerre

¨      megfelelő keret a színpadiassá váló liturgiához

  • pl.: Il Gesú – a jezsuiták római temploma
  • van fejedelmi oldala is: az Isten által helyeselt földi hierarchizáltságot is kifejezte
  • manierizmus
    • a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti stílus
    • oktatás
    • könyvnyomtatás

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» IV. Béla és a tatárjárás   » A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után   

Nem hasznosHasznos (+8 pont, 14 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor