Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége

Beküldő: adminszamalk
Történelem tételek

Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége

A reformkor 1830-1848-ig tart. Alapvető célkitűzése a polgári átalakulás (ezen a feudális viszonyok felszámolását értették), a nemzeti függetlenség megteremtése. A legismertebb reformerek Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc. A magyar országgyűlés kétkamarás volt. A felsőtáblában a nemesek ültek, ide származási alapon lehetett bekerülni. Az alsótáblában a megyék és városok küldöttei voltak, őket választották.

Széchényi István élete:

Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna. Mindkettő arisztokrata, reformokhoz hü család. Széchényi István Bécsben nevelkedik, katonatiszt. Angliai utazásai során rádöbbent hazája elmaradottságára. Politikai pályája az 1825-27-es országgyűlésen kezdődik. Birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a magyar nyelv ápolását szolgáló intézmény megalapítására. Az lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Elméleti munkái: Hitel (1830), Világ(osság) (1831, Stádium (1833). Széchényi az ország elmaradottságának okát a feudális mezőgazdaságban látja. A mezőgazdaság tőkés átalakítása volt alapvető célja. A földbirtokosnak hitelre volt szüksége a fejlesztéshez. A hitelhez pedig biztosíték kellett, a bankok pedig nem fogadták el biztosítéknak azt a földet, amit sem eladni, sem elidegeníteni nem lehet. Így lett a tőkés fejlődés gátja az ősiség törvénye, a robot.. Ezért a reformerek ezek eltörlését követelik.

A reformmozgalom vezető társadalmi rétege a liberális középbirtokos nemesség lesz. Széchényi a Stádiumban még nem beszél jobbágyfelszabadításról, csak a nem nemesek birtokszerzési jogának biztosításáról. A törvény előtti egyenlőség is szerepel programjában. A közteherviselést is csak részlegesen képzeli el: a háziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedező adó) a nemesekkel is fizettetni szeretné. Sok gondot fordít a magyar nyelv ápolására is. Az iparban szeretné eltörölni a céheket és a monopóliumokat (itt még nem a tőkés nagyvállalatokról van szó, csak egyedárusítási jogról!). Gyakorlati munkái: MTA, Lánchíd, kaszinó, lóverseny, utak építése, folyok szabályozása (Vaskapu hajózhatóvá tétele), gőzhajózás, gőzmalom. A kaszinót és a lóversenyt nem igazán szórakozóhelynek találta ki, hanem egy olyan helyet akart létrehozni, ahol az emberek összegyűlve politizálnak (elsősorban a főnemesség).

Kossuth Lajos élete:

1802-ben született Monokon (Zemplén megye). Birtoktalan, értelmiségi, köznemesi családból származik. Apja jogot végzett, anyja tanítónő. Kossuth jogot végez. Politikai pályáját az 1832-1836-os országgyűlésen kezdi. (Itt az önkéntes örökváltság a téma, amely azt jelenti, hogy a földesúr és a jobbágy közti szerződés értelmében a jobbágy megveheti a földjét, megszűnnek a földesúri szolgáltatások.) Kossuth ezen az országgyűlésen pótkövet, azaz egy hiányzó nemes helyett van jelen, de nincs szavazati joga. Kossuth így értelmetlennek érezte ott ülni, így elkezdte írni az Országgyűlési Tudósításokat, amiket magánlevélként küld el. Az országgyűlés zárása után megyegyűlésekről tudósit Törvényhatósági Tudósítások címmel. 1837-ben bebörtönzik a tudósítások miatt. A börtönben kidolgozza programját és megtanul angolul. Kossuth az egyetlen, aki nem törik meg a börtönben: Wesselényi megvakul, Lovassi László, az országgyűlési ifjak vezetője megörül. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1841-ben a Pesti Hírlap munkatársa. Megteremti a modern újságírást: az ő találmánya a vezércikkes forma. A Pesti Hírlap hasábjain fejti ki politikai programját:

Központi gondolata a nemzeti érdekegyesítés megteremtése, azaz a parasztokat fel kell emelni a nemesekhez, érdekeiket reformokkal kell összeegyeztetni.. Ennek módja Kossuth szerint a kötelező örökváltság, amelyet úgy akart megvalósítani, hogy az állam fizetne kártérítést a földesúrnak. Teljes közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, népképviseleti országgyűlést akart. Gyakorlati munkássága az ipar fejlesztése. Iparkiállítást szervez, 1844-ben megalapítja a Védegyletet, aminek lényege az volt, hogy aki belépett az egyletbe, az kötelezte magát, hogy 6 évig csak magyar árut fog vásárolni. Kossuth támasza szintén a köznemesség.

Kossuth és Széchényi között vita alakul ki: Széchényi a Kelet népe c. munkájában bírálta Kossuthot a Pesti Hírlapban megjelent cikkeiért. Egyetértenek a reformok szükségességében, csak Kossuth megvalósításra vonatkozó elképzelésit bírálja Széchényi, túl radikálisnak tartja, fél a forradalomtól. Széchenyi látszólag Kossuth modorát, de valójában reformeszméit támadta. Ennek ellenére nagyon tisztelték egymást, Kossuth nevezte Széchényit a legnagyobb magyarnak.

A reformkori társadalom differenciálódása:

1. Az arisztokrácia (mágnások): a Bécsben élő arisztokrácia még magyarul sem tudott, pompakedvelő és fösvény volt. Felszínesen foglalkozott a politikával is. Az Erdélyben élő arisztokraták csak tettették, hogy gazdagok.. Adtak a külsőségekre.

2. A középnemesség sem egységes, rétegekre tagolódott, csak a cím és a származás tartotta őket össze:

- jómódú nemesek

- kis(birtokos) nemesek

- bocskoros nemesek

3. A polgárság a társadalom legvékonyabb rétegét alkotta, főleg kereskedők, mesteremberek, ügyvédek, orvosok, értelmiségiek tartoztak ide.

4. A parasztság is differenciálódott, a földművelésből csak nehezen éltek meg, marhatartással, fuvarozással foglalkoztak, szegények voltak.

Rétegei:

- telkes jobbágyok

- töredéktelkes jobbágyok

- házas vagy házatlan zsellérek

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Gyarmatosítás és hatásai   » IV. Béla és a tatárjárás   

Nem hasznosHasznos (+22 pont, 40 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor