Zrínyi Miklós elméleti és gyakorlati tevékenysége

A barokk kiemelkedő alakja, Zrínyi Miklós beleszületett a török uralom korszakába. Ebben a korszakban a török kiűzése már csak egy halvány reménynek tűnt.

Zrínyi Miklós 1620-ban született Ozaly várában, vagy Csáktornyán. Dalmát eredetű nagybirtokos arisztokrata családja még Nagy Lajostól kapta a horvátországi Zerin vagy Zrin várát, innen származik családnevük. A család hírnevét a Szigetvárnál 1566-ban elesett horvát bán, a költő dédapja alapozta meg. Zrínyi nevelését Pázmány Péter irányította; a grazi, a bécsi, majd a nagyszombati egyetemen tanult. 1646-ban vette feleségül Draskovich Máriát, majd az ő korai halála után Löbl Máriát. Velencei követként kitűnően ismerte a nemzetközi politikai helyzetet (1636-ban 8 hónapos tanulmányúton járt Itáliában.). 1637-től Csáktornyán élt, s ettől kezdve sűrűn indított kisebb- nagyobb támadásokat a török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette. Értesült róla, hogy a török gyengül, s ekkor kezdte írni 1645-46 telén a Szigeti veszedelmet . Előbb tábornoki, majd báni kinevezést kapott, de ő a nádori címet akarta elnyerni, melyre életében nem került sor. Miután a török elleni seregek hadvezéri tisztjét a császár Montecuccolinak adta át, ő Szentgotthárdnál 1664-ben a vesztes törökkel békét kötött.

1664-ben a Csáktornya melletti erdőben egy vadkan halálra sebezte (véletlenül?!?).

Politikus és hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Költői pályája nem az eposz megírásával kezdődött. Első alkotásainak megírására szerelme, Draskovich Mária ihlette. A délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

Tábori kis tracta (1645-1651) című műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, létszámáról, ellátásáról stb. szól.

Vitéz hadnagy (1650-1653) című munkája több száz rövidebb- hosszabb elmélkedés gyűjteménye, melyekben az ideális hadvezér személyéről illetve a hadvezetés különböző kérdéseiről töpreng.

Mátyás király életéről (1656-57 tele) című tanulmányában Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam kiépítésére.

Az török áfium ellen való orvosság (166O-1661) című utolsó nagy művében azt taglalja, hogy miért nem segít senki a magyaroknak a török kiűzésében, s a mű tettre készteti a magyarságot a törökkel szemben. Ez a politikai röpirat kiegészíti Zrínyi munkásságát. Jellemző rá a barokk próza körmondatos szerkesztése és a figyelemfelkeltő cél.

A belföldi helyzetet rossznak találta a költő. Kimondta, hogy a belviszályok helyett inkább a török ellen kellene összefogni. Zrínyi szerint semelyik nemzettől sem várhatunk segítséget, nekünk kell tenni valamit. Egy ország sem fog csupán jóindulatból segítségünkre sietni.

Zrínyi végigviszi a művön a nemzetközi politikai viszonyokat:

a lengyelek az oroszokkal hadakoznak, s elkötelezték magukat a török mellett,

a németeknek egyáltalán nem érdekük egy erős Magyarország, ezért nem segítenek,

Olaszország széttagoltságával küzd,

Spanyolországot apró csatározásai foglalják le,

Franciaországnak semmilyen érdeke nem fűződik ide,

Oroszország a cári önkényuralmat nyögi.

Az első részben a helyzetkép felvázolása után az ajánlott teendők részletezése következik: Zrínyi szerint az elsődleges és legfontosabb teendő az önálló nemzeti hadsereg létrehozása. Ennek tervét fejti ki a mű második részében.

Az “Az török áfium ellen való orvosságnak” már saját korában is nagy hatása volt, de a felvilágosodás korának is kedvelt olvasmányává vált.

A harminc évig tartó nagy európai háború után a Habsburgok hatalma tovább csökkent a széttagolódott Németországban. Helyette Csehországban és Magyarországon akarták növelni befolyásúkat. S mert fő ellenfelük a továbbra is Franciaország maradt, arra törekedtek, hogy a törökkel mindig fenntartsák a békét. Nemcsak ők nem támadtak, de megtiltották a magyarok török ellenes akcióit is. Ezért a végvárakba a hazai vitézek helyett egyre nagyobb számban idegen zsoldosokat helyeztek.

A XVII. század magyar írásai az emberek reménytelenségét mutatták. Ugyanakkor sokan nem törődtek bele a „sorscsapásokba „. A politizálás új vezére a költő, hadvezér és politikus Zrínyi Miklós (1620-1664) lett. Zrínyi a Szigeti veszedelem című eposzával a nemzet erőinek a összefogására lelkesítette kortársait.

Hadtudományai munkáiban: a felkészülés gyakorlati feladatait fogalmazza meg (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).

Az 1650-es évek közepén úgy látszott, hogy mind a török Birodalom mind a Habsburgok meggyengültek. Zrínyi az önálló királyi Magyar királyság megvalósítását II. Rákóczi György fejedelemtől remélte. Csakhogy Rákóczi hatalma éppen akkor gyengült meg: legyőzötten menekült vissza Krakkó alól. Erdély bukásával a magyar függetlenségi törekvések bázisa veszett el, ugyanakkor küszöbön állt a törökök újabb támadása.

„Ha a török támad, nekünk is kell !„ vallotta Zrínyi és Kanizsa alá vonult, de jött Bécsből a leirat : „békességrontó„ lépése veszélyezteti a fegyvernyugvást. Vonuljon el Kanizsa alól. Zrínyi engedelmeskedett. Mikor azonban híre kelt hogy elesett Várad, a császári tilalom ellenére várat építetett. Zrínyi-Újvár feladata volt a török megállítása.

1663-ban Köprülü Mohamed fia, a vezetésre termett fiatal Ahmed nagyvezér elindította seregeit. A 120 ezer fős had június végén ért Budára. I Lipót Zrínyi Miklós grófot nevezte ki az egész magyar sereg főparancsnokának. Zrínyi minden energiájával készült az összecsapásra.

1663 végi téli hadjáratának tervével kikényszerítette a törökellenes nemzetközi összefogást. Segítséget küldött (fegyvereseket) a német Birodalom, Rajnai szövetség, kis létszámú francia önkéntesek. Zrínyi saját költségén felszerelt sereggel és a szövetséges csapatokkal, mintegy 22 – 25 ezer katonával támadott.

Célja az volt, hogy kihasználja a török téli szállásra vonulását. 1664 februárjában felégette a török utánpótlás kulcsát, az óriási fagerendákból készült a mocsaras, áradásos Drávát átívelő 6km hosszú hidat. Az eszéki vállalkozás fő célja az volt, hogy megteremtse Kanizsa ostromának feltételeit, azonban Kanizsát nem sikerült bevenni.

A tollal karddal küzdő Zrínyiben Bécs politikai ellenfelet látott, ezért Lipót fővezéri kinevezését még januárban visszavonta. 1664-ben a török újra támadott. A császár új fővezére, Rajmondo Montecuccoli csak akkor szállt szembe a törökkel mikor az már Bécset veszélyeztette.

Szentgotthárdnál 1664. augusztus 1.-én a Habsburgok óriási győzelmet arattak a török főseregen.

A császári udvar már a győzelem utáni tizedik napon, a szövetségesek tudta nélkül Vasváron békét kötött a levert ellenséggel. A béke az előző évek minden hódítását a szultán kezén hagyta!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!