1. Magyarország az I. világháború után:

– nemzetközi helyzet: legyőzött ország (központi hatalmak oldalán), évekig rendezetlen sors

1918. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása → utódállamok: részt kívánnak a területből

antant + román-cseh katonai megszállás, határviták (demarkációs vonalak)

– belpolitikai helyzet: több kísérlet a stabilizálásra → mindegyik sikertelen

(1918. okt. 31. őszirózsás forradalom: demokratikus / 1919. márc. 21. Tanácsköztársaság: bolsevik)

ellenforradalom (Horthy) → nemzetközi elismerés → magyarok meghívása a békekonferenciára

2. A párizsi békekonferencia:

– meghatározó hatalmak: angol, amerikai, francia (később: francia a legerősebb)

céljuk: béke, erős utódállamok Németország és a Szovjetunió ellensúlyozására

→ teret engednek az új államok követeléseinek (cseh-szlovák, román, szerb) → érdekellentét is

– magyar békeszerződés: 1920. június 4. (legkésőbbi), Versailles, Nagy-Trianon palota

aláírója: Simonyi-Semadam Sándor (Horthy által kinevezett miniszterelnök)

tárgyalás: Apponyi beszéde (nemzetiségi elv: Teleki: vörös térkép) → eredménytelen

már korábban eldőltek a határok (párizsi békekonferencia), nem sikerül változtatni

győztesek bosszúvágya + nacionalizmus → nemzetiségi elvet, kisebbségvédelmet háttérbe szorítja

3. A trianoni béke tartalma:

– területveszteség: az ország területe 1/3-ára csökken

Csehszlovákiához: Észak-Magyaro., Kárpátalja / Romániához: Erdély, Tiszántúl, Bánság (kelet)

Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Bánság (nyugat), Bácska, Dél-Baranya, Muraköz

Ausztriához: Burgenland (de: Sopron → 1921. dec. népszavazás → vissza Magyarországhoz)

– lakosságveszteség: 3,3 millió magyar elszakad az anyaországtól

– jóvátétel (nem határozták meg a pontos összeget); haderő létszámának korlátozása (35 ezer fő)

4. Gazdasági hatások:

– jelentős nyersanyagkészlet-csökkenés (vasérc: Felvidék, Dél-Erdély / só: kelet, Erdély / fa: Felvidék)

– ipari hanyatlás: faipar, gyáripar, nehézipar, bányászat nagy része → elcsatolt területeken

– búzaterületek elvesztése (Szerbia, Erdély) → malomipar, élelmiszeripar összeomlása

– szomszéd államok: önellátó gazdálkodás → OMM áruáramlása megszűnik

– közlekedés: centrális hálózat (Budapest) → végpontokhoz közeli szakaszok leválnak

vasúthálózat fele elvész; mozdonyok, vagonok számának csökkenése (román megszállás: elviszik)

5. Társadalmi hatások:

– új határok: belevágnak a magyar nemzettestbe → 3,3 millió magyar: elcsatolt területen

– szomszédos államok: kisebbségvédelmet nem tartják be, hátrányos megkülönböztetés

– itthon: számos menekült → nyomor (vagonokban, pályaudvarokon)

menekültek: városlakók, értelmiségiek, hivatalnokok, tőkés vállalkozók

– városi lakosság aránya megnő → munkanélküliség, radikalizáció, népsűrűség nő

– történelmi emlékhelyek, fejlett városok (Erdély, Felvidék) elvesztése

6. A béke értékelése, hatása:

– „lehetett-e volna jobb?” → történelmi elv helyett: nemzetiségi elv hangsúlyozása

de: győztesek bosszúvágya, nacionalizmus, előre eldöntött tények → nem lett volna sok esély

– magyar társadalom: nem hajlandó elfogadni → nemzeti gyász

– cél: revizionizmus (visszarendezés) → politikusok: tömegbázis megteremtése

→ bel- és külpolitika → Olaszország (fasizmus), Németország (nácizmus) felé fordulás

→ irredentizmus: magyarlakta területek egységesítése

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!